×

Munkaidő-mérséklés kérdőjelekkel

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 80. számában (2004. október 15.)
A magyar szakszervezetek – a munkavállalók jobb életminősége érdekében – évek óta követelik a heti munkaidő csökkentését. A vállalati szféra szerint azonban a munkaerő drágulását eredményező munkaidő-mérséklés rontaná a cégek versenyképességét és Magyarország tőkevonzó képességét. Emiatt valószínűleg a kormány sem teljesíti a munkában töltött idő megkurtítását kilátásba helyező választási ígéretét. A hazai szakszervezeti követelésnek a nyugat-európai trendek is ellentmondanak, hiszen több uniós országban éppenséggel a munkaidő meghosszabbítása van napirenden.

A munkaidő csökkentésének tervét még 2002-ben fogalmazták meg a szakszervezetek, s kívánságuk teljesítése a kormányprogramba is bekerült. Sőt, Medgyessy Péter lemondott miniszterelnök tavaly ősszel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) fórumán azt ajánlotta, hogy az idén folytassák a tárgyalásokat a heti kötelező 38 órás munkaidő fokozatos bevezetéséről, amit szerinte 2005-től lehetne megkezdeni. Ennek ellenére – bár a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői még tavaly novemberben megegyeztek, hogy az idén május végéig megállapodnak a heti kötelező munkaidő lépcsőzetes rövidítéséről – máig nem történt semmi, még az egyeztetések sem kezdődtek meg. Ennek okát Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke abban látja, hogy a kormány engedett a munkaidő megkurtítását hevesen ellenző munkaadók nyomásának.

Versenyképességi aggályok

A munkáltatók hallani sem akarnak a 38 óráról. "Aki ma Magyarországon a munkaidő megrövidítésének szükségességét veti fel, az egyúttal a munkahelyek számának csökkenését kockáztatja" – hangsúlyozza Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A magyar gazdaság nincs azon a fejlettségi szinten, hogy egyáltalán szóba kerüljön a kérdés. Jelenleg a versenyképességi problémák miatt még a nálunk sokkal fejlettebb nyugat-európai országok is választás elé kerültek: munkahelyeket zárjanak-e be, vagy a munkaidőt hosszabbítsák meg – hangsúlyozta Rolek Ferenc. Ráadásul a velünk együtt csatlakozó országokban nyoma sincs a munkaidő csökkentésére irányuló törekvéseknek, vagyis Magyarország óriási versenyhátrányba kerülne a régióban, ha elindulna a 38 órás munkahét felé.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) viszont továbbra is azt szeretné, ha heti 40 helyett csupán 38 órát kellene dolgozniuk a munkavállalóknak, hogy ezáltal is javuljon az életminőségük – felelte lapunk érdeklődésére Kordás László, a szakszervezeti szövetség alelnöke. A munkaidő csökkentését az MSZOSZ fokozatosan képzeli el, olyan ütemben, amit a gazdaság helyzete megenged. Első körben azt szeretnék elérni, ha az éves munkaidő rövidülne egy nappal, méghozzá december 24-e pihenőnappá nyilvánításával. Ezenkívül azt is igénylik, hogy a kötelező napi húszperces munkaközi szünet törvényesen számítson be a munkaidőbe, vagyis ne kelljen ennyivel is többet dolgoznia annak, aki például ebédelni akar. Kordás szerint ezzel párhuzamosan évi fél órával kellene zsugorítani a heti munkaidőt, amit már jövőre el lehetne kezdeni. Borsik szerint viszont nincs helye a feltételes módnak, legkésőbb 2006. január elsejéig 38 órára kell mérséklődnie a heti törvényes munkaidőnek.

A munkaadók szerint egyébként sem volna ésszerű törvénybe foglalni a 38 órás munkahetet, inkább továbbra is rá kellene bízni a munkáltatókra és a munkavállalókra, hogy egyéni megállapodások révén szabályozzák, hány órát töltsenek munkával a dolgozók. Ezzel szemben a szakszervezetek ragaszkodnak a csökkentett munkaidő törvénybe iktatásához, mert szerintük csak ez lehet a garancia arra, hogy valóban kevesebbet kelljen dolgozniuk a foglalkoztatottaknak. Az érdekvédők aggodalma érthető. Gazdasági szakértők ugyanis a munkáltatóknak több tízmilliárdos veszteségeket prognosztizálnak, ha végül valóban csökken két órával a törvényes munkahét. Ez ugyanakkor a költségvetés teherbíró képességét is érintené.

Ellentétes trendek

Minden bizonnyal fekete napként vonul be a szakszervezeti mozgalmak történetébe az a nap, amikor Németország egyik legerősebb szakszervezete, az IG Metall kénytelen volt beadni a derekát a Siemensnek. A kemény kompromisszum értelmében a német vállalatóriás két hazai üzemének dolgozói ezentúl heti öt órával többet – harmincöt óra helyett negyvenet – dolgoznak ugyanazért a fizetésért. A szakszervezetet aligha lehet erőtlenséggel vádolni, egyszerűen nem maradt más választása. A Siemens ugyanis azzal zsarolta meg, hogy ellenkező esetben Magyarországra telepíti a termelés nagy részét.

Hasonló eset történt a Daimler-Chryslernél, amelynek németországi vezetői azzal zsarolták meg dolgozóikat, hogy hatezer munkahelyet telepítenek át Dél-Afrikába vagy máshova, ha a munkavállalók nem engednek. Végül úgy egyeztek meg, hogy a fejlesztési és tervezési munkahelyeken negyven órára nő a heti munkaidő. Piaci pletykák szerint számos más cég, így a Philips, a MAN, a Linde és az Opel is hasonló lépéseket fontolgat.

De nemcsak a német, hanem a francia vállalati szféra is szívesen megemelné a heti törvényes 35 órás munkaidőt, s azzal fenyegette meg a kormányt, hogy ellenkező esetben kivonul az országból. Nicolas Sarkozy pénzügyminiszter is a munkaidő növelése mellett tört lándzsát, mivel ennek irreálisan alacsony volta évente 16 milliárd eurójába (négyezermilliárd forintjába) kerül a francia vállalatoknak és az államnak. A munkaidő meghosszabbítását azonban a munkavállalók beleegyezésével, nem pedig egyoldalú zsarolással tartotta elképzelhetőnek. Jacques Chirac francia államfő a július 14-ei ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a francia dolgozóknak meg kell engedni, hogy a törvényben deklarált heti 35 óránál többet dolgozzanak; már ha ezt szeretnék, és többet akarnak keresni.

A nyugat-európai fejleményeknek nagyon nem örülnek a magyar szakszervezetek, de Borsik János szerint az ellentétes trendek ellenére jottányit sem veszítettek aktualitásukból a munkaidő csökkentésére vonatkozó hazai kezdeményezések, hiszen a magyar dolgozók jövedelmi szintje nem hasonlítható öszsze a német és a francia kollégáikéval.

Tény, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon és a többi újonnan csatlakozott országban a leghosszabb a heti munkaidő. A német WSI kutatóintézet szerint Franciaországban kell a legkevesebbet dolgozni, ott heti harmincöt óra a kötelező penzum, míg Görögországban és Magyarországon, valamint a kelet-közép-európai tagállamok többségében heti negyven óra van érvényben. És ez csak a kötelező norma, a KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint ugyanis a magyarok ennél átlagosan fél órával többet dolgoznak: a férfiak 41,6, a nők pedig 39,1 órát töltenek a munkahelyükön. Sőt Neumann László munkaügyi kutató szerint azzal is számolni kell, hogy a négy vagy hat órában dolgozó részmunkaidősök kissé még lefelé is "húzzák" az átlagot.

Szomorú vasárnap

A magyar munkaidőfront egyik speciális hadszínterén, a kereskedelemben dolgozók a vasárnapi nyitva tartás ellen harcolnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) júniusban indított aláírás-gyűjtési akciót a vasárnapi munka ellen. "A vasárnapi munkavégzés tönkreteszi a családi és a társas életet" – indokolta meg a kezdeményezést Batke Jánosné, a KASZ alelnöke.

A szakszervezet adatai szerint az eladóként dolgozók felének, nagyjából tízezer embernek kell vasárnaponként is dolgoznia. Túlnyomó többségük nő, akik sokszor egyedül nevelik gyermeküket. A vasárnapi munka azért sem vonzó, mert pluszpénz nem jár érte, hiszen a törvény lehetőséget ad a munkaadóknak arra, hogy két hónapos munkaidőkereten belül viszonylag szabadon osszák be a munkaidőt, s így a hét utolsó napja is rendes munkanapnak számíthat, csak adni kell helyette egy másik pihenőnapot.

Batke Jánosné szerint a törekvés támogatottságát jelzi, hogy eddig körülbelül tízezer aláírás gyűlt össze. Ezeket Magyarországon kívül hét másik kelet-közép-európai országban is gyűjtik. Az EU legtöbb államában ugyanis jóval szigorúbban szabályozzák a vasárnapi nyitva tartást, csak Csehországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában és Magyarországon tarthatnak nyitva a hét minden napján az üzletek. Németországban például vasárnap egész nap, illetve hétfőtől szombatig reggel hat óra előtt és este nyolc óra után nem lehetnek nyitva az üzletek. Kivételt csak a pályaudvarokon, repülőtereken, üdülőhelyeken működő boltok, a pékségek és az újságárusok képeznek. Ausztriában sem lehet kinyitni vasárnap, és szombaton is legkésőbb 18 órakor be kell zárni.

"Az a végső célunk, hogy egyáltalán ne kelljen vasárnap dolgozni" – hangsúlyozza a szakszervezeti vezető. Ez valószínűleg nem megy azonnal, ezért a KASZ "puhább" követelése az, hogy első körben legalább korlátozzák a vasárnapi munkát. Arról egyelőre még nincsenek határozott elképzelései a szakszervezetnek, hogy milyen korlátokra volna szükség, de elképzelhetőnek tartják például, hogy csupán bizonyos bevásárlóközpontok és az idegenforgalmi helyeken működő boltok tarthassanak nyitva vasárnap. Ez viszont nem tetszene a kisebb boltosoknak, akiknek – a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének felmérése szerint – több mint a fele egyetért a kötelező vasárnapi zárással, de csak akkor, ha – a versenysemlegesség jegyében – senki sem nyit ki.

Nincs napirenden a 38 órás munkahét

A 38 órás munkahét bevezetésének most nincs itt az ideje, ezt le kellene venni a napirendről – javasolta Gyurcsány Ferenc még miniszterelnök-jelöltként az ágazati szakszervezeti vezetőkkel folytatott budapesti konzultáción. Indoklása szerint egy ilyen munkaidőalap-csökkenés ellensúlyozásához jelenleg nincs versenyképességi tartalékuk a cégeknek.

Gyurcsány Ferenc annak a négy évre szóló megállapodásnak a félidős teljesítését értékelte, amelyet még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként kötött az ágazati szakszervezetekkel. E megállapodás kilenc fő eleméből hat egészében, három pedig részben teljesült, s a további két évben ez utóbbi vállalásokban is eredmény érhető el.

A miniszterelnök-jelölt a munkaidő-csökkentésről szólva ugyanakkor megjegyezte: abban partner a kormány, hogy 2005-ben december 24-e már munkaszüneti nap legyen, illetve a 20 perces ebédszünet ideje fokozatosan beépüljön a munkaidőbe.

A miniszterelnök-jelölt azt a szakszervezeti javaslatot sem tartotta teljesíthetőnek, hogy a jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatási ráta 60 százalékra emelését vállalják a kormányzati időszak végére. Az eredeti vállalás, a 400 ezer új munkahely létesítése teljesíthető, s a megszűnő munkahelyekkel együtt számítva a 100-150 ezres pozitív egyenleg is lehetséges.

A megállapodásban szereplő, négy évre szóló 25 százalékos reálbéremelésről a miniszterelnök-jelölt elmondta, hogy már most, a félidőben több mint 24 százalékot ért el az ország. Igaz, hogy a versenyszférában ebből 18-19 százalék teljesült, de az is kétségtelen, hogy a közszféra illetményemelése húzta magával a cégek bérfejlesztését. Gyurcsány Ferenc egyetértett azzal a szakszervezeti felvetéssel, hogy szükség van az egyes ágazatok jövőképére, az ágazati iparpolitikára.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem