A 2005. évi munkarend
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megjelenésre váró rendelete szerint 2005-ben március 19-én, szombaton kell ledolgozni március 14-ét, hétfőt, november 5., szombat pedig október 31., hétfő helyett lesz munkanap.
A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – ahogy minden évben – ettől eltérően is meghatározható.
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2004. augusztus 17-től 11,00 százalék. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntését a 2/2004. (VIII. 16.) MNB rendelet tartalmazza.
Támogatás a munkába járáshoz
Augusztus 15-étől hatályos a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó 230/2004. (VII. 31.) Korm. rendelet.
A Magyar Közlöny 109. számában megjelent módosítás szerint a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből a helyközi utazáshoz, a csoportos személyszállításhoz, valamint a munkaerő-toborzáshoz adható támogatás ún. "de minimis", azaz csekély összegű támogatási formának minősül, amelyre a 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletet kell alkalmazni. (Az uniós rendeletek május 1-jétől a magyar jogrendszer közvetlenül alkalmazandó részét képezik.)
Módosultak a határozatot hozó közigazgatási szerv illetékességére vonatkozó előírások is. A csoportos személyszállítás támogatásáról azon munkavállalók vonatkozásában is a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége dönt, akik az illetékességi területén kívül laknak.
A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználása
Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekkel és a támogatások elnyerésével kapcsolatosan állapít meg szabályokat a 14/2004. (VIII. 13.) TNM- GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet. A rendelet hatálya kiterjed
– az Európai Unió strukturális alapjaiból a Közösségi Támogatási Keret részeként finanszírozott programokat lebonyolító szervezetre, tehát az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre,
– a programokból támogatást igénylő természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre,
– a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő irányító hatóságra, a közreműködő szervezetre és lebonyolító testületre, valamint a projektek kedvezményezettjeire, illetve
– a kifizető hatóságra.
A jogszabály részletesen taglalja az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz kik nem vehetnek részt a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában. A strukturális alapokkal kapcsolatos pályázati felhívást az operatív program, irányító hatóság vagy – ha erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik – a közreműködő szervezet teszi közzé. A pályázati felhívást a lebonyolító szervezet a honlapján közzéteszi, és a közzététel tényéről, továbbá a felhívás elérhetőségéről legalább két országos napilapban hirdetést jelentet meg.
A rendelet szerint a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:
-a támogatás indokoltságát és célját;
– a támogatásra jogosultak körét;
-a támogatásra rendelkezésre álló pénzügyi forrás mértékét;
– a támogatásban részesülő pályázatok várható számát;
– a támogatás formáját;
– a támogatás maximális és – ha van – minimális mértékét (összegét, illetve arányát), valamint a saját forrás minimális mértékét;
– a támogatható tevékenységeket;
-a pályázatok benyújtásának módját, helyét és határidejét;
-a dokumentumok elérhetőségét (pl. honlap, ügyfélszolgálat).
A támogatás formája lehet visszatérítendő, vissza nem térítendő, illetve kamattámogatás.
A támogatást igénylő a pályázat benyújtásakor mellékelni köteles a projekt megvalósításához szükséges összes hatósági engedélyt, vagy arra vonatkozó igazolást, hogy az elsőfokú hatóság engedélye iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtotta, továbbá a kérelemmel együtt beadott dokumentumok másolatát. A rendelet részletezi a pályázatok befogadását, értékelését, elbírálását, a döntéshozatal menetét, a támogatási szerződés megkötését, módosítását, valamint a támogatás kifizetésének igénylését is.
A szakmai vizsgáztatás módosuló szabályai
A szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható – fogalmaz a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét módosító 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet. A vizsgafelmentésről a szakmai vizsgabizottság a döntését – a vizsga letételét igazoló bizonyítvány, valamint a szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével – a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten hozza meg.
Ha a vizsgabizottság a vizsgafelmentésről szóló döntésében azt állapítja meg, hogy a vizsgált szakképesítés esetében minden vizsgarészből, illetőleg minden tantárgyból a vizsgára jelentkező teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben leírtakat, akkor a vizsgázó újabb szakmai vizsgát nem köteles tenni, számára a szakmai vizsgabizonyítványt a másik vizsgán elért eredménye alapján állítják ki.
Ha a fogyatékossággal élő vizsgázó a fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsgarész követelményeinek szóban, illetőleg a szóbeli vizsgarész követelményeinek írásban tehet eleget.
Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Új szabály, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga esetén a javító- vagy pótvizsgát megszervezheti az a szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény is, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.
Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a rendelet 2. számú melléklete alapján készült szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap. A bizonyítványt a nemzetiségi iskolában, továbbá ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi nyelven is ki kell állítani. Az idegen nyelven kiállított szakmai bizonyítványt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványként nem lehet felhasználni.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos igazgatási eljárási díjak
Módosult a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet. A 73/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet 14. számú melléklete sorolja fel a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő új igazgatás-szolgáltatási díjakat és azok mértékét. A változások közül néhány:
– veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése, a bejelentett telephelyek számától függetlenül, a változás bejelentésének kivételével: 5200 Ft/bejelentés,
– veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény bejelentése: 5900 Ft/anyag v. készítmény,
– OKK-OKBI állásfoglalás – bármely tevékenységet végző részére – arról, hogy a vegyi anyag és/vagy készítmény veszélyesként nem osztályozható: 13100 Ft/anyag vagy készítmény,
– kémiai elnevezés feltüntetésének mellőzésére irányuló kérelem: 32 900 Ft/anyag,
– ETTSZ információ: 3300 Ft/anyag vagy készítmény,
– készítmény elnevezésének megváltoztatása alóli felmentéskérés elbírálása: 13 100 Ft.
Igazgatási díjak változása
A 71/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet módosította a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakat. Változtak például a következő igazgatási díjak:
– egyes termékek bőrvédő készítményként történő forgalomba hozatalának engedélyezése az előzetes szakvélemény elkészítésével együtt: 102 900 Ft,
– rovar-, rágcsálóirtó szer és rovarriasztó szer forgalomba hozatalának engedélyezése: 95 900 Ft,
– ivóvízellátásban felhasználható anyagok több intézetet érintő koordinált szakvéleményezése: 100 300 Ft,
– kozmetikai terméket gyártó tevékenység bejelentése: 10 000 Ft,
– kozmetikai termék nyilvántartásba vétele terméktípusonként: 8750 Ft,
– mérésen alapuló sugárvédelmi szakvélemény készítése: 248 200 Ft,
– a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények előállításának közegészségügyi-járványügyi feltételeit minősítő igazolás kiadása:
11 500 Ft,
– egészségügyi szolgáltatótevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás: 17 900 Ft,
– laboratóriumnak az ivóvíz minőségének ellenőrzésére történő alkalmassá nyilvánítása: 82 800 Ft.
Járművezetői vizsgadíj
Változtak a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai. A vizsgázónak az egyes járművezetői vizsgák díjait a vizsgára jelentkezéskor kell az eljáró közlekedési felügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára befizetni. A 98/2004. (VII. 22.) GKM rendelet mellékletei tartalmazzák a vizsgadíjakat.
A közúti járművezetői vizsgák díjai:
Az elméleti írásbeli és szóbeli vizsga tárgyanként 2600 Ft.
A számítógépes elméleti vizsga tárgyanként3600 Ft.
A gyakorlati vizsga díja kategóriánként és vizsgatárgyanként:
– rutinvizsga kategóriánként 1530 Ft,
– járműkezelési vizsga (A1, A korl., A, B)
2950 Ft,
– forgalmi vizsga (A1, A korl., A, B, B+E)
3500 Ft,
– forgalmi vizsga (C1, D1, C, C1+E, C+E, D1+E, D+E) 3500 Ft,
– forgalmi vizsga (D)6400 Ft.
Egészségügyi alkalmasság
A 107. számú Magyar Közlöny tartalmazza az egészségügyi tevékenységhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletet módosító 65/2004 (VII. 29.) ESzCsM rendeletet. A módosítás a súlyos és nem korrigálható látásromlás – mint a valamennyi egészségügyi tevékenységet kizáró kórképek egyike – körében tartalmaz pontosító szabályt: ez a fogyatékosság nem akadálya a masszőri tevékenység ellátásának.
