Távmunkaálláshelyek

Bár a mindenkori kormányzatok folyamatos erőfeszítéseket tettek a távmunka elfogadtatása érdekében, úgy tűnik fel, a hazai munkaadók számára egyelőre nem vonzó e konstrukció. A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon a 3,894 millió foglalkoztatottból csupán mintegy 50 ezren végzik otthon vagy valamely más helyszínen távmunkában a napi teendőiket.

Területi aránytalanság

A statisztikák szerint a távmunkások jellemzően – 85,3 százalékban – a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve más, kisebb városokban élnek. Csupán 14,7 százalékuk valamelyik község lakója. Ez a szám azt mutatja, hogy éppen a hátrányos helyzetű, vidéki lakosság nem jut hozzá e lehetőséghez. Ami a korosztályi megoszlást illet, e téren talán valamivel jobb a helyzet. A távmunkások 55,8 százaléka 30-55 éves, míg a 18-30 év közötti fiatalok aránya 29,4 százalék. Figyelemre méltó, hogy az 55 év felettiek közel 15 százalékkal képviseltetik magukat.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a legutóbbi távmunkapályázata eredményét augusztus végén hirdette ki. Ezek szerint 90 munkáltató – számítástechnikai cég, biztosítótársaság, szolgáltató vállalkozások, alapítványok, tanácsadó cégek – kapott anyagi segítséget, amelynek öszszege 345 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók dolgozónként átlagosan 500 ezer forintnyi támogatást használhatnak fel. A munkaügyi tárcától kapott információk szerint a sikeres pályázók október elsejétől fél évig vissza nem térítendő, kiegészítő bértámogatásban részesülnek. A bérköltségek egy részét a könnyebb indulás érdekében átvállalják a munkáltatóktól. A foglalkoztatók tehát a fizetendő minimálbérre és annak járulékaira számíthatnak ebben az időszakban.

Az idén egyébként ez az egyetlen ilyen tartalmú pályázat; a következő hónapokban újabb tender megjelenése nem várható. A hazai forrásokon kívül a távmunka elterjesztésére közvetlenül uniós pályázati lehetőség sincs, e célra esetenként egy-egy operatív program kiírása tesz elérhetővé közvetetten forrásokat.

Képzési programok

Bár az elmúlt években inkább sikertelenség jellemezte a foglalkoztatás e speciális formájának elterjesztésére irányuló kezdeményezéseket, a kormány által 2003. február 14-én életre hívott Távmunka Tanács nagyívű programot dolgozott ki. 2006-ig 100 ezer új álláshely létrehozását tervezi, illetve 2008-ig szeretné elérni, hogy – mint az EU-ban – a foglalkoztatottak 13 százaléka tevékenykedjék távmunkában. További teendő a kapcsolódó képzési programok elindítása, illetve a jogi háttér finomítása.

Már az elmúlt évben is komoly célok – 15-20 ezer új távmunkahely létrehozása, 500 vállalkozás és gazdálkodó támogatása az elektronikus kereskedelmi eljárások alkalmazásában, illetve 10 ezer távmunkára alkalmas otthoni álláshely kialakítása – fogalmazódtak meg. E program felvázolásakor azonban – tavaly – finanszírozási szempontból még kedvezőbb volt a helyzet, hiszen 2003-ban – 50-50 százalékos megoszlásban – összesen 1,3 milliárd forint állt az FMM, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium rendelkezésére. Ennek eredményeképpen összesen mintegy 2 ezer ilyen típusú álláshely létesült. Ugyancsak folyamatban van a jogszabályi környezet kialakítása, azonban e munka meglehetősen lassú – mondta Bihary Pál, a Távmunka Tanács titkára.

Szintén e speciális foglalkoztatási forma népszerűsítését kívánja szolgálni az idén augusztus 26-án húsz alapító taggal létrejött Magyar Távmunka Szövetség, amelynek munkájában az indulástól olyan cégek vesznek részt, mint például az Axelero Rt., a Budapesti Műszaki Főiskola, a Hewlett-Packard Magyarország Kft., az MTA Szociológiai Intézete, a PricewaterhouseCoopers Kft., illetve a T-Mobile Magyarország Rt. A szervezet bekapcsolódik a távmunka népszerűsítésébe, és koordinátori szerepet kíván betölteni a gazdasági szereplők, a gazdaságpolitika irányítói, valamint a témában érintett civil- és szakmai szervezetek között. Ugyanakkor közreműködne az e területet érintő jogszabályok előkészítésében, illetve – szakmai szervezetként – képviselné a tagok érdekeit.

Hiányzik az információ

A tapasztalatok azt jelzik, hogy az e-munkának is nevezett foglalkoztatási konstrukciót illetően igen nagy a kereslet és a kínálat közötti aránytalanság. Míg ugyanis a munkaadók idegenkednek tőle, addig a munkavállalók különböző rétegei – a mozgáskorlátozottak, az elmaradott térségekben élők vagy a kisgyermeküket otthon nevelők – számára jó megoldást jelentene.

Bár a potenciális munkavállalók érdeklődéséről pontos adatok nincsenek, egy felmérés szerint – például februárban – naponta 100 új regisztrációt jegyeztek fel a Távmunka Projekt weboldalán. Felmérésekből az is tudható, hogy a munkavállalók 83 százaléka szerint számítógép segítségével otthon is el tudnák végezni munkájukat. Tény, hogy ezen állásajánlatokra túljelentkezés van. Ugyanakkor a munkaadói oldalon csekély az érdeklődés, ami – egyes szakmai vélemények szerint – a kellő információk hiányára vezethető vissza.

A tapasztalatok azt mutatják: a munkaadók egyelőre nem látják pontosan, hogyan tudnák az e-munka módszertanát felhasználni üzleti céljaik megvalósítása érdekében, és nincsenek tisztában azzal sem, hogy miért érné meg nekik e lehetőség. Pedig a PricewaterhouseCoopers által készített tanulmány szerint a távmunkát alkalmazó vállalatok komoly költségcsökkentést és hatékonyságnövelést érhetnek el. Számítások szerint egy nagyvállalatnál kialakított távmunkahely teljes beruházási költsége átlagosan 1 és 2,5 millió forint között van. Ugyanakkor a távmunka szervezési módszertanának alkalmazása esetén mintegy 7-8 százalékos megtakarítás érhető el. Egy 100 százalékos, heti 5 napos modell esetében az üzemeltetési költségek csökkenése és a hatékonyság növelése átlagosan 30-40 százalékos megtakarítást is jelenthet. Ez az arány az alacsonyabb működési költségekkel járó, elmaradottabb régiókban akár 50 százalék is lehet.

Előnyök és hátrányok

A PSYMA Hungary felmérése szerint az általuk megkérdezett cégek elvi szinten pozitívnak tartották a távmunkások alkalmazását, ennek ellenére jelentős részük – 36 százalék – nem tervezte, hogy bevezesse az új formát. Csaknem 40 százalék viszont úgy nyilatkozott, szívesen foglalkoztatna távmunkásokat. A fennmaradó hányad 5-10 éves távlatban tudna élni e lehetőséggel.

Az elzárkózás egyik fontos oka az adatvédelmi nehézségekben keresendő, ezek ugyan nem távmunka-specifikusak, ám e területen is fontos tényezőt jelentenek. Nem véletlen tehát, hogy elsősorban e téren várnának a cégek szakmai előrelépést. Emellett jogi, munkajogi segítségre ugyancsak szükségük lenne a munkaszervezési kérdésekben. A cégek a hatékonysággal kapcsolatban is fenntartásaiknak adtak hangot. Annak ellenére, hogy számos külföldi elemzés megállapította: a távmunkások hatékonyabban dolgoznak, mint a hagyományos álláshelyeken tevékenykedők.

Értékelések szerint egyébként a távmunkának – a dolgozók szempontjából – nemcsak előnye, de hátránya is van. Az előbbiek közé sorolják – mások mellett – a szabadságot, a stressz mérséklődését, az életmódban bekövetkező kedvező változásokat, illetve – a külföldön már igazolt – hatékonyabb munkavégzést és a napi közlekedés kiiktatásával járó nyereséget.

Ám érdemes figyelni a veszélyekre is. Szakemberek idesorolják az elszigeteltséget, az elmagányosodást, a társadalmi kapcsolatok leépülését. Bár mindez különbözőképpen hat a dolgozókra, az elszigetelődés egyes esetekben frusztrációt, súlyosabb esetben depressziót is okozhat. E gond leküzdésére jó módszer a részleges távmunka, ami azt jelenti, hogy a hét öt munkanapjából csak néhányat dolgozik otthon az illető.

Infrastrukturális háttér

Probléma ugyanakkor, hogy bár a Munka Törvénykönyve már tartalmazza a távmunkát, a jogi szabályozás nem tartott lépést a számítástechnika és az internet fejlődésével.

Ugyancsak a hátrányok közé sorolható a karrierkilátások beszűkülése és a juttatások csökkenése, illetve a "munkaalkoholizmus", ami a nemzetközi tapasztalatok szerint a távmunkásokra gyakorta jellemző. Nehézséget okozhat továbbá a munka- és a magánszféra szétválasztása.

A pró és kontra érvek mellett a távmunka elterjedésének Magyarországon nagy gátja a számítógép- és az internethasználat alacsony szintje. Egy uniós felmérés szerint a népesség számához viszonyítva Magyarországon 18 százalék az internethasználók aránya, míg a háztartások esetében ugyanez 14 százalék. Ez meglehetősen szerény, hiszen például Cipruson ugyanez 30, illetve 22 százalék, Csehországban 30 és 18, Szlovéniában pedig 45 és 38 százalék.

Minden nehézség ellenére számos cég próbálkozik azzal, hogy vállalati kultúrájába beillessze a távmunkát. A Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.-nél a humán erőforrás hatékonyabb kihasználása céljából pályáztak az idén nyáron 9 távmunkahely létrehozására. A társaság tevékenységeinek egy része olyan, amit távmunkában is lehet végezni. Ilyen például a szoftverfejlesztés, a szerkesztői munka, a grafikai tevékenység, a pályázati figyelés, a pályázatírás. Ráadásul a társaság dolgozóinak 83 százaléka nő, családanya, így e forma meghonosítása emiatt még indokoltabb – tájékoztatott dr. Krämer Ágnes marketingvezető. A távmunka bevezetésének okai között megtalálható a költségtakarékosság is, valamint az ergonómiai szempontok és a racionálisabb munkaszervezés.

Az új foglalkoztatási formával együtt újfajta vezetési, irányítási és ellenőrzési módszer meghonosítására is szükség lesz a cégeknél, ám hogy ez pontosan mit jelent, azt ma még nem lehet megmondani. A tervek szerint a távmunka csak részleges lesz a Saldónál, az érintett munkatársakkal ugyanis rendszeresen konzultációkat tartanak, amelyeknek része lesz a szakmai munka értékelése és az ellenőrzés is.

A távmunkások folyamatos képzését ugyancsak tervezik, miként elvárás lesz az is, hogy a munkavállalók a különböző céges rendezvényeken vegyenek részt. A cégvezetés azt szeretné, hogy a távmunkások tréningjeit fokozottabb figyelem övezze, mert fennáll a veszélye annak, hogy ők szakmailag elmaradnak társaiktól. Ha a mostani kezdeményezés eredményes lesz, akkor a következő években további távmunkahelyeket is létesítenek a Saldó Rt.-nél – tájékoztatott dr. Krämer Ágnes.

Szakmai felkészítők

A Generali Providencia Biztosító Rt.-nél a mostani pályázati támogatás segítségével összesen 85 alkalmazotti távmunkahelyet hoznak létre a kárszakértői beosztásban dolgozók számára. Csór Gabriella humánpolitikai vezető elmondta: nem új álláshelyeket alakítanak ki, hanem a már meglévőket váltják ki ily módon. Ez szakmailag, gazdaságilag és humánpolitikai megfontolásból egyaránt fontos döntés, mivel azonban most először létesítenek ilyen munkahelyeket, még sok a nyitott kérdés. Az biztos, hogy már a jövő év végére mintegy 30 százalékkal csökkennek az adott terület működési költségei, a szolgáltatások színvonala pedig javulni fog. Természetesen a rugalmas és otthoni munkavégzés a dolgozók számára is előnyökkel jár. Ugyanakkor számukra megfelelő irodai hátteret is kialakítanak, ahol váltórendszerben lehet elvégezni a feladatokat. A kollégák munkájához szükséges számítástechnikai feltételeket a cég adja. A távmunka bevezetése egyébként két ütemben történik: ez év december elejéig 19 álláshelyet létesítenek, majd – a tapasztalatokat hasznosítva – januárban további 66 állást hoznak létre.

A Generali nagy hangsúlyt fektet a szakmai színvonalra, ezért a távmunkások képzésére is kiemelt figyelmet fordít. Az oktatásokat az igények szerint szervezik majd. Ugyanezt mondta el az ellenőrzésről is Csór Gabriella. A kárrendezés normális folyamatába be van építve az ellenőrzési rendszer, s hogy ezen túl szükség lesz-e további visszacsatolásra, azt a gyakorlat fogja majd eldönteni.

A Publi-City 1492 Kiadó és Reklámügynökség szintén az idén próbálkozik először távmunkások alkalmazásával. Ferenc Zsuzsanna ügyvezető igazgató elmondta: számukra nagyon fontosak a vidéki kollégák, hiszen egy olyan városkalauz-sorozatot jelentetnek meg, amelyben minden magyar város, illetve a régiók, az egyes tájegységek legfrissebb tudnivalóit kell összegyűjteniük. Ezt pedig a korábbi években Budapestről utazgatva nagyon nehezen tudták megoldani. Az új foglalkoztatási forma révén mód nyílik arra, hogy az ország különböző területein 20 távmunkást alkalmazzanak. Ily módon frissebb, pontosabb információkat tudnak sorozatukban közölni, ráadásul megtakarítják a korábbi években igen költségesnek bizonyult vidéki kiszállásokat is.