×

Jogmagyarázó

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 94. számában (2005. december 15.)
Cikkünkben az esélyegyenlőség, illetve a fiatal munkavállalók előnyben részesítése témaköreit tárgyaljuk.

Esélyegyenlőség a munkaviszony létesítésekor

A Munka Törvénykönyve (Mt.), valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény [Estv.] is rendelkezik a munkaviszonnyal összefüggésben a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Amunkaviszonnyal összefüggésben állónak tekintendő a munkaviszony létesítését megelőző eljárás is.

Az Mt. általános esélyegyenlőségi klauzulája (5. §) szerint a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit pedig megfelelően orvosolni kell. Ennél részletesebb kifejtést tartalmaz az Estv. 21. §-a. E rendelkezés értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz – többek között – a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben.

Ha egy munkavállaló ilyen helyzetbe kerül – például egy állásra kiírt pályázaton megfelelt fiatal nőt végül azért nem alkalmaznak, mivel kisgyermekét egyedül neveli –, a jog több lehetőséget is teremt számára, hogy elégtételt vegyen.

Perindítás

Először is lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson az Mt. 199. §-a alapján. Erre az általános szabályok szerint az elévülési időn (Mt. 11. §) belül van lehetőség, mivel a 30 napos határidő eseteit megállapító 202. § erre az esetre vonatkozóan speciális előírást nem tartalmaz. A munkaviszonyból származó igény elévülése 3 év. A perben a munkáltatóé a bizonyítás terhe annak vonatkozásában, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.

Ezen túlmenően az Estv. 20. §-a az ügyész, valamint a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet (pl. szakszervezet) számára is megengedi közérdekből személyiségi jogi vagy munkaügyi per megindítását. Erre akkor kerülhet sor, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Az Alkotmánybíróság eddig a vallási vagy más világnézeti meggyőződést, illetve a nemzetiségi vagy etnikai hovatartozást tekintette a személyiség ilyen lényegi vonásának, ez a kör azonban a jogalkalmazás során bővülhet.

Az Esélyegyenlőségi Hatóság eljárása

2005. január 1-jétől országos hatáskörű közigazgatási szerv, az Esélyegyenlőségi Hatóság is rendelkezik a közérdekű igényérvényesítés jogával, valamint – kérelemre vagy hivatalból – törvényben meghatározott esetekben vizsgálatot folytathat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, s e vizsgálat alapján határozatot hozhat.

Munkaügyi ellenőrzés

A jogaiban sértett munkavállaló az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF), annak megyei felügyelőihez is fordulhat, akik ellenőrzést folytatnak le a munkáltatónál, és munkaügyi bírság megfizetésére is kötelezhetik. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az egyenlő bánásmód követelménye megtartására. A 2. § (2) bekezdés a) pontja ezt úgy pontosítja, hogy kimondja: az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárás, különösen a pályáztatás és a kiválasztás is vizsgálandó.

Ezen túlmenően az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 93. §-a szabálysértési tényállást is kapcsol az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséhez. Az a munkáltató, aki megtagadja a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja, 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési bírság kiszabása szintén az OMMF szerveinek feladata.

Hogyan foglalkoztathatók a fiatal munkavállalók?

A munkaviszony létesítése

Az általános polgári jogi szabályok értelmében a 18. életév betöltésével válik a természetes személy teljesen cselekvőképessé, vagyis ezen időponttól kezdve – hacsak valamely kizáró ok nem áll fenn – vehet részt korlátozás nélkül a jogviszonyokban. A Munka Törvénykönyve igazodik ehhez a szabályhoz, amikor a fiatalkorú munkavállaló fogalmát a 18 év alatti dolgozó fogalmával teszi egyenlővé [Mt. 72. § (3) bekezdés].

A munkavégzés azonban már ezen életkor betöltése előtt sem kizárt. Az Mt. szerint azzal a természetes személlyel lehet munkaviszonyt létesíteni, aki a 16. életévét betöltötte. Ugyanakkor az Mt. néhány esetben kivételt tesz, és megengedi, hogy már 15 éves kortól munkát vállalhasson a fiatalkorú [72. § (4) bekezdés]. 15 és 16 év között az a fiatalkorú vállalhat munkát, aki általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat – de csak az iskolai szünet alatt.

Egyetlen kivétel létezik a 15 éves alsó korhatár alól, mégpedig a művészeti tevékenység keretében végzett munka. Atanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fent ismertetett feltételektől eltérően is foglalkoztatható.

A Ptk. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. (Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség 14 és 18 éves kor között áll fenn.) Az Mt. 72. §-a éppen a Ptk. felhatalmazása alapján rendelkezhetett úgy, hogy a munkaszerződés megkötéséhez csak a 16. éven aluli fiatalkorúak kötelesek kikérni törvényes képviselőjük hozzájárulását, a 16 és 18 év közötti korosztály mentesül ez alól. Ők tehát ebből a szempontból úgy járhatnak el, mintha teljes cselekvőképességgel rendelkeznének.

Munkavégzési kötelezettség

Az Mt. általános szabályai a munkaviszonyra vonatkozóan természetesen irányadóak a fiatalkorú munkavállalókra is. Így ők rendelkeznek mindazokkal a jogokkal, mint idősebb társaik.

Ugyanakkor a fiatalok speciális helyzetére – fejlődőben lévő szervezetükre, szellemükre – tekintettel indokolt volt néhány helyen többletjogosítványokkal felruházni őket, illetve olyan szabályokat iktatni a törvénybe, amelyek védelmet nyújtanak számukra a fokozott igénybevétellel szemben.

E körbe tartoznak az Mt.-nek azok az előírásai, amelyek kimondják, hogy fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat (Mt. 75. §). Ezt erősíti meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény is, amikor kimondja: "A munkavállaló csak olyan munkára és csak akkor alkalmazható, ha – többek között – annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, és foglalkoztatása az egészséget, testi épséget, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja" (Mvt. 49. §). Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorú nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetőleg előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály sorolja fel [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről]. Természetesen ez alól kivétel a szakképzésben részt vevő tanuló, amennyiben az ilyen munka elvégzése a szakma elsajátításához szükséges.

Az Mt. 129/A §-a foglalja össze a fiatal munkavállalókra vonatkozó kedvezőbb szabályokat. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét öszsze kell számítani. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló esetében a napi pihenőidő mértékének legalább 12 órának kell lennie, a heti pihenőidőt pedig mindig 2 napra vonatkozóan kell kiadni, melynek egyike vasárnap lehet csak.

Ezektől a szabályoktól még megszakítás nélküli munkarend, idénymunka stb. esetén sem lehet eltérni. A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

Az Mt. a fiatalkorú munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadságot biztosít a 20 nap alapszabadságon felül, utoljára abban az évben, amelyben 18. életévét betölti (Mt. 132. §).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem