×

Egyéni védőeszközök a munkahelyeken

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 83. számában (2005. január 15.)
Valljuk be, gyakorta látni olyan munkavállalót, aki valamilyen egyéni védőeszközt nem használ. Sajnos a munkáltatók sem fordítanak kellő gondot az egyéni védőeszközökre vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelmények betartására. Cikkünk ezeket a rendelkezéseket ismerteti.

A munkavállalók munkahelyi egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza. Ezt a jogszabályt kell alkalmaznia minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A rendeletet természetesen nemcsak a munkaadóknak, hanem a munkavállalóknak is be kell tartaniuk – ideértve azokat is, akiket közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatnak.

A rendelet általános érvénnyel kötelezi a munkaadókat arra, hogy egyéni védőeszközzel lássák el a dolgozóikat, amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg. Az egyéni védőeszköz használatának célja, hogy a dolgozót érintő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Erre figyelemmel az egyéni védőeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy védelmet nyújtson a dolgozók számára mindazokkal a kockázatokkal szemben, amelyekkel a munkavégzés során számolniuk kell. Amunkáltatónak rendszeresen ellenőriznie is kell az egyéni védőeszközök használatát.

A munkáltató kötelezettségei

A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy az – figyelemmel a védőeszköz elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan rendelkezésre álljon. Ugyanez igaz a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszközcsomagra is. (Ez a csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.)

A munkáltató – munkahelyenként és munkakörönként – köteles írásban meghatározni:

– a védőeszköz juttatásának rendjét,

– a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

A védőeszköz juttatásának rendje

A védőeszköz juttatásának rendje magában foglalja azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése.

A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározza a kockázatok jellegét és mértékét. Ugyanígy jár el, ha a fent említett tényezők bármelyike megváltozik.

A védőeszköz-juttatás rendjének biztosítania kell, hogy a dolgozók

– a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá

– a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő

védőeszközt kapjanak, amelyet a munkáltató a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki.

A munkáltatónak figyelembe kell vennie a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

Munkavédelmi képviselő

A védőeszköz-juttatás rendjének meghatározásába a munkáltatónak be kell vonnia a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. Az említettek javaslatot tehetnek a védőeszköz kiválasztására.

A munkavédelmi képviselőt tájékoztatni kell a védőeszköz biztosításáról és használatáról. A munkavédelmi képviselő az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet.

A védőeszköz kiválasztása

A megfelelő védőeszköz kiválasztásánál a munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a védőeszköz

– úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;

– feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;

– megfeleljen az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának;

– a megfelelő igazítás elvégzése után illeszkedjen a viselőjére.

Amennyiben egyszerre több kockázat áll fenn, és emiatt szükség van arra, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

Felmérés

A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti követelményeknek.

A felmérésnek tartalmaznia kell

– azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;

– azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;

– a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását az előzőekben írt jellemzőkkel.

A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a felmérés bármelyik elemét tekintve változás következett be.

A védőeszköz-használat feltételeinek kidolgozása

A védőeszköz használatának feltételeit -különösen viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.

A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

Szakértő igénybevétele

A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltatónak szükség esetén szakértőt kell igénybe vennie.

Nyilvántartás

A munkáltatónak naprakészen kell nyilvántartania a kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat. Ezeket az ellenőrzést végző hatóság kérelmére be kell mutatnia.

Karbantartás, tisztítás, csere

A munkáltató felelőssége, hogy a védőeszköz mindig használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Ehhez szükség szerint karban kell tartani, tisztítani, javítani, illetve cserélni kell a védőeszközöket. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként kell kezelni.

Tájékoztatás, képzés

A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. Szükség esetén gyakorlati képzéssel gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját.

A munkáltató a védőeszközzel együtt magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani.

A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell, és azt a munkavállalóval alá kell íratni. A dokumentációt – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére is be kell mutatni.

A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.

A dolgozó kötelezettségei

A munkavállaló érvényesen nem mondhat le a védőeszköz használatáról. Haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben

– a munkavégzés helye változó, és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,

– a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

Az egyéni védőeszközök jegyzéke

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet egyik melléklete útmutatásul közli az egyéni védőeszközök nem teljes jegyzékét, amelyet az alábbiakban tekintünk át.

A fej védelme

A fej védelmére szolgálnak

– az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok,

– a könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül),

– általában a fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).

Hallásvédelem

A hallásvédelmet biztosítják

– a fültokok, füldugók és hasonló eszközök,

– a hangvédő sisakok,

– az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők,

– az alacsony frekvenciás indukált áramköri vevővel ellátott fülvédők,

– a távközlési berendezéssel felszerelt fülvédők.

Szem- és arcvédelem

A dolgozók szemét és arcát védik

– a szemüvegek,

– a búvárszemüvegek,

– a röntgensugár-védőszemüvegek, a lézersugár-védőszemüvegek, az ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás elleni védőszemüvegek,

– az arcvédő maszkok,

–az ívhegesztő maszkok és sisakok (kézimaszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

A légutak védelme

A légutak védelmére szolgálnak

– a porszűrők, gázszűrők és radioaktívpor-szűrők,

– a légellátóval felszerelt izolációs készülékek,

– a levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek,

– a búvárfelszerelések,

– a búváröltözetek.

A kéz és a kar védelme

A kéz és a kar védelmére használhatók

– a védőkesztyűk (mechanikai hatások -szúrás, vágás, vibrálás stb. – ellen, vegyszerek ellen), a villanyszerelő- és a hővédő kesztyűk,

– az egyujjas kesztyűk,

– az ujjvédők,

– a könyökvédők,

– a nehéz munkához való csuklóvédők,

– az ujjatlan kesztyűk.

A lábfej és a lábszár védelme

A lábfej és a lábszár védelmét látják el a különféle

– félcipők, magas szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák,

– gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők,

– lábujjvédő betéttel kiegészített cipők,

– cipőre felvett hőellenálló talpú csizmák,

– hőellenálló cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– fűzhető cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felsőcsizmák,

– antisztatikus cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– szigetelő cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

– láncfűrésszel dolgozók számára készült védőcsizmák,

– fatalpú cipők,

– térdvédők,

– levehető lábfejvédők,

– lábszárvédők,

– levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak,

– eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).

A bőr védelme

A bőr védelmét különféle krémekkel és kenőcsökkel lehet biztosítani.

A törzs és a has védelme

A törzs és a has védelmére szolgálnak

– a mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenése stb.), illetve a vegyszerek ellen védő mellények, kabátok és kötények,

– a fűtött mellények, mentőmellények,

–a röntgensugárzás elleni védőkötények,

– a védőövek.

Az egész test védelme

Az egész test védelmére szolgáló eszközöknek három csoportja van. Az egyik csoportba tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a mozgási energia elnyerésére alkalmas fékezőszerkezetek, a testet tartó eszközök (védőövek). A másik csoportba a védőruházat tartozik. Idesorolhatók

– a "biztonsági" munkaruhák (kétrészesek és overallok),

– a mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,

– a vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,

– az olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,

– a hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,

– a radioaktív szennyezés elleni védőruhák,

– a porálló védőruhák,

– a gázbiztos védőruhák,

–a fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

A harmadik csoportot a különféle védőborítások alkotják.

Az egyéni védőeszközt igénylő tevékenységek

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet másik melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeknél a munkáltatónak egyéni védőeszközzel kell ellátnia a dolgozóit. A felsorolás természetesen nem teljes, de útmutatóul szolgálhat. Vízhatlan öltözéket kell biztosítani például az esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkáknál. Az olyan munkák során, amikor a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie, fényvisszaverő ruhát kell használni. Biztonsági övekre van szükség

– az állványon végzett munkáknál,

– az előre gyártott elemek szerelésekor,

– a vezetékoszlopon végzett munkáknál.

Biztonsági köteleket kell használni

– a toronydaru fülkéjében,

–a raktározó- és tárolóberendezések magasban mozgó fülkéjében,

– a fúrótorony felső részein,

–az aknában és csatornában végzett munkáknál.

A bőr védelmét igénylő tevékenységek

A bőr védelmét igénylik a következő munkák:

– burkolóanyagok előállítása,

– bőrcserzés,

– építőipari munkák,

– maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.

A fej védelmét igénylő tevékenységek

Védősisakok használatát igényelhetik

– az építkezésen, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; a zsaluzás vagy annak lebontása, a szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák,

– az acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken,öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagyméretű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák,

– a tárnákban, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák,

– a földmunkák és a kőfejtés,

– a föld alatti munkák; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák,

– a szegecselőgéppel végzett munkák,

– az öntésnél végzett munkák,

– a lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.

– az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, a kovácsolás, az ejtőkalapáccsal végzett kovácsolás és öntés,

– az ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák,

– a hajóépítés,

– a vasúti tolatás,

– a vágóhídi munkák.

A lábfej védelmét igénylő tevékenységek

Átfúrásmentes talpú biztonsági cipők lehetnek szükségesek

– a vázszerkezeti, alapozási, közúti munkákhoz, a vázszerkezet bontásához,

– az állványozási munkákhoz,

– a betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkákhoz, beleértve a zsaluzást és annak lebontását is,

– az építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkákhoz,

– a tetőn végzett munkákhoz.

Átfúródásmentes talpú biztonsági cipőkre lehet szükség

– az acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy csővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkáknál,

–a kemencék építésénél, fűtő- és szellőztetőberendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkáknál,

– az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtőkalapácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkáknál,

– a kőfejtőben és nyílt színi fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkáknál,

– a síküveg és öblösüveg gyártása és feldolgozása során,

–a kerámiaiparban az öntőformákkal végzett munkánál, a kemencék kibélelésénél,

– a formázási munkánál a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban,

– a szállítás és raktározás során,

– a fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkáknál,

– a vasúti tolatásnál.

Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródásmentes talpú biztonsági cipők alkalmazhatók a különféle tetőn végzett munkák során.

Szigetelő talpú védőcipőkre lehet szükség a rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkáknál.

Könnyen levethető védőcipőt kell adni a dolgozónak, amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.

A szem és az arc védelmét igénylő tevékenységek

Védőszemüvegeket, arcvédő maszkokat vagy ernyőket kell alkalmazni

– a hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkákhoz,

– a fúráshoz és véséshez,

– a kőfejtés és -feldolgozás során,

– a szegecselőgéppel végzett munkánál,

– a forgácsológépen végzett munkánál, az ejtőkalapácsos kovácsoláshoz,

– a törmelék eltávolításához és aprításához, a csiszolóanyagok szóródásakor,

– a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkákhoz,

– a folyadéksugárral végzett munkákhoz,

– a megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkákhoz,

– a sugárzó hő mellett végzett munkákhoz,

– a lézerrel végzett munkákhoz.

A légutak védelmét igénylő tevékenységek

Légzésvédő készülékkel kell ellátni

– a tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben (ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén),

– a nagykohó adagolójánál,

– a gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében,

–a nagykohó csapjai közelében (ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő)

munkát végző dolgozót.

Ilyen készüléket kell alkalmazni továbbá

– a kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkáknál, ahol por képződhet,

– a szórással végzett festésnél, amennyiben az elszívás nem megfelelő,

– az aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkáknál,

–a hűtőházban végzett munkáknál, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.

A hallás védelmét igénylő tevékenységek

Hallásvédőkre van szükség

– a fémprésgépen,

– a pneumatikus fúróval

végzett munka során. Ugyancsak hallásvédővel kell ellátni

– a repülőtéri földi személyzetet,

– a cölöpverést, illetve

– a famegmunkálást és textilipari munkákat végző dolgozókat.

A test, a kar és a kéz védelmét igénylő tevékenységek

Védőruhákra van szükség

– a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkáknál,

– a forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkáknál, amennyiben a hőhatás érezhető,

– a síküveggyártás termékeivel végzett munkáknál,

– a homokfúvásos munkáknál,

– a hűtőteremben végzett munkáknál.

Tűzálló (lángmentesített) védőruhákat kell használni

– hegesztésnél zárt térben,

– az üveggyártásnál, a kohászatnál.

Átfúródásmentes kötényeket igényelnek

– a kicsontozási és darabolási munkák,

– a kézikéssel végzett munkák, amenynyiben a kés a test irányában is mozog.

Bőrkötényekre lehet szükség a hegesztésnél, a kovácsolásnál, illetve az öntésnél.

Az alkart kell védeni kicsontozásnál és darabolásnál.

Kesztyűkre van szükség

– hegesztésnél,

– a nem gépszerű, éles tárgyakkal való tevékenységnél, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye,

– a savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkáknál.

Fémszálas kesztyűket igényel

– a kicsontozás és darabolás,

– a kézikéssel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka,

– a vágógépek késeinek cseréje.

Hatósági ellenőrzés

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek saját hatáskörükben ellenőrzik.

Szervezett munkavégzés

Szervezett munkavégzésnek minősül a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében, a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ebből a szempontból szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

 

Fogalmak

Egyéni védőeszköz

Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Egyéni védőeszköznek minősül továbbá az előbb említett eszköz bármely kiegészítése vagy az egyéb segédeszköz, amelynek a feladata, hogy biztosítsa az egyéni védőeszköz céljának elérését.

Nem minősül védőeszköznek:

– a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelés;

– a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz;

– a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;

– a sportfelszerelés és sporteszköz;

– az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;

– a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

Expozíció

Expozíció a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).

 

Különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok

Az alábbi táblázat a veszély típusait tekinti át az egyéni védőeszköz használatához.

Fizikai eredetű veszélyek

1. Mechanikai veszélyek:

– leesés magasból;

– ütés, vágás, becsapódás, zúzódás;

– szúrás, vágás, horzsolás;

– rezgés;

– elcsúszás, elesés.

2. Hőmérséklet okozta veszélyek:

– láng;

– kontakt és sugárzó hő;

– hideg.

3. Elektromosság okozta veszélyek.

4. Sugárveszély:

– nem ionizáló;

– ionizáló.

5. Zajártalom.

Vegyi eredetű veszélyek

1. Légszennyeződés:

– por, rost;

– füst;

– gőz.

2. Folyadékok:

– merülés;

– fröccsenés, kilövellés.

3. Gázok, gőzök.

Biológiai eredetű veszélyek

– a 2-4. csoportba sorolt baktériumok;

– a 2-4. csoportba sorolt vírusok;

– 2-4. csoportba sorolt gombák;

– egyéb biológiai kóroki tényezők

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem