×

Ágazati párbeszédbizottságok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 80. számában (2004. október 15.)
Magyarországon néhány év alatt, lényegében a semmiből nőttek ki a középszintű szociális párbeszédfórum gerincét képező ágazati párbeszédbizottságok. Jelentős lépésként értékelhető, hogy felépítésükre és működésükre a kormány és a szociális partnerek által egyaránt elfogadott szabályok születtek. A többéves együttes munka eredményeként létrejött megállapodást szeptember végén írták alá az érintettek. Alábbi cikkünkben, valamint következő számainkban e megállapodást és keletkezésének folyamatát elemezzük.

Az ágazati párbeszédbizottságok közös és alapvető jellemzője, hogy szigorúan kétoldalú fórumként alakulnak meg, tagjaik az ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek közül kerülhetnek ki. Működésük alapelve, hogy egy adott szektor egyetlen érdemi munkavállalói vagy munkáltatói szervezete se legyen kizárva a konzultáció lehetőségéből, illetve a döntésekben, valamint a kollektív szerződések megkötésében a reprezentatív, tehát jelentős támogatottsággal bíró szervezetek súlyuknak megfelelően vehessenek részt. Az egyszerűnek látszó feltételeknek azonban a gyakorlatban nem is olyan könnyű érvényt szerezni, illetve megfelelni.

Törvények és rendeletek

Abban természetesen mindegyik szereplő – beleértve mind a kormányt, mind a szociális partnereket – egyetért, hogy végül is törvényekben és rendeletekben kell megjelenniük az ágazati párbeszédbizottságok megalakulását és működését szabályozó előírásoknak.

Az elméletben tisztázott módszer a gyakorlatban csak hosszú távon kivitelezhető, viszont a bizottságok addig is sorra alakulnak, s működniük kell, mégpedig – lehetőség szerint – közös elvek alapján. A szociális partnerek (mindenekelőtt az országos munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szövetségek) és a kormány, ezen belül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szakértői három évig tartó munka eredményeként dolgozták ki az ágazati párbeszédbizottságok működésének alapjául szolgáló megállapodást.

A munka során két követelményre kellett különösen figyelni. A kialakítandó szabályoknak egyfelől meg kellett felelniük annak a kívánalomnak, hogy a végleges jogi szabályozás életbelépéséig – a hatályos törvények és rendeletek alkalmazása mellett – azonos feltételeket teremtsenek az egyes ágazatokban jelen lévő érdekképviseletek számára, másfelől meg kellett alapozniuk a későbbiekben bevezetendő jogi szabályozás körvonalait is.

Nehéz kezdet

Már a kiindulási pontok tisztázása sem ment könnyen. A szociális párbeszéd ágazati szintjének jogi szabályozása jelenleg számos olyan hiányosságot mutat, amelyek felszámolása a korrekt működés feltétele. Mások mellett jellemző a fogalmi tisztázatlanság (például országos jelleg, ágazat, alágazat, szakágazat, területi szint stb.), valamint nincs összhang e téren az Európai Unió fogalomhasználatával sem. Ugyanakkor – például – a szociális párbeszéd, a szociális partnerek, a társadalmi párbeszéd stb. precíz definíciója is hiányzik, s lényegében szabályozatlan az ágazati szintű munkaügyi kapcsolat (a kollektívszerződés-kötés és a konzultáció).

A munkaügyi kapcsolatok szabályozására nincs egységes rendszer: míg a Munka Törvénykönyvében (Mt.) (munkaviszonyokban) alapvetően a kollektívszerződés-kötési jogosultságot szabályozza a jogszabály, addig a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyokban a tripartit és a bipartit konzultációban való részvételre ad eligazítást. A közszférában tisztázatlan a valódi munkáltatói szerep- és jogkör.

Eltérőek a reprezentativitási kritériumok a magán- és a közszférában. Utóbbi körben csak a közalkalmazotti tanácsi választások eredménye számít, míg a munkaviszonyban bármely szinten érvényesülhetnek más kritériumok is.

A munkáltatói szervezetek reprezentativitását csak a kollektív szerződések ágazati kiterjesztésével kapcsolatban szabályozza a jog, a konzultációhoz való jognál nem. A reprezentativitási kritériumok alulról, a munkahelyi szintről kiindulva határozhatóak meg ágazati, területi és országos szinten is (szemben az EU-tagállamok gyakorlatával). A munkahelyi szinten felül nincs jogorvoslati lehetőség a munkaügyi kapcsolatokból való kizárások ellen.

Igazodás az Unióhoz

Az előkészítés során megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy az ágazati szint kiépítésének kezdetekor nem szabad egyetlen ágazati szervezetet, szövetséget sem kihagyni a résztvevők közül, illetve a majdani bizottságokból, hiszen nincs olyan hiteles, elfogadott vagy jogszabályban rögzített kritériumrendszer, amelynek alapján megfelelő, korrekt súlyozást lehetne a különböző országos szövetségekhez tartozó ágazati szervekre vonatkozóan végezni.

A magyar munkavállalók szervezettségének becsült szintje relatíve alacsony (20-30 százalék), de ugyanez mondható el a munkáltatók érdekképviseleteire is. Ilyen körülmények között bármely ágazati szervezet kihagyása csak csökkenti ezt a szintet.

Abban természetesen mindegyik fél egyetértett, hogy a reprezentativitás mérésének jogszabályban rögzített, objektív kritériumokon kell alapulnia, amelyek mindenben megfelelnek a nemzetközi munkaügyi (ILO-) egyezményeknek és az EU, illetve tagállamai, vagyis az "EU szociális modell" elvárásainak.

Konszenzus volt abban is, hogy a mindössze egyetlen kritériumon alapuló reprezentativitásmérés alkalmatlan az érdekképviseletek valódi súlyának meghatározására, így a többelemű, mennyiségi és minőségi mutatókon nyugvó, időnként felülvizsgálható, megfelelően szabályozott eljárás keretében végzett, pártatlan, független "bírálóbizottság" által igazolt, s az adott jogosultsághoz igazodó reprezentativitásmérés lehet csak elfogadható.

Tartalom és forma

Ez az "elméleti" egyetértés azonban már messze nem volt ilyen egyértelmű a részletek kidolgozásakor. Egyfelől volt olyan munkavállalói érdekképviselet, amely szerint a taglétszám helyett kizárólag a demokratikus szakszervezeti választásokon mért támogatottság lehet mértékadó. Mások szerint a reprezentativitásnak a valódi legitimáción kell alapulnia, amit olyan tényezők szavatolhatnak, mint például a taglétszám, amelyet tekintve egyes ágazatokban nagyságrendbeli különbségek lehetnek.

Ugyanakkor a munkáltatói oldal sem képviselt egységes álláspontot a mérőszámokat illetően, hiszen a vállalkozások nagyságától, illetve az ágazat jellegétől függően meglehetősen eltérő lehet a foglalkoztatottság szintje vagy az árbevétel nagysága.

Egyes szociális partnerek reprezentativitási szempontként értékelték a szervezet anyagi erejét és az adott szervezet szellemi kapacitását, valamint a nemzetközi kapcsolatok kiterjedtségét. Sőt, szakszervezeti oldalról még a sztrájkképesség is szóba jött, mint az érdekvédelmi tevékenység végső, ám adott esetekben mással nem helyettesíthető eszköze, mivel ezek a körülmények szintén nagymértékben befolyásolják az egyes szervezetek érdekérvényesítő képességét.

Mindezek alapján olyan szabályozás kialakítására kellett törekedni, amely figyelembe veszi ezeket az egymástól meglehetősen eltérő paramétereket.

A szabályozás tartalmán túlmenően annak formáját illetően is meg kellett határozni néhány alapvető szempontot. Felmerült, hogy indokolt lehet külön törvény megalkotása a munkaügyi kapcsolatok egészéről, a megfelelő elméleti alapok előzetes kidolgozása mellett. Ez azonban meghaladja az ágazati munkaügyi kapcsolatok szintjét, nem beszélve időigényességéről.

A kormányzat álláspontja a PHARE-projekt előrehaladása során az volt, hogy az ágazati munkaügyi kapcsolatok kiépítésében részben meg kell hagyni a fokozatosságot, másrészt a szabályozás folyamán relatíve nagy autonómiát kell hagyni a szociális partnereknek, hogy alapvetően maguk határozhassák meg a konkrét ágazati szociális struktúrájuk felépítését, működtetését.

Az első dokumentum

Nem csupán a PHARE-program szerződéséből, hanem a magyar kormány szociális partnerséget eminens érdekként kezelő felfogásából is következik, hogy deklarálta: az új "struktúra" működtetésének pénzügyi terheihez az államnak is hozzá kell járulnia.

Mindezen alapvetések tisztázása után az is világossá vált, hogy a PHARE-program sikeres előrehaladása következtében a programban érintett ágazatok munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei nem "várják be" a jogi szabályozás kialakításának igen hoszszadalmas folyamatát, hanem "spontán módon" saját ágazatukban megalakítják saját párbeszédbizottságaikat. Ezért el kellett választani a jogi szabályozás megalkotását az annak kialakításáig érvényes, a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodás alapján érvényesülő szabályok kidolgozásától.

Az "Ágazati Tanács Keretmegállapodása az ágazati párbeszédbizottságok létrehozásának és működtetésének elveiről" volt az első olyan dokumentum, amelyben az aláíró felek deklarálták, hogy a végleges jogi szabályozás életbelépéséig átmenetileg szükség van közösen elfogadott rendezőelvekre.

Az OÉT Ágazati Tanácsának Keretmegállapodása már tartalmazza azokat a legfontosabb alapelveket és szabályokat, amelyek figyelembevételével a szociális partnerek és a kormány kialakítják az új jogszabályok elkészültéig érvényes szabályokat.

A keretmegállapodásban útmutatónak, majd eleinte "átmenetinek", később megállapodásos szabályozásnak nevezett dokumentum – a partnerekkel történt egyeztetések nyomán – számos változatban készült el, végleges és konszenzusos elfogadására lapzártakor került sor.

Az ápb-k felépítése, működése

Amikor a szociális párbeszéd középszintjének fejlesztését, az ágazati párbeszéd kibővítését a szociális partnerek és a kormányzat illetékesei elhatározták, s megindították a PHARE-pályázat előkészítését, akkor kemény alkufolyamatban határozták meg, hogy mely szektorokban kezdődjék meg először a párbeszédbizottságok megalakítása. Az akkori Országos Munkaügyi Tanács tagjai által delegált operatív bizottság élénk és hosszas viták után döntötte el, hogy mely ágazatok vehetnek részt a majdani PHARE-ikerprogramban, s így melyekben jönnek létre a projekt során a bizottságok. A két szakaszban megalakítandó ágazati munkacsoportok a következők voltak:

1. szakasz:

-könnyűipar (textil-, bőr- és ruházati ipar);

– vendéglátás és idegenforgalom;

– vegyipar;

– villamos energia, gáz, gőz és meleg víz iparágak;

– gépek és berendezések gyártása;

– vasúti fuvarozás;

-élelmiszeripar (sütőipar, cukor- és konzervgyártás);

– postai szolgáltatások és távközlés;

– oktatás.

2. szakasz:

-nagykereskedelem, kiskereskedelem;

– mezőgazdaság;

– alapfémek gyártása (kohászat);

– építőipar;

– egyéb szárazföldi fuvarozás;

– vízellátás és más kommunális szolgáltatások;

– légi közlekedés;

– egészségügy;

– kultúra és művészetek.

A PHARE-projektről szóló szerződésbe (Covenant) bekerült csoportosítás kialakításakor a feleket – értelemszerűen – messze nem az vezérelte, hogy precíz ágazati definíciók szerint határozzák meg a létrehozandó bizottságok körét. Egyrészt kétségtelenül igényelték, hogy olyan területeket jelöljenek meg, ahol már a projekt indulása előtt is volt érdemi párbeszéd, esetenként érvényes, többmunkáltatós kollektív szerződés, sőt kiterjesztett ágazati kollektív szerződés is. Másrészt egyértelműen azok a területek kerülhettek fel a listára, amelyeket erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező országos szövetségek képviseltek.

Fogalmi meghatározás

Szabályozási szempontból persze az lenne az ideális helyzet, ha a megalakuló bizottságokat egyértelműen kötni lehetne a TEÁOR szerinti ágazatokhoz. Ugyanakkor az ágazat fogalma nem egyértelmű a szociális párbeszéddel összefüggésben. Kétségtelen tény, hogy az Európai Unióban sem használatos a tisztán definiált ágazatfogalom. Az EU-ban működő ágazati párbeszédbizottságok is a legkülönbözőbb módon és körben jöttek létre. Ugyanúgy megtalálható közöttük a klasszikus "ágazati" jellegű képződmény (például a mezőgazdasági, a bőripari, tengeri halászati stb.), mint a szakmához köthető intézmény (például a fodrászati), vagy a munkavégzés más speciális körülményeihez igazodó bizottság (a munkaerő-kölcsönzés szektorában létrejött ágazati párbeszédbizottság). Ez a plurális megközelítés nem okoz különösebb problémát, tekintettel arra, hogy a bizottságokban részt vevő szervezetek reprezentativitását nem alulról felépített módon és nem is statisztikai alapon határozzák meg.

Mivel a kialakuló magyar ágazati párbeszéd rendszerében a reprezentativitás meghatározása a munkahelyi, illetve vállalkozási szintről felfelé építkező ágazat modelljéből indul ki, logikusan adódik az ágazatfogalom statisztikai jellegű megközelítése is. Ezt a felfogást kétirányú megfontolás indokolja. Egyfelől a történelmi hagyományok szerint alakult érdekképviseletek túlnyomó részének felépítése követi a klasszikus ágazati struktúrát, másfelől ha egyáltalán ágazatokba akarjuk sorolni az egyes bizottságokat – és főképpen meg akarjuk mérni az ágazatban betöltött súlyukat -, akkor mindenképpen találni kell valamiféle rendezőelvet, amely szerint ezt el lehet végezni.

Aláírták a megállapodást

2004. szeptember végén, az Országgyűlés Delegációs Termében, a kormány képviseletében foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterként Burány Sándor, valamint 21 ágazati, alágazati, illetve szakágazati párbeszédbizottság képviselői ünnepélyes keretek között aláírták azt a megállapodást, mely az ágazati párbeszédbizottságok működését meghatározó jogszabályok megjelenéséig a működés feltételeit és rendjét meghatározza.

Az ünnepi ülésen Csizmár Gábor elnökölt. Köszöntötte a résztvevőket, és méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyek nyomán, a kormányzat és a szociális partnerek közös munkájával eljutottak az aláírás pillanatáig. Az ülésen részt vevő Kiss Péter kancelláriaminiszter, aki maga is részese volt az Európában már polgárjogot nyert ágazati párbeszédbizottságok magyarországi meghonosítását célzó projekt indító munkálatainak, kifejtette, hogy a hazai ágazati szociális partnerek a bizottságok megalakításával és a közös szabályok kialakításával bebizonyították: érettek arra, hogy teljes jogú tagként bekapcsolódjanak az európai szociális párbeszéd fórumainak munkájába.

A munkavállalói oldal képviseletében dr. Sáling József, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint dr. Várnai Zsuzsa, a Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakszervezet ügyvezető elnöke, a munkáltatói oldal részéről dr. Niklay Ákos, a Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke és dr. Tomor János, a Ruházati Ipari Munkaadói Szövetség elnöke szólt az elmúlt időszak eredményeiről, a jövő teendőiről. Várnai Zsuzsa kiemelte, hogy a megállapodás aláírásának ténye jelentős előrelépés a középszintű szociális párbeszéd résztvevői számára, de csak akkor töltheti be igazán a szerepét, ha a párbeszédbizottságok véleményét, állásfoglalásait figyelembe is veszik az adott ágazatokat érintő döntések meghozatalakor. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a jogalkotási törvény tartalmazza azt a kötelezettséget, amelynek értelmében a vonatkozó jogszabálytervezeteket az ágazati párbeszédbizottságokkal is véleményeztessék.

Az aláírást követően Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormány nevében kijelentette, továbbra is elkötelezettek abban, hogy támogassák a középszintű autonóm szociális párbeszéd megalakult és jövőben alakuló intézményeinek tevékenységét

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem