×

Béremelés és adócsökkentés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 94. számában (2005. december 15.)
A kormány szerint ötéves adócsomagja kiszámíthatóságot teremt a vállalkozások számára, és összesen ötszázmilliárd forinttal csökkenti az állami elvonás mértékét. A munkáltatók viszont úgy látják, hogy 2006-ban a legjobb esetben nem romlik a vállalkozások versenyképessége, de javulásra nem lehet számítani. A jövő évi adójogszabályok és a minimálbérrel kapcsolatos elképzelések kialakításakor ugyanis a kormány javarészt figyelmen kívül hagyta a vállalkozói szféra igényeit, s a választásokra tekintettel inkább a lakosságnak kedvezett. A szakszervezetek szerint viszont számos kedvezmény ösztönzi jövőre is a foglalkoztatást és a versenyképességet, a bérek pedig a gazdaság teljesítményével összhangban növekednek.

Az adócsomag nyertesei a vállalkozások

A kormány adócsomagjának nyertesei az állampolgárok mellett a vállalkozások - vélekedik Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az adóváltozások egyik legfontosabb pozitívuma, hogy öt évre előre lehet tudni, hogy melyik adónem mikor és hogyan változik.

A kormány részben az adókon, részben a járulékokon keresztül akarja ösztönözni a jelenleg nagyon alacsony foglalkoztatási szint növekedését. Először is az áfacsökkentésből a vállalkozások is profitálnak, hiszen annak hatására 160 milliárd forint marad a lakosság zsebében, amely várhatóan többletkeresletet eredményez majd. Amunkaadók által nagyon sérelmezett tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) az idén november elsejétől 1950 forintra csökkent, majd 2006 novemberében megszűnik. Ez 2006-ban 60-70 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a vállalkozások számára.

Bár az iparűzési adó 2008-tól szűnik meg, jövőre az eddigi ötven százaléka helyett száz százalékát lehet majd leírni a társaságiadó-alapból. Sőt 2007-re már kétszáz százalék lesz leírható, ami azt jelenti, hogy a befizetett iparűzési adó 32 százalékát visszakapják a cégek. A mikro- és a kisvállalkozások helyzetét könnyíti meg, hogy csak tízszázalékos társasági adót kell fizetniük, amelynek feltétele, hogy a minimálbér másfélszerese után fizessék be a járulékokat.

A munkaadók évek óta szorgalmazzák az élőmunka közterheinek mérséklését, ezen kívánságuk teljesítése az eho megszüntetése után a társadalombiztosítási terhek csökkentésével folytatódik. A 29 százalékos tb-járulékok 2007-ben három százalékponttal csökkennek, ami 160 milliárd forinttal szűkíti a vállalkozások közterheit. 2009-re már 24 százalékra csökken a járulékteher, amely további 110 milliárdot hagy a vállalkozásoknál.

Emellett a kormány járulékkedvezményekkel is ösztönzi a foglalkoztatás bővülését. Október elsejétől a Start-program keretében a pályakezdőket alkalmazó cégeknek az első évben csak 15, a második évben pedig 25 százalékos járulékterhet kell fizetniük az általános 33,5 helyett. A nemrég meghirdetett újabb munkaügyi lépések keretében ugyanakkor január elsejétől a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egy évig nem kell semmilyen járulékot fizetniük az új dolgozó után, ha létszámukat regisztrált munkanélküli felvételével bővítik. Amunkaadók nemcsak a 29 százalékos társadalombiztosítási terheket, a háromszázalékos munkáltatói járulékot és az egészségügyi hozzájárulást is megspórolhatják.

A bérköltséggel kapcsolatban fontos lépés, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsának csökkentése önmagában bruttó keresetnövekedést jelent a munkavállalók számára.

Bár a munkaadók nem örülnek a gazdasági növekedést meghaladó mértékű jövő évi minimálbér-emelkedésnek és a szakmunkások 2006 júliusától kötelezővé váló garantált bérminimumának, meg kell érteniük, hogy a jelentős kedvezményekért cserébe, amelyeket az állam ad számukra, nekik is kell némi "áldozatot" vállalniuk.

Molnár Albert szerint az adóváltozások és a béremelkedés mérlege még így is a vállalkozásoknak kedvez. Az ötéves adócsomag 500 milliárd forint tehercsökkenést eredményez, amelyből még a kormány eredeti minimálbér-terveinek megvalósulása esetén is több mint 300 milliárd maradt volna a vállalkozások zsebében – hangsúlyozza az államtitkár. Pedig az OÉT-en végül ennél a munkaadók számára kedvezőbb béralku született.

Jövőre sem mérséklődnek az élőmunka közterhei

Jövőre a legjobb esetben nem romlik a vállalkozások versenyképessége, de javulásra nem lehet számítani – hangsúlyozza Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) főtitkára. A jövő évi adójogszabályok kialakításakor ugyanis többnyire figyelmen kívül hagyták a vállalkozói szféra igényeit, s leginkább a lakosságnak kedveztek. A vállalkozásokat nem érte váratlanul ez a hangsúlyeltolódás, de annak mértéke igen, hiszen a kormányzat még a gesztusok szintjén sem próbált meg tekintettel lenni a versenyképességi szempontokra.

A politikai célú adócsökkentésre a legjobb példa az általános forgalmi adó (áfa) mérséklése, amelyre a vállalkozások szerint is szükség volt, csak nem azonnal ötszázalékos mértékben, hanem lassabban, fokozatosan. Az áfacsökkentés miatt 160 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Ha e hatalmas forrásnak csak a felét a vállalkozások terheinek lefaragására fordították volna, az máris érezhetően javította volna a vállalkozói szféra versenyképességét.

A legfőbb probléma az, hogy érdemben jövőre sem mérséklődnek az élőmunka – uniós szinten is – igen magas közterhei. A kormány a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) idei csökkentésével és 2006. novemberi megszüntetésével a jövő évre nézve elintézettnek véli ezt a problémát. Igazság szerint e téren a kormány megszegte a szavát, hiszen az OÉT-en született, még Medgyessy Péter által aláírt megállapodás értelmében már az idén januárban csökkennie kellett volna ennek a tehernek.

Az idén nyáron megváltozott a természetbeni juttatások adózásának módja, ami kedvezőtlenül érinti a vállalkozásokat. A kormány ígérete ellenére nem csökkennek a cégek adminisztrációs terhei, miközben a munkaügyi bírság felső határa húszmillió forintra emelkedik. Emellett a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényjavaslat is komoly nehézségeket vetít előre.

Az már csak hab a tortán, hogy ebben a helyzetben a minimálbér jövőre kilenc százalékkal, vagyis a gazdasági növekedést jóval meghaladó mértékben nő az ideihez képest. Ennek ellenére a munkaadóknak arról a felvetéséről, hogy a Munkaerő-piaci Alapból esetleg kompenzálni kellene a minimálbér-emelés terheit azokban az ágazatokban, ahol ez gondot jelenthet, hallani sem akart a kormány. A középfokú végzettséget igénylő munkakörök garantált bérminimumával kapcsolatban ugyanakkor értelmes kompromisszum született, hiszen a kollektív megállapodásokban a foglalkoztatók alacsonyabb kereseteket is elérhetnek, a szakszervezetek viszont a foglalkoztatás biztonságát erősíthetik.

A bérek emelkedése nem rontja a versenyképességet

A munkavállalók képviselőinek az a kiindulópontja, hogy az alacsony bérszint nem lehet versenyképességi tényező a magyar gazdaság számára – mondja Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az OÉT-ben megszületett bérmegállapodás egyébként sem feszíti túl a húrt, hiszen a körülbelül 3,5 százalékos reálbér-növekedést eredményező bruttó 4-5 százalékos átlagbér-emelési ajánlat teljesen összhangban van a gazdaság teljesítményének várható növekedésével.

A keresetek szempontjából egyébként figyelembe kell venni az elmúlt tizenöt évet is, amikor a munkások teljesítményét nem fizették meg a cégek, s ezáltal jutottak versenyelőnyhöz. Időközben a magyar gazdaság termelékenysége elérte az Unió átlagának hatvan százalékát, ám a bérek ennek ellenére az uniós szint negyven százalékát sem érik el. Így még mindig mintegy húszszázaléknyi versenyképességi tartalék van, aminek a szakszervezetek természetesen nem örülnek túlságosan.

Az MSZOSZ elnöke szerint az viszont még kérdéses, hogy a minimálbér emelése milyen problémákat okoz a legkisebb bérre érzékeny ágazatokban: jellemzően a könnyűiparban, a kereskedelemben és vendéglátásban, illetve a mezőgazdaságban. Ezekben a szektorokban előfordulhat, hogy a minimálbér emelése és a garantált szakmunkásbér-minimum miatt összetorlódnak a keresetek, mert nem marad pénz a differenciálásra. E probléma megoldása érdekében az OÉT-ben megállapodás született arról is, hogy az ágazati kollektív szerződésekben a szakmunkás-minimumbértől lefelé is el lehet térni a mindenkori minimálbér erejéig.

Az adóváltozások is hozzájárulhatnak a foglalkoztatás ösztönzéséhez, hiszen a vállalkozások számos kedvezményt kapnak – vélekedik Wittich Tamás. Az év elejétől például az ötven év feletti munkavállalók és a gyesről visszatérők foglalkoztatóinak nyújt a kormány ötvenszázalékos járulékkedvezményt, októbertől pedig a Start-kártyás pályakezdők alkalmazásának közterhei csökkentek. Ezenfelül a kormány nemrég bejelentette, hogy egy évre elengedi az összes munkáltatói járulékot azoknak a cégeknek, amelyek regisztrált munkanélkülit vesznek fel. Utóbbi kedvezmény azért nagyon fontos, mert éppen az a mikro-, kis- és középvállalkozói réteg veheti igénybe, amely a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztatja. Az viszont tény, hogy ezektől az intézkedésektől sem várható átütő siker a foglalkoztatás terén.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem