×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2004. október 18-ai ülésén, 2004. október 19-ei hatállyal 11%-ról 50 bázisponttal, 10,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

A sorkatonai szolgálat eltörlésének hatása a polgári szolgálatra

A sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló politikai akarat értelemszerűen kihat a polgári szolgálatra is, hiszen ez utóbbi a haza védelmére irányuló alkotmányos állampolgári kötelezettség teljesítésének a sorkatonai szolgálathoz képest alternatív módja, mely alapján a kötelezett munkavégzéssel váltja meg a fegyveres szolgálatot.

A cél a sorkatonai, illetőleg a polgári szolgálat intézményének eltörlése, illetőleg módosítása oly módon, hogy annak teljesítésére békeidőben ne kerüljön sor. A szükséges szabályozás megszületéséig terjedő átmeneti időszakban azonban átmeneti jogi megoldások érvényesülnek.

Jelenleg a sorkatonai szolgálatra történő behívást a honvédelmi miniszter szünetelteti. Erre számára a honvédelmi törvény lehetőséget ad. A polgári szolgálat esetében azonban az erről szóló 1997. évi XXI. törvény nem adott lehetőséget. A Magyar Közlöny 145. számában kihirdetett 2004. évi LXXXVII. törvény – mely 2004. október 19-én lépett hatályba – erre tekintettel felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, hogy a sorkatonai szolgálatra történő behívás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodóan rendeletben meghatározza a polgári szolgálat teljesítésére történő felhívás időpontját, valamint rendelkezzen a polgári szolgálat teljesítésének szüneteléséről. A polgári szolgálat teljesítésének szünetelése – másik alternatív jogintézményként – azt a célt szolgálja, hogy a folyamatban lévő polgári szolgálati kötelezettség felfüggesztésére is sor kerülhessen, míg a végleges szabályozás meg nem születik.

A 2004. évi LXXXVII. törvény a fentiekkel összefüggésben a Munka Törvénykönyvét is több ponton módosítja. Kimondja egyrészt, hogy a munkavállalót megillető bizonyos jogok tekintetében a polgári szolgálat teljesítésének szünetelése esetében úgy kell eljárni, mintha a munkavállaló a polgári szolgálatot teljesítette volna. Ezek a jogosultságok egyfelől az Mt. 84. §-ában meghatározott azon jog, miszerint a munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Másrészt pedig az Mt. 156. § szerint a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában 14 napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét – kérésére – előre ki kell fizetni. Mindezek a szabályok tehát akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló az általa teljesített polgári szolgálat miniszteri rendeletben előírt felfüggesztése miatt tér vissza munkahelyére.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt. Ha a védelmi időszak időtartama a 30 vagy a 15 napot meghaladja, a felmondás a munkavállalóval közölhető, ám a felmondási idő ezt követően csak 30, illetőleg 15 nap elteltével kezdődhet el [Mt. 90. § (1)-(2) bekezdés]. A 2004. évi LXXXVII. törvény előírja, hogy ez utóbbi időtartamot – vagyis a plusz 15, 30 napot – a polgári szolgálat teljesítése szünetelésének kezdő időpontjától – vagyis attól az időponttól, amikor a munkavállaló visszatér a munkahelyére – kell számítani. Ezzel tehát kiterjeszti a polgári szolgálat szünetelésének esetére is a felmondási védelemmel kapcsolatos általános szabályok hatályát.

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

A Magyar Közlöny 135. számában jelent meg a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kapcsolatos bírósági eljárásról.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény általánosan írja elő a munkavégzésre való alkalmasságot és az ennek vizsgálatáról való munkáltatói gondoskodási kötelezettséget. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza a munkaköri, szakmai, valamint a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését.

A jogegységi határozat kimondja, hogy a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül. Ebből következően a vélemény felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható.

Ha azonban a vizsgált személy munkavállaló, tehát munkaviszonyban, vagy azzal egy tekintet alá eső más munkavégzésre irányuló (pl. közalkalmazotti, közszolgálati) jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló orvosi vélemény alapján tett intézkedése – ideértve a munkaviszony létesítése előtti időszakot is – már megtámadható munkaügyi perben. Ebben az esetben közvetetten már lehet vitatni magának a szakvéleménynek a tartalmát is.

A nem munkaviszonyban álló személyek esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyukra vonatkozó külön szabályok szerint kell eljárni, ha nem értenek egyet az orvosi szakvéleményben foglaltakkal. A munkaközvetítésben részesülő munkanélküli az ügyében meghozott határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint vehet igénybe jogorvoslatot, ennek keretében vitathatja a másodfokú foglalkozás- egészségügyi véleményt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 28. §-ának b) pontja, illetve 54-55. §-ai alapján.

A közoktatásban, szakiskolában vagy szakközépiskolában tanulónak az alkalmassági vélemény alapján meghozott iskolai döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott törvényességi, továbbá az egyéni érdeksérelemre alapított felülbírálati kérelme alapján bíróság jár el [közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 83. §, 84. § (4) bekezdés]. Felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személy a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen jogorvoslatot vehet igénybe, ennek keretében az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti jogsértésre, illetve a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. E rendelkezés alapján az ügyet érintő orvosi szakvélemény is vizsgálható a perben [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése, 34. §-ának (10) bekezdése, valamint 83. §-ának (14) bekezdése alapján].

Az iskolafenntartó jogköre a szakképzési támogatások iránti pályázati eljárásban

A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre az oktatási miniszter 27/2004. (IX. 28.) OM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról. A módosítás a fejlesztési támogatásról kötött fejlesztési megállapodást érinti. A fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskola fenntartójának egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. A felsőoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatát 2004. október 1-jétől a jogszabály már nem kéri a megállapodás érvényességéhez.

Az Országos Képzési Jegyzék módosítása

Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet a Magyar Közlöny 138. számában megjelent 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet módosította legutóbb. A rendelet 2004. október 15-étől hatályos, rendelkezéseit azonban csak a 2005. január 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni.

A rendelet bizonyos szakképesítéseket megszüntet, másoknak az elnevezését változtatja meg, illetőleg új szakképesítéseket is bevezet. Ilyen új szakképesítésnek minősülnek pl. a takarító, a közterület-felügyelő stb. Módosulnak többek között a banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, épületgépész-technikus, ingatlankezelő, ingatlanközvetítő, kiadványszerkesztő, közbeszerzési referens, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, nonprofitmenedzser, titkárságvezető szakképesítések követelményei.

Ipari minták nemzetközi letétbe helyezése

Az Országgyűlés az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegét a 2004. évi XC. törvénnyel hirdette ki.

Felsőfokú tanulmányok egyenértékűsége

A Magyar Köztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya között a felsőfokú tanulmányok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Budapesten, 2001. december 1-jén aláírt egyezményt a kormány a 279/2004. (X. 13.) Korm. rendelettel hirdette ki.

A végzettségi szintet tanúsító oklevelek és az államvizsgát tanúsító bizonyítványok lehetőséget adnak további magasabb szintű tanulmányokra vagy doktori fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok folytatására a másik fél államában olyan módon, ahogyan arra az oklevelet vagy bizonyítványt kiállító államban jogosult a hallgató, azonban a fogadó állam felsőoktatási intézményeire irányadó szabályok figyelembe vehetők.

Autópályadíjak

2005. január 1-jétől 1, 4 és 10 napos, valamint havi és 1 éves autópálya-matrica vásárolható. Az 1 napos matricát csak a D4-es, a 4 naposat pedig csak a D1-es kategóriájú járművek használhatják majd. A 155-ös számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet tartalmazza a jövőre érvényes autópályadíjakat is.

OÉT-ülések

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptember 17-ei, valamint szeptember 24-ei üléseiről szóló tájékoztatókat olvashatják a Magyar Közlöny 156. számában. Az első időponthoz kapcsolódó mellékletben megtalálható az OÉT II. félévi programja a tervezett előterjesztésekkel, havi bontásban. Aszeptember végi ülésről szóló beszámoló túlnyomórészt a jövő évi adótörvényekkel, illetve a bérajánlásokkal kapcsolatban tartalmaz állásfoglalásokat.

Miniszterek feladat- és hatásköre

A szeptember végén megalakult új kormány minisztériumai között jelentős feladat- és hatásköri átcsoportosítások történtek. Az ezeket megfogalmazó kormányrendeletek a Magyar Közlöny 157. számában jelentek meg.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem