×

Munkáltatói adatszolgáltatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 79. számában (2004. szeptember 13.)
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó igények elbírálásához minden olyan adat szükséges, amely befolyásolja az ellátási jogosultságot, illetve annak összegét. Ha az igénylő munkaadójánál kifizetőhely működik, akkor adatlapon, ha nem működik, akkor foglalkoztatói igazoláson kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.

Foglalkoztatói igazolások

Tekintve, hogy a különböző ellátásoknál eltérnek egymástól a jogosultsághoz szükséges biztosítási idők és az alapot képező jövedelmek beszámításának feltételei, ezért az adatszolgáltatásnak is ehhez kell igazodnia. Így használatosak a táppénzhez, a terhességi-gyermekágyi segélyhez, a gyermekgondozási díjhoz, valamint a baleseti táppénzhez kitöltendő, más-más típusú foglalkoztatói igazolások.

A munkaadónak a bejelentett ellátási igényhez megfelelő foglalkoztatói igazolást kell kiállítania, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek kell megküldenie. A foglalkoztatói igazolások két példányban készülnek, az egyik példányt a munkaadónak öt évig meg kell őriznie.

(Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél.)

Általános adatok a foglalkoztatói igazolásokon

A foglalkoztatói igazolások a következő általános adatokat tartalmazzák:

– az igénylő természetes azonosító adatai,

– a foglalkoztató/munkaadó adatai (fontos a nyilvántartási szám pontos feltüntetése),

– a biztosítási jogviszony(ok) adatai (Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyermekgondozási díj igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a foglalkoztatói igazoláson jelezni kell. A biztosítási időt az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" megnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni.),

– az ellátás alapjának megállapításához szükséges jövedelmi adatok (Ha az irányadó időszakban más foglalkoztatónál is szerzett jövedelmet az igénylő, a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni.)

Speciális adatok a foglalkoztatói igazolásokon

Az általános adatokon kívül a foglalkoztatói igazolás tartalmazza a következőket is:

– a betegszabadság időtartama például táppénzigényhez,

– az iskolai tanulmányok folytatásának időtartama táppénzhez, terhességi-gyermekágyi segélyhez, gyermekgondozási díjhoz,

– a szülő nyilatkozata gyermekápolási táppénz esetén,

– a levonási kötelezettségre vonatkozó adatok,

– annak megjelölése, hova kéri az ellátás folyósítását az igénylő.

A foglalkoztatói igazoláson közlendő jövedelmek

Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett.

A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem állapítható meg tehát ellátás például 2003. január 1-jétől a kifizetett szabadságmegváltás figyelembevételével, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyénijárulék-fizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a táppénz alapját képező jövedelem megállapításánál a munkabéren kívül a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot.

Rendszeres, nem rendszeres jövedelmek

Az ellátások összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, illetmény, pótlékok, továbbá a munkabér, illetmény helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni.

A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.

Az ellátás alapja

Az ellátási alap kiszámítása többféle módon történhet, azonban a jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely esetben milyen eljárást kell követni.

Főszabály szerint az ellátás összegét a táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel.

Adatszolgáltatás a jövedelemről a táppénz összegének megállapításához

A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított az előzőekben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Táppénz a minimálbér alapján

Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik táppénzalapként meghatározott jövedelemmel, táppénzét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbért. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

Táppénzszámítás a kedvezőbb összeg figyelembevételével

Amennyiben a biztosítottnak azért nem volt az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az számára kedvezőbb.

Irányadó időszak a táppénzszámításban

Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed.

Példák:

A biztosított 2000. január 1-jétől áll munkaviszonyban. 2004-ben először július 26-ától vált keresőképtelenné.

Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. augusztus 13. (A biztosított 2004. július 26-tól augusztus 13-ig betegszabadságra jogosult.)

A biztosított 2000. január 1-jétől áll munkaviszonyban. 2004-ben először július 26-tól vált keresőképtelenné beteg gyermeke ápolása címén.

Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. július 25. (Gyermekápolási táppénz igénybevétele esetén a biztosított betegszabadságra nem jogosult.)

A biztosított 2000. január 1-jétől 2004. június 30-ig állt munkaviszonyban. Ezt követően 2004. július 1-jétől egy kft.-ben személyes közreműködése alapján biztosított. 2004. augusztus 23-án keresőképtelenné vált.

Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. augusztus 22. (A társas vállalkozó betegszabadságra nem jogosult.)

A biztosított 2003. szeptember 1-jén pályakezdőként létesített jogviszonyt. 2004. július 26-án keresőképtelenné vált.

Irányadó időszak: 2003. január 1.- (ezen belül 2003. szeptember 1-jétől) 2004. augusztus 13. (2004. július 26-ától 2004. augusztus 13-ig a biztosított a betegszabadságát vette igénybe.)

A 2000. január 1. óta munkaviszonyban álló személy 2003. július 1-jétől október 31-ig fizetés nélküli szabadságon volt családi ok miatt. 2004. június 1-jén – az év során először – keresőképtelenné vált közegészségügyi kitiltás miatt.

Irányadó időszak: 2003. január 1-jétől kezdődne, de mivel a fizetés nélküli szabadság miatt a folyamatos biztosítási idő megszakadt, s az csak november 1-jén kezdődött újra, így 2003. november 1-jétől 2004. május 31-ig tart (betegszabadságot nem kellett igénybe venni).

A 2000. január 1-jétől munkaviszonyban álló személy ellátásban – legutóbb gyermekgondozási segélyben – részesült 2004. május 31-ig a 2001. május 31-én született gyermeke otthoni gondozása kapcsán. 2004. június 1-jétől felvette a munkát, július 1-jétől gyermekápolási táppénzt igényelt.

Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. június 30.

Az irányadó időszakon belüli időtartam alatt lehet megállapítani azt a számítási időszakot, amely alatt elért rendszeres jövedelem, illetve kifizetett nem rendszeres jövedelem képezheti az ellátási alapot. Ezért is nagyon fontos a foglalkoztatói igazolás jövedelemrészének a bérrel el nem látott időtartamok pontos feltüntetése és nevesítése, illetve a nem rendszeres jövedelem részletezésére rendszeresített pótlap kiállítása.

Számítási időszakok az előbbi példáknál

Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal.

Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal.

Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal, még akkor is, ha a figyelembe vehető jövedelmet egy másik foglalkoztatónál szerezte. (Az adatokat jövedelemigazolással kell igazolni.)

Tekintve, hogy 2003. szeptember 1-jétől 2003. december 31-ig nincs 180 bérezett napja az igénylőnek, így az ellátását a táppénzre való jogosultságától, 2004. augusztus 13-tól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, azaz a betegszabadsága idejére kifizetett távolléti díjat is figyelembe kell venni. A számítási időszak kezdete tehát: 2004. február 16.

Tekintve, hogy a folyamatos biztosítási ideje megszakadt, ezért a dolgozó 2003. január 1-jétől június 30-ig elért jövedelmét nem lehet figyelembe venni, tehát a táppénzre jogosultságot megelőző naptól – 2004. május 31-étől – kell visszafelé keresni 180 bérezett napot. A számítási időszak kezdete 2003. december 4.

A "számítási időszak" csak 2004. június 1-jétől június 30-ig tarthat, mivel előtte az igénylő gyermekgondozási segélyben részesült, s nem volt jövedelme. Tekintve, hogy nincs 180 naptári napi jövedelme, az ellátás alapját a minimálbér figyelembevételével lehet megállapítani.

Adatszolgáltatás terhességi-gyermekágyi segély igénylésekor

A szükséges adatszolgáltatáshoz ismernünk kell, hogy ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre.

Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 180 naptári napon át biztosított volt, és

– a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy

– a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges 180 naptári napi biztosítási/előzetes biztosítási időbe – a biztosítási, illetve a megállapodással szerzett időkön túl – be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.

A terhességi-gyermekágyi segély időtartama

Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát a Munka Törvénykönyve szabályozza a következők szerint: a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot lehetőleg úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

Példa a szülési szabadság kiszámítására

A biztosított nő szülésének várható ideje 2004. február 29. Szülési szabadság 2004. február 1-jétől illetheti meg.

A szülési szabadság megszűnése

A szülési szabadság megszűnik:

– ha a gyermek halva születik, a szülést követő hat hét elteltével,

– ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon (168 napon belül),

– ha a gyermeket állami gondozásba adják, az azt követő napon.

A szülési szabadság időtartama azonban – a szülést követően – hat hétnél, negyvenkét napnál kevesebb nem lehet. A szülési szabadság kiadására, illetve annak kivételére a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az irányadó, tehát nem köteles a szülő nő a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igénybe venni.

Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Szülési szabadság örökbefogadás esetén

Szülési szabadságra a csecsemőt örökbe fogadó nő is jogosult. Esetében a szülési szabadság a gondozásbavétel napjától jár, annyi időre, ahány nap a gyermek születésétől számított 168 napból még hátravan.

Példa a szülési szabadságra örökbefogadáskor

A biztosított nő 2004. március 1-jén egy 2004. február 2-án született csecsemőt vett gondozásba örökbefogadási szándékkal. Szülési szabadság 2004. március 1-jétől 2004. július 18-ig illeti meg. (A 2004. február 2-ától számított huszonnégy hétből hátralévő időtartamra.)

Arra a biztosítottra, akire a Munka Törvénykönyve hatálya nem terjed ki (pl. társas vállalkozó, megbízásos jogviszonyban áll stb.), a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, tehát terhességi-gyermekágyi segély az általános szabályok figyelembevételével megilleti.

Mikor nem folyósítható az ellátás?

Nem jár ellátás

– a szülési szabadság azon időtartamára, amelyre az igénylő teljes keresetét megkapja (pl. felmondási idő),

– ha a szülő nő bármilyen jogviszonyában díjazás ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet (kivétel: a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíj).

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár a terhességi-gyermekágyi segély.

A terhességi-gyermekágyi segély összege

A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét,

– ha a szülő nő a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor az előző évben elért jövedelme alapján,

– ha a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor a jogosultságát megelőző 180 napi keresete alapján,

– amennyiben a szülő nő nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, a minimálbér kétszerese alapulvételének harmincadrészében kell megállapítani.

Amennyiben a tényleges, vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb, ez az összeg képezheti az ellátás alapját. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Példa terhességi-gyermekágyi segélyre

A szülő nő 2003. június 20-án szerzett főiskolán diplomát, nappali tagozaton folytatott tanulmányaival. 2004. március 1-jétől létesített munkaviszonyt havi 140 000 forint jövedelemmel. Koraszülött gyermeket szült 2004. július 1-jén, ekkortól igényelt szülési szabadságot és terhességi-gyermekágyi segélyt.

A szülési szabadság idejére jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, mert ténylegesen csak március 1-jétől szerzett biztosítási időt, de előzetes biztosítási időnek beszámítható a két éven belül folytatott iskolai tanulmányok ideje is.

Az irányadó időszak 2003. január 1-jétől kezdődne, de az igénylő csak 2004. március 1-jétől biztosított, így az irányadó időszak 2004. március 1-jétől 2004. június 30-áig tart.

Számítási időszak: Az igénylő nem szerezhetett 180 bérezett napot, így az ellátást a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján lehet megállapítani, mivel a tényleges jövedelme ezt az átlagot eléri.

A gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz megállapításához szükséges foglalkoztatói igazolásokkal kapcsolatos tudnivalókról következő lapszámunkban olvashatnak.

A foglalkoztatói igazolások fajtái

A foglalkoztatói igazolások fajtái a következők:

– foglalkoztatói igazolás táppénz megállapításához,

– foglalkoztatói igazolás terhességi-gyermekágyi segély megállapításához,

– foglalkoztatói igazolás gyermekgondozási díj megállapításához,

– foglalkoztatói igazolás baleseti táppénz megállapításához

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem