×

Egyeztetés az adó- és járuléktörvényekről

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 80. számában (2004. október 15.)
Bővülő foglalkoztatás, növekvő reálbérek, csökkenő adók, olcsóbb állam – ezeket a főbb célokat fogalmazta meg a miniszterelnök-jelölt, Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szeptember 13-i ülésén, amely megnyitotta az érdekegyeztető tárgyalásokat a jövő évi adókról, állami költségvetésről, bérekről.

A miniszterelnök-jelölt első, mintegy "bemutatkozó látogatását" az OÉT ülésén tartalmilag is, hangulatilag is megalapozta a koalíciós pártok két nappal korábbi megállapodása a kétkulcsos személyijövedelemadó-tábláról, illetve a tőkejövedelmek adójának az emeléséről.

E két számszerűen is tudható változtatási elképzelésen kívül csak nagyon kevés konkrétum állt a szociális partnerek rendelkezésére. A Pénzügyminisztérium adótörvény-változtatási javaslatát ugyan már augusztusban megkapták, abból azonban többnyire még hiányoztak a számszerű mértékek. A költségvetésről az OÉT-ülést megelőzően írásos anyagot nem kaptak. Mindezek miatt az OÉT ülésén – a pénzügyminiszter részvételével – lefolytatott konzultáció leginkább "tapogatózó" jellegű volt: az oldalak ismertették legfontosabb elvárásaikat az általuk képviselt jövedelemtulajdonosok – az állam, a munkavállalók és a munkaadók – helyzetének jövő évi alakulásával szemben, figyelve a másik két oldal reagálását. A konzultáció egyértelmű eredménye, hogy a felek megismerhették egymás induló álláspontját, azokat a kereteket, amelyek között a további érdekegyeztető tárgyalásokon a – remélhetőleg kölcsönös – engedmények alapján elfogadható kompromisszumos megoldások születhetnek.

Szólamok és tettek

A munkaadói érdekképviseletek legfontosabb elvárásait maga a Pénzügyminisztérium fogalmazta meg abban az előterjesztésben, amelyet a kormány számára készített az adó- és járulékrendszer tervezett változtatásairól. E szerint az adó- és járulékrendszer 2005. évi módosításának hozzá kell járulnia a gazdaság versenyképességének, teljesítőképességének javításához, a foglalkoztatottság bővítéséhez, a megtakarítások és befektetések ösztönzéséhez, valamint az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képességének az erősítéséhez. Egyetértve ezekkel a célokkal, a munkaadók alapvető kifogása volt, hogy a kodifikált törvényjavaslatban szereplő változtatások nem igazán szolgálják e célok elérését.

Nincs érdemi előrelépés a vállalkozások versenyképességét, a hazai és a nemzetközi tőke befektetési hajlandóságát befolyásoló egyik legfontosabb területen, az élőmunka közterheinek a csökkentésében. Történik ez annak ellenére, hogy az adóváltozásokról szóló előterjesztés maga is elismeri, hogy "A foglalkoztatók által fizetett járulékok mértéke nemzetközi összehasonlításban is magasnak tekinthető, így a versenyképesség fokozása érdekében szükséges az élőmunkaterhek csökkentése".

Különösen sérelmezték a munkaadói szervezetek, hogy az OÉT-ben tavaly őszszel született megállapodást felrúgva, a kormányjavaslat szerint 2005-ben csak novembertől csökkenne 1200 forinttal a fix összegű egészségügyi hozzájárulás.

A tb-járulékok általános mérséklésével szemben a tervezet a foglalkoztatás ösztönzése érdekében "szelektív" járulékcsökkentési javaslatot tartalmaz pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérő kismamák, 50 éven felüli, korábban tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén. A munkáltatók szerint ez jól hangzó javaslat, de előreláthatóan hatástalan lesz a foglalkoztatásra. Azt javasolták a kormánynak, hogy a szelektív kedvezmények helyett – akár csak egy százalékponttal – általánosan csökkentse a jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Emellett hosszabb távra is pozitív üzenet lenne a befektetők számára, ha a kormány kötelezettséget vállalna a tb-járulék százalékos kulcsának általános, előre ütemezett fokozatos csökkentésére, amit a munkaadók már korábban is javasoltak. Ennek – a munkaadói érdekképviseletek szerint – még akkor is kedvező hatása lenne, ha 2005-ben tényleges járulékmérséklést, az államháztartási hiány csökkentésének kényszerűsége miatt, nem lehetne megvalósítani.

Vitatott pontok

Számos tisztázatlan pontja volt a törvénytervezetben szereplő változtatásnak, miszerint 2005-től társadalombiztosítási szolgáltatássá válnak a munkanélküli-ellátások, és ennek megfelelően azonos alapokra kerülnének a tb-járulékok és a munkaadói, illetve munkavállalói járulék. A módosítás deklarált célja, hogy egyrészt csökkenjen a vállalkozásoknak a járulékfizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs terhe, másrészt hogy végre megoldódjon a munkanélkülivé váló egyéni vállalkozók munkanélküli-ellátásának mindeddig rendezetlen ügye. A változtatás azonban a működő vállalkozásoknál tovább növeli a bérek közterheit, mivel jelenleg a tb-járulékok alapja szélesebb, mint a munkaadói járulékalapé. Ilyen áron a munkaadók "köszönik szépen, de nem kérték" az adminisztráció csökkentését. A munkaadók – féltve a Munkaerő-piaci Alap (MPA) önállóságát, bevételeit – tiltakoztak a "rendszerbeli" változtatás ellen is. Az egyéni vállalkozók munkanélküli-ellátását a járulékalapok változatlanul hagyása mellett és a jelenlegi rendszerben, a Munkaerő-piaci Alap keretei között javasolták megoldani. A kormány – az MPA-n belül egy elkülönített alaprész képzésével – részben elfogadta javaslatukat, a járulékalapok egységesítésére vonatkozó módosítást azonban fenntartotta.

A munkaerőpiacra kedvezőtlenül ható változtatási javaslatként értékelték a munkáltatók a lakásmobilitást, és ezzel a munkaerőmozgást megdrágító, ezzel tovább nehezítő – csak a költségvetés bevételnövelésének szempontjaival indokolható – változtatásokat. A lakástulajdon-szerzési illeték alapja jelenleg a vásárolt és eladott lakás értékkülönbözete. 2005-től az illeték alapja az eladott lakás értékének levonása után sem lehet kevesebb, mint a vásárolt lakás értékének 50 százaléka.

Hiányolták a munkaadói érdekképviseletek a vállalkozások versenyképességét érdemben javítani képes egyéb intézkedéseket is: a normál áfakulcs előre ütemezett fokozatos csökkentését; az áfakulcsok alá történő besorolások felülvizsgálatát. Egyetértettek az iparűzési adó 50 százalékának levonhatóságával, de hangsúlyozták, hogy ez sem változtat ennek az adónemnek a diszfunkcionális jellegén, ezért mielőbbi megszüntetését szorgalmazzák. Szükségesnek tartották volna több, 2004-től bevezetett intézkedés felülvizsgálatát, figyelembe véve a hatásukról szerzett tapasztalatokat.

Nem tartalmazza a javaslat az államháztartáson keresztül juttatott – állami, illetve uniós – támogatások után levonható áfa arányosítását előíró, a gyakorlatban komoly problémákat okozó szabály korrekcióját. Az eddigi tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy ennek a szabálynak az alkalmazása lehetetlen helyzetbe hozza a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozásokat. Év közben számos kivételt kellett tenni, az állami támogatás 1-1,5 évvel a pályázat befogadása és esetleg a beruházás megvalósítása után történik, ami visszamenőleges korrekciókat igényel, a védett szervezeteket a költségvetési tartalékból kellett külön kompenzálni.

Nem történt meg a – nagyrészt 2004-ben bevezetett és a munkáltatók által élesen bírált – új adónemek (környezetterhelési díj, termékdíj, energiaadó, innovációs járulék) felülvizsgálata sem.

Évek óta kifogásolják a munkaadói érdekképviseletek az áfa levonhatóságának korlátozását a vállalkozások működését szolgáló kiadásoknál (például a kiküldetési díj esetében), és kérik annak egyértelmű tisztázását, hogy mely tételek tekinthetők a vállalkozás működési költségének.

Hatástanulmány nélkül

Az adótörvények módosításakor minden jövedelemtulajdonos, így a vállalkozások számára is a legfontosabb kérdés, hogyan alakulnak közterhei. Ennek megítélhetősége ebben az évben a szokásosnál is nehezebb. Az előterjesztés nem tartalmazza a javasolt változtatások prognosztizálható számszerűsített hatásait, így szinte lehetetlen megítélni a vállalkozói szféra, és különösen azon belül az egyes vállalkozói csoportok közterheinek a módosítások együttes hatásaként bekövetkező alakulását.

Néhány fontosabb, a vállalkozásokat pozitívan érintő változtatás:

2005-től a helyi iparűzési adó 25 százaléka helyett 50 százaléka lesz levonható az adóalapból (változatlanul legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig).

Az 50 százalékos értékcsökkenési leírás lehetősége kiterjed a 2005-től beszerzett, előállított eszközökre (jelenleg 50 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított, új, a 33 százalékos és 14,5 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök, valamint a szellemi termékek, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében).

A K+F tevékenység ösztönzése érdekében a felsőoktatási intézmény, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetének (kutatóhelyének) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett K+F tevékenységet szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez előírt beruházási értékhatár a jelenlegi 1 milliárd forintról 100 millió forintra csökken.

A kis- és középvállalkozások és a foglalkoztatás ösztönzésére csökkennek a munkahelyteremtő beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez előírt létszámnövelési kritériumok. Kisvállalkozásoknál 30 fő (hátrányos régióban 15 fő), középvállalkozások esetében 150 fő (hátrányos régióban 75 fő) lesz 2005-től a létszámnövelési követelmény.

A legfeljebb 5 főt foglalkoztató adózó (a mikrovállalkozások egy része) minden újonnan alkalmazott személy után csökkentheti adózás előtti eredményét az adóév első napján érvényes minimálbérrel 12 hónapon át.

Költségnövelő tételek

A vállalkozásokat negatívan érintő változások között feltehetően a legnagyobb költségnövelő tételek a forrásadós jövedelmek adókulcsának 20 százalékról 25 százalékra történő emelése, illetve az OÉT ülését követően bejelentett, a pénzügyi intézmények nyereségadójának 16 százalékról 24 százalékra történő emelése.

Mindkét változás közvetlenül vagy közvetve a lakosságot is negatívan érinti. Alapvető elvi probléma ezekkel a változtatásokkal, hogy súlyosan sértik a munkaadók (és a lakosság által is) évről évre hiányolt kiszámíthatóságot, gazdálkodási biztonságot. Csak tájékoztató jellegű adatként említjük, hogy 2003-ban a forrásadós jövedelmek 637 milliárd forintot tettek ki. (Ebből az ingatlanátruházásból származó jövedelmek 322 milliárd forintot, az osztalékok 173 milliárd forintot, az árfolyamnyereség 44 milliárd forintot jelentettek.) Ezekkel az adatokkal számolva az adómérték emelése 32 milliárd forint többletbevételt eredményezne a költségvetésnek. Hasonló nagyságú többletbevételt hozna a költségvetésnek a pénzintézetek társaságiadó-kulcsának megemelése.

További néhány költségnövelő tétel a 2005-re javasolt változtatások között:

Számos, a vállalkozásokat érintő költségnél "valorizálás" címén jelentős emeléseket tartalmaz a tervezet. Emelkednek az illetékek (a kft.-k cégbejegyzése például 20 százalékkal kerülne többe), drasztikusan emelkednek az építmény- és a kommunális adó kiszabható mértékei (900 Ft/m2-ről 1200 Ft/m2-re, illetve 2000 Ft/főről 10 000 Ft/főre), emelkedik a drágább cégautók adója.

A "valorizálás" címén végrehajtott emelések mellett ugyanakkor szó sincs "valorizálásról" a napidíj vagy a gépkocsi-költségtérítés esetében. (A munkáltatók indokoltnak tartják és javasolják a gépkocsi-költségtérítésnél a 3 Ft/km megemelését 20 Ft/km-re, a napidíj öszszegének emelését 110 forintról 1100 forintra, a külföldi kiküldetési díjét 10-ről 20 dollárra.)

Tiltakoztak a munkáltatók az ellen, hogy a módosítás kizárná az adómentesen adható kis értékű ajándékok köréből az "üzleti célú" ajándékokat. Ez jelentősen megdrágítja a promóciós tevékenységet, mivel e szerint a jövőben minden egyes logóval ellátott 100 forintos toll, a még alacsonyabb értékű reklámszatyor és más hasonló termékek már az első forinttól adóznának 44 százalék szja-val és 11 százalék tb-járulékkal.

Aránytalan mértékben emelkednek a különböző bírságok. Az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság felső határára az új szabályozás szerint például 100 fő személyijövedelemadó-alapjának és a levont adóelőlegnek akár egy nap késedelemmel történő jelentése 20 millió forint bírsággal lenne sújtható.

A személyi jövedelemadó

Jelentősége miatt külön említjük a személyi jövedelemadóban végrehajtani tervezett jelentős változtatást és annak fogadtatását a munkaadói érdekképviseletek részéről. A PM számításai szerint a kétkulcsos adótábla bevezetése átlagosan 2 százalékkal javítja a munkavállalók reálbér-pozícióját. A munkáltatók számára általában kedvező minden olyan intézkedés, amely csökkenti a bérek közterheit, zárja a bruttó és nettó bér közötti "ollót", és ezzel lehetővé teszi, hogy kisebb nominálbér-emeléssel lehessen azonos mértékű reálbéremelést elérni. Az öröm azonban nem felhőtlen. A magasabb jövedelmű munkavállalók adóterhelése – az adókedvezmények igénybevételének korlátozása, illetve megszüntetése miatt – nem, vagy legalábbis nem ebben a mértékben csökken, ami korrekciót igénylő torzulásokat okozhat az egyes cégeken belüli bérarányokban. Emellett a szakszervezetek már az OÉT ülésén közölték, hogy nem elégszenek meg az adóteher csökkentésével elért reálbér-növekedési mértékkel. Olyan nagyságú nominálbér-emelést tartanak szükségesnek, ami – figyelembe véve a 4,5 százalékra prognosztizált jövő évi inflációt – a gazdaság teljesítményével, azaz a GDP 2005. évi növekedésével arányos (4 százalékos) reálbér-emelkedést jelent.

A munkaadói oldal nem ért egyet a keresetek GDP-arányos növelésével. Egyfelől, mert a GDP nem egyértelmű mutatója a gazdaság teljesítménynövekedésének, attól a belföldön felhasználható javak bővülésének az üteme 1-2 százalékponttal is kisebb lehet. Másrészt, a gazdaság előtt álló feladat a beruházások arányának a növelése és a külföldi adósságállomány csökkentése is. Mindezt figyelembe véve a munkáltatók a reálkeresetek körülbelül 2 százalékos növekedését tartják gazdaságilag megalapozhatónak.

Az első, még csak "tapogatózó" jellegű tárgyalásokból ítélve az átlagbér-növelési ajánlásoknál is keményebb viták várhatóak a minimálbér jövő évi összegéről. A kormány az OÉT ülésén kinyilvánította, hogy nem kíván beleszólni ebbe a vitába, a munkaadók és a munkavállalók megállapodását – bármi is legyen az – elfogadja, és biztosítja a megállapodás szerinti minimálbér adómentességét. A munkaadók és a munkavállalók álláspontjáról már ezen az első tárgyalási napon is kiderült, hogy alapvetően különböző szempontokból közelítik meg a minimálbér nagyságának, alakításának kérdését. A szakszervezetek – hivatkozva a bérfelzárkóztatásra, a létminimumra – a munkavállalók szükségleteiből indulnak ki, a munkaadók – hivatkozva a nem csökkenő élőmunkaköltségekre – a legrosszabb helyzetben lévő gazdálkodó szervezetek lehetőségeit tartják szem előtt. A minimálbérnek a többi bérre és a bérarányokra gyakorolt hatását ugyan figyelembe veszi mindkét fél, de ebből éppen ellentétes következtetésre jutnak. A szakszervezetek a legrosszabb helyzetű, legalacsonyabb bérű dolgozók bérét az átlagnál jobban, míg a munkaadók legfeljebb azzal azonos ütemben tartják indokoltnak emelni. A szakszervezetek várják az emelkedő minimálbér felfelé toló hatását a többi bérre, a munkaadók pedig éppen ennek kényszerűségétől, vagy – mivel erre számos cégnél nincs lehetőség – a bérarányok torzulásától tartanak.

Az érdekegyeztető tárgyalások mind az adókról, mind a bérekről még hetekig folytatódnak. A jövő évi költségvetés megismerése pedig tovább színezi és feltehetően tovább bonyolítja a vitákat. Egyelőre mindhárom fél bízik abban, hogy a végén megszületik a megállapodás.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem