Májusban megújulhat az EMMA

Az EMMA rendszerére mindenképpen szükség van – ebben a munkaerőpiac szereplői kivétel nélkül egyetértenek. A részletekről azonban már eltér a munkaadók és a munkavállalók véleménye. Bár elvileg minden érintett számára fontos információkkal szolgálhat az adatbázis, azonban még sok a teendő addig, amíg maradéktalanul betöltheti funkcióját az új rendszer. Az EMMA gyermekbetegségeinek orvoslásával átláthatóbbá válik a munkaerő-piaci helyzet, s mind a munkaadók, mind a munkavállalók hatékony segítőjévé válhat az elektronikusan elérhető nyilvántartás.

Biztonság a dolgozónak

Nem kétséges, az EMMA mindenekelőtt a munkavállalók számára előnyös. Az adatbázisból bárki ellenőrizheti, hogy bejelentette-e őt a munkaadója, s a böngészés során fény derül egy sor más fontos információra is – fejtette ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. Hódi Zoltán szerint jótékony hatású a rendszer azért is, mert rákényszeríti a munkáltatót arra, hogy szabályszerűen járjon el. Korábban ugyanis nem egy példa akadt arra, hogy a cég egyszerűen "elfelejtette" befizetni a kötelező járulékokat, s csak akkor derült ki a mulasztás, amikor a dolgozó elment nyugdíjba. A munkavállalók számára tehát mindenképpen biztonságot nyújt az adatbázis, legalábbis akkor, ha megtanulnak élni az általa nyújtott lehetőséggel.

Az EMMA egyébként nem magyar találmány. Olyannyira nem az, hogy az Európai Unió elvárása volt egy hasonló rendszer kiépítése, ugyanis a közösségben bevett gyakorlat a munkaerő-piaci változások követésének hasonló nyilvántartása. Nyugat-Európában azonban mások a viszonyok; az itthonitól különbözik a munkaadók fegyelme is, mint ahogy ennek megkövetelése sem a Magyarországon megszokott módon történik. A nyugat-európai országokban más a vállalkozások magatartása, de más az ellenőrzés menete is. Ott egy-egy törvénysértést sokkal rövidebb időn belül és sokkal erőteljesebben szankcionálnak, míg nálunk alig-alig érnek el eredményt a munkaügyi ellenőrzések. Az európai uniós tagállamok jó részében akár előzetes letartóztatásba is helyezik a toborzót, s a munkavállalót is előállíthatják, ha szabálytalan foglalkoztatást észlelnek. Súlyos büntetőjogi következményekkel járhat tehát, ha nem tartják be a jogszabályokat. Ez nálunk még hiányzik – legalábbis a munkavállalói oldal szerint. A munkaügyi nyilvántartások bevezetésére egyébként a fejlett országokat is az az igény késztette, hogy ellenőrizni tudják a munkavállalók mozgását, azt, hogy mikor és hányan váltanak munkahelyet. Az EMMÁ-hoz hasonló nyilvántartó rendszerek a munkaügyi ellenőrzésekhez is információt szolgáltatnak.

A munkaügyi adatbázis életre hívásának négy célja volt: a munkavállalói jogbiztonság erősítése, az átlátható munkaerőpiac megteremtése, a munkaügyi felügyelők munkájának megkönnyítése és az adatszolgáltatás az Unió számára.

A heti statisztika elkészítése azért fontos, hogy gyorsjelentést tudjanak összeállítani a munkaviszonyt érintő adatok alakulásáról. Ez az adatsor számos részletes információt tartalmaz, például az adott héten munkaviszonyt létesítő, illetve az azt megszüntető személyek számát telephely szerint, illetve a hét utolsó munkanapján munkaviszonyban állók számát telephely, valamint székhely szerint. Külön nyomon követi a nyilvántartás a munkaviszonyban állók számának változását. A havi statisztika viszont a göngyölített adatbázis létrejöttét segíti, s célja, hogy további elemzések alapjául szolgáljon.

Virtuális munkaviszony

Egy tavaly készült értékelés szerint mára megszűnt az EMMA kezdeti lassúsága. A néhány hónapos működést követően végzett elemzés rámutatott arra, hogy számos ponton jogszabályi változást is igényel az EMMA tökéletesítése. A többi között azt kifogásolták, hogy a program nem eléggé felhasználóbarát. Az értékelők a gyakorlati tapasztalatok láttán azt is szorgalmazzák, hogy a használathoz szükséges PIN-kódot bármely kirendeltségen ki lehessen kérni. Sokak számára ugyanis felesleges nehézséget okoz, hogy csak a székhely vagy telephely szerinti irodában fogadják a beadványokat. Apróságnak tűnhet, de sokak számára gond, hogy a bejelentési lapon nincs értesítési cím, így olykor nem a megfelelő helyre – például a könyvelőirodához – kerülnek a visszaigazolások. Szintén problémát okozhat, hogy a munkaviszony megszűntetésekor nincsenek feltüntetve a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok, s ennek hiánya a visszaigazoláson a munkaadók számára is nehézséget okoz. Zavar keletkezett a rendszerben amiatt is, hogy az OEP-ből átvett adatok nem ritkán virtuális munkaviszonyokat tartalmaznak, s ezáltal az adott cégnél már régen nem foglalkoztatott embereket munkatársként regisztráltak az EMMÁ-ban. Ez a működtetés egyik alapvető hibája.

Párhuzamos rendszerek

Miközben a munkaadók elismerik az EMMA szükségességét, egyidejűleg óriási tehernek is érzik azt. Számos munkáltató jelenti be telefonon, illetve elektronikusan a felvett vagy elbocsátott dolgozóinak számát, s egyidejűleg jelenti azt a nyugdíj-biztosítási főigazgatóságnak és az OEP-nek is. Érthető tehát, hogy panaszkodnak arra, mindez túlzott terheket ró rájuk – ismerte el lapunknak az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik János emlékeztetett rá, hogy a munkaügyi adatbázis bevezetésekor az akkori miniszter, Burány Sándor nagy reményeket fűzött az újításhoz. A rendszernek azonban nem csupán a munkavállalók segítése, tájékoztatása lenne a feladata. Legalább ennyire nagy jelentősége lehet a munkaügyi ellenőrzések hatékonyabbá tételében. Ez utóbbi hivatását azonban nem tölti be az EMMA – legalábbis egyelőre.

Túlságosan sok visszajelzés a munkavállalók részéről eddig nem érkezett hozzánk – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Borsik János úgy látja, szép számmal akadnak olyanok, akik egyszerűen nem szerezték be azt a PIN-kódot, amivel be tudnának lépni az adatbázisba. A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy meglehetősen sokan változtattak munkahelyet, nagy a mozgás. Ráadásul a rendszer bár számos információt tartalmaz, azonban kevés olyat, ami valóban érdemben segíti a munkavállalót. A foglalkoztató köteles tudatni a felvettek nevén kívül egy sor más személyes adatot, a többi között a taj-számot, az illető alkalmazott alapbérét, azt, hogy hány órában foglalkoztatja az illetőt, mint ahogy a képzettségét is. A rendelkezésre álló adatokból azonban nem derül ki az, hogy valóban befizette-e a kötelező járulékokat a munkaadó a kasszába. Ezek után nem meglepő, hogy nem tudhatja a dolgozó azt sem, hogy mekkora összeg érkezett be pontosan a munkaadó számlájáról az illető dolgozó járulékaként. Ez pedig a szakszervezeti vezető szerint különösen azért problematikus, mert – mint mondja – valószínűsíthető, hogy tízezerszámra születtek álszerződések, amelyek törvényszerűen a munkavállalót sodorják hátrányos helyzetbe. A dolgozók pedig úgy érzik, kényszeralkut kell kötniük, s engednek a nyomásnak. Ezen pedig – bár a szándékok szerint ez is az EMMA célja lett volna – nem sikerült javítania az adatbázisnak.

Különösen annak fényében kifogásolhatók e hiányosságok, hogy az EMMA bevezetése meglehetősen sok pénzt emésztett fel. A kezdetek kezdetén 1,6 milliárd forintot kellett áldozni az üzembe helyezésére, s nem kis összeget kell fordítani a karbantartására sem. A szakszervezeti elnök szerint az erre szánt évi több százmillió forint már csak azért is sok, mert feleslegesen működnek párhuzamos rendszerek az adatszolgáltatásban. A munkáltató köteles jelenteni a nyugdíj-biztosítási főigazgatóságnak éppúgy, mint az OEP-nek, s részben ugyanezen adatokat kell elküldenie a munkaügyi adatbázisba is. A törekvés persze érthető, hiszen életre hívói azt remélték az EMMÁ-tól, hogy átláthatóvá teszi majd a munkaerőpiacot. Ez azonban nem történt meg – magyarázta Borsik János.

Törvénytelen foglalkoztatás

A munkaerőpiac átláthatóságát megalapozó, a feketegazdaság visszaszorítását célzó törekvéseknek tehát egyik kulcseleme lehetne a rendszer, e téren mégis egy helyben topogás tapasztalható. Nem tartható, hogy ennyire elterjedt a törvénytelen foglalkoztatás, s hogy semmi sem kényszeríti a cégeket a munkaügyi szabályok betartására – szögezte le Borsik János.

Nem utolsósorban fontos lenne az EMMA "szekunder hasznosítása" is. Az, hogy segítségével nyomon lehet követni: mi történik a munkaerőpiacon. Pontosan ki lehet olvasni az adatokból, hogy hány helyre hány alkalmazottat vettek fel, illetve hány helyről hány embert bocsátottak el. Egyelőre azonban várat magára az EMMA hasonló célú "hasznosítása", Borsik János szerint ugyanis nem eléggé hatékony a rendelkezésre álló óriási mennyiségű információ felhasználása. Pedig minden lehetséges módon kamatoztatni kellene a munkaerő-piaci folyamatokat tükröző adatokat. Erre vonatkozóan azonban sem az eredeti előterjesztésben nem volt kellő elképzelés, sem azóta nem merült fel új gondolat – öszszegezte Borsik János.

A munkavállalók és a munkaadók egyetértenek abban, hogy az EMMA születésének egyéves évfordulóján szükség lesz ennek felülvizsgálatra. Valamennyi jogszabály esetén számolni kell az átmeneti időszakkal, s majd azt követően – a tapasztalatokat összegezve – lehet tökéletesíteni a rendszert. Az adatbázis szabályozását és gyakorlati működését is célszerű lesz tizenkét hónap elteltével módosítani. A munkavállalói érdekképviseletek azt szorgalmazzák, hogy a befizetés konkrétumaira vonatkozó adatokkal mindenképpen bővítsék a rendszert.

Tisztulási folyamat

A munkaadói oldalról az a legfőbb óhaj, hogy az egyéves évfordulón gondolják át a bejelentési kötelezettség időpontját. Ez ugyanis indokolatlanul korai és sok esetben feleslegesen okoz gondot a vállalkozásoknak – magyarázta az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szűcs György szerint életszerűtlen, hogy ilyen gyorsan be kell jelenteniük új alkalmazottaikat a cégeknek, s mindenképpen meg kell fontolni azt, hogy időzítsék a felvétel utánra a bejelentési kötelezettséget. Előfordul ugyanis, hogy az adott pozícióba felvett ember csak néhány napig tölti be a posztot, mint ahogy az sem ritka, hogy nem felel meg a foglalkoztató elvárásainak. Éppen ezért indokolt lenne, hogy kapjanak türelmi időt a cégek, s csak akkor kelljen bejelenteniük új munkatársukat a munkaügyi adatbázisba, ha már kiderült: a foglalkoztató és a foglalkoztatott kapcsolata hosszabb távra szól. Ezért célszerű lenne, ha a bejelentési határidőt a munkakezdést követő legalább két-három nap elteltével lehetne regisztrálni. Külön problémát okoz a próbaidős foglalkoztatás, hiszen minden vállalkozás életében előfordult már, hogy a jelöltről bebizonyosodott, mégsem alkalmas az adott feladatkör betöltésére. Ezért a legjobb az lenne, ha – az átmeneti időszak elteltével – csak akkor kellene regisztrálni a foglalkoztatottat, ha az illető már bizonyosan állandó taggá válik a munkahelyi csapatban.

Kétségtelen, hogy a bejelentési kötelezettségnek pozitív hozadéka is van. Ezzel ugyanis elindult egy tisztulási folyamat – ismerte el az IPOSZ elnöke. Ám ezzel együtt is túl nagy teher nyomasztja a vállalkozásokat, s ez sok esetben azzal jár, hogy a kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozások előnybe kerülnek azon konkurenseikkel szemben, akik az előírásoknak megfelelően időt és pénzt áldoznak az adatszolgáltatásra. E nehézségeken kívül más olyan visszajelzés nem érkezett az IPOSZ-hoz, ami a feltételek teljesíthetetlenségére utalna.

A cégek javarészt telefonon jelentik be az új dolgozójuk alkalmazását, s később írásban végzik el a szükséges adminisztrációt. Ez viszonylag gördülékenyen megy, különösen akkor, ha ezt más bejelentési kötelezettségekkel vetjük össze – híva fel a figyelmet Szűcs György, aki úgy látja, az adóigazgatási szabályok változása sokkal több fejtörést okoz a cégvezetőknek. Az elektronikus ügyintézés kötelezővé tétele ugyanis számos vállalkozás számára teremtett lehetetlen feltételeket, hiszen közülük sokak számára nem voltak adottak az infrastrukturális feltételek. Az EMMA esetében ennél jobban előkészítették a terepet.

"Szürke" ágazatok

Azt, hogy jól működő munkaügyi adatbázisra szükség van, a többi között az egyik nagy művészeti létesítmény beruházásánál tapasztaltak is bizonyítják. A dolgozók tucatjait foglalkoztató cég alig néhány munkavállalóját vallotta be, a többiek pedig feketén tevékenykedtek. Köztudott, hogy az építőipar az egyik "legszürkébb" ágazat, legalábbis ha az illegálisan foglalkoztatottak számát tekintjük. Korántsem olyan egyszerű azonban a helyzet megítélése a magánépítkezéseknél, ahol elképzelhető, hogy egy-két rokon valóban jövedelem nélkül, pusztán baráti szívességből vesz részt a munkában. Éppen ezért meg kellene állapodni abban, hogy hány ember esetében fogadható még el rokoni segítségként a munkavégzés, s mikortól kell mindenképpen járulékot fizetni a munkavégzők után – szögezte le Szűcs György, hozzátéve, hogy egy jól működő munkaügyi adatbázis esetében számos cég talán kevésbé merészel kiugróan hamis adatokat szolgáltatni.

Annyi bizonyos, hogy a munkaügyi nyilvántartásra valamennyi érdekelt szerint szükség van. Átlátható és kiszámítható rendszer kell, olyan, ahonnan a szükséges információkat a munkaadók, a munkavállalók és a munkaügyi ellenőrök is bármikor beszerezhetik, de amely mégsem okoz túlzott költséget és feladatokat a gazdasági élet szereplőinek. S bár az EMMA egyelőre korántsem nevezhető tökéletesnek, az első lépés mindenképpen üdvözlendő. A jövőbeli siker már csak azon múlik, kijavítják-e a rendszer hibáit.