Foglalkoztatásbővítő pályázatok

Noha az idei évben a kormányzat – a múlt évi összeghez viszonyítva – mintegy hárommilliárd forinttal csökkentette a központi munkahelyteremtő támogatásokat, e forrásmegvonást mégis ellensúlyozzák a beruházásösztönzésre fordítható költségvetési források, illetve az uniós csatlakozás kapcsán elérhető támogatások. Szakmai vélemények szerint nemcsak a gazdasági versenyképességet és a humán erőforrás fejlesztését szolgáló operatív program (grop, hefop) kínál jó lehetőséget a munkahelyteremtésre, de – közvetett módon – a többi operatív programban is fellelhetők olyan pályázati célok, amelyek a foglalkoztatás bővítését ösztönzik. Becslések szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében megvalósuló fejlesztések csaknem 100 ezer új munkahely létesítését segítik elő a következő három évben. Emellett a munkavállalók képzésének, alkalmazkodásának fejlesztésével több százezer álláshely őrizhető meg.

Technológiai fejlesztések

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal EU Pályázati Információs Központ gyorsjelentése szerint augusztus elejéig a gvop keretében 23 pályázati felhívás jelent meg, és erre összesen 5911 beadvány érkezett. Ugyanez a hefop esetében 18, illetve 710 volt. Ez utóbbi esetében egyébként a 18 pályázati felhívásból 12-nek már lejárt a határideje, ám a többire az ősz folyamán még lehet jelentkezni. Az érdeklődés igen élénk volt, jelzi ezt, hogy egyes esetekben az igények a következő három évben rendelkezésre álló keretet is meghaladták.

Ami az érdeklődést illeti – a GKM értékelése szerint – a pályázati prioritások között a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására kiírt tenderek váltották ki a legnagyobb aktivitást. Az e körnek kínált lehetőségekre összesen 4300 pályamunkát – 32,8 milliárd forintnyi támogatási igénnyel – nyújtottak be. A kkv-k számára kínált programok közül eddig a legnépszerűbb a technológiai fejlesztést támogató projekt volt.

Munkapiaci esélyek

Az őszi pályázatok – lapunk megjelenéséhez legközelebbi – határideje szeptember 30. Eddig a napig a nonprofit, a költségvetési és a versenyszektor pályázói igényelhetnek anyagi segítséget a gazdasági és a munkaügyi tárcánál. A már működő roma kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztésekre, illetve beruházások, gépek, berendezések beszerzésének támogatására egyaránt pályázni lehet. A nyertesek vissza nem térítendő forrást kaphatnak. A pályázat meghirdetésekor összesen 200 millió forint állt rendelkezésre; a sikeres beadványok maximum 3 millió forintot nyerhetnek el. A támogatás mértéke a projekt teljes értékének általában 50 százaléka lehet, ám egyes hátrányos helyzetű megyékben akár 65 százalék is. Ez utóbbi körbe tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Somogy és Hajdú-Bihar megye.

A szeptember 30-ai határidőre a kis- és középvállalkozásoknak – amelyek foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb – érdemes figyelni, e kör számára ugyanis három pályázati lehetőség is kínálkozik a gazdasági versenyképesség operatív programban.

A kis- és középvállalkozóknak szól – bár csak közvetetten segíti a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását – a korszerű menedzsmentrendszerek és technikák elterjesztését ösztönző pályázat. E vissza nem térítendő támogatás főként az EU szabványainak való megfelelést, a minőségtudatos vállalatirányítást és a minőségtanúsítás meghonosítását kívánja segíteni. Például a HACCP bevezetését az élelmiszer- és vendéglátóiparban, illetve az autóipari, valamint a NATO beszállítói követelményeit teljesítő irányítási és információvédelmi rendszerek bevezetését és tanúsítását. E pályázat meghirdetésekor, az év elején 956 millió forint állt rendelkezésre, amiből a nyertes cégek létszámtól függően részesülhetnek. A támogatás összege 800 ezer forinttól 1,4 millió forintig terjed. A beruházás teljes összegéhez viszonyítva egységesen 50 százalék nyerhető el.

Hálózati együttműködés

A kis- és középvállalkozások számára kiírt másik pályázat a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányt kívánja mérsékelni, mégpedig oly módon, hogy az elnyert pénzforrást a kkv-k együttműködésének kialakítására kell fordítani. Ez a forma lehet akár területi, szakmai vagy ágazati szerveződés, amely főként hálózatok megalapítását, működtetését jelenti. A 239 millió forintos büdzséből egy-egy nyertes a teljes érték 50 százalékát, de maximum 4 millió forintot kaphat. Alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek egyaránt pályázhatnak, s a ráfordítás 80 százalékát nyerhetik el.

A gvop szintén a kkv-k kapcsolatainak erősítését kívánja ösztönözni azzal, hogy a már együttműködő cégeknek kínál közös beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez támogatást. Az igénylők főként gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók lehetnek. A legmagasabb, 60 millió forintos támogatási összegből – amely a teljes beruházás, fejlesztés 50 százalékát teheti ki – olyan költségek számolhatók el, mint például a gépek, berendezések beszerzése, az ingatlanok megépítése és bővítése, valamint licencek, know-how-k vásárlása, illetve a közös arculat megformálása.

Fókuszban a versenyképesség

Október 31-e ugyancsak fontos dátum lehet a pályázóknak. Ekkor azonban már csak a gvop pályázatai "nyitottak", illetve hazai forrásból a Külügyminisztérium ad segítséget kereskedelemfejlesztési célokra.

A cégek fennmaradásának, uniós piaci versenyképességük megőrzésének egyik alapvető feltétele a technológiai korszerűsítés, amely a magyar cégek esetében – az elmúlt évtizedek fejlesztésre fordítható szerényebb lehetőségei okán – akár életmentő is lehet. E körülményt is figyelembe véve érdemes tanulmányozni a gvop technológiai korszerűsítésre kiírt pályázatát, ahol az induláskor összességében 5,716 milliárd forint állt rendelkezésre.

Főként a feldolgozóipari cégek beruházásainak – épületek, létesítmények kialakítása; gépek, berendezések vásárlása – finanszírozásához lehet anyagi forrást igényelni. A támogatás mértéke azonban differenciált: a Budapesten működő cégek a teljes érték 35 százalékát, a nyugat-dunántúliak és a Pest megyeiek a 45 százalékát, a kevésbé fejlett régiókban tevékenykedők viszont az 50 százalékát kaphatják meg végleges juttatásként. Az elmaradottabb térségek közé tartozik Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Közép- és Dél-Dunántúl, valamint a celldömölki, a letenyei, az őriszentpéteri, a téti, a vasvári és a zalaszentgróti kistérségek.

Szolgáltatóközpontok

A nagyvállalatok szintén igényelhetnek forrásokat, nevezetesen a vállalatközpontok kialakítására. E centrumok létrehozása a kelet-közép-európai szolgáltatóközpontok kiépítését segítheti. A cégek közel egy tucat szolgáltatás meghonosítására – például informatikai fejlesztésre, elosztó és kereskedelmi központ létesítésére, pénzügyi kisegítő szolgáltatásra, szervizelésre és vevőszolgálatra, számviteli és adószakértői tevékenységre, üzletviteli tanácsadásra, piac- és közvélemény-kutatások elvégzésére, kutatás-fejlesztésre és oktatási bázis létrehozására – kérhetnek pénzt. A támogatás mértéke differenciált. Az igénylők a fővárosban és Pest megyében kevesebbet – 35, illetve 40 százalékot -, míg egyes régiókban 45, s a legfejletlenebb körzetekben, illetve kistérségekben 50 százalékot nyerhetnek el. Ez utóbbi, legmagasabb mértékű támogatással az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régiók, valamint a celldömölki, a letenyei, az őriszentpéteri, a téti, a vasvári és a zalaszentgróti cégek számolhatnak.

A beszállítói hálózat fejlődését szolgálja a "Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük" elnevezésű pályázati kiírás. Bár e programot januárban közzétették, azonban október 31-éig folyamatosan be lehet nyújtani a beadványokat – érdemes tehát érdeklődni. E projektet a cégek, szövetkezetek számára kettős céllal írták ki. Egyfelől a korszerű technológia bevezetését, az új termékek meghonosítását, másfelől a cégek által létrehozott klaszterek, vállalkozások közötti együttműködést ösztönözve. Előbbi pályázati célra 50, utóbbira maximum 25 millió forintnyi támogatást juttat a gvop. Az esélyekről érdemes érdeklődni a GKM-ben, hiszen számos olyan feltétel szerepel a kiírásban, amelynek megléte előnyt jelent. Ilyen lehet például, ha az igénylő elmaradott térségben tevékenykedik, vagy szem előtt tartja a környezetvédelmi szempontokat.

Szintén a vállalatok, vállalkozások versenyképességének javításához ad lendületet az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztését célul tűző tender, amelyre az idén összesen 714,3 millió forintot szántak. Nemcsak a cégek, hanem – mások mellett – közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok is pályázhatnak. Ez esetben a gáz-, a víz-, a csatorna- és az úthálózat kialakítására, parkolók, távközlési és kommunikációs hálózatok kiépítésére nyerhető forrás. Hasonlóképpen meglévő épületek fejlesztéséről és átalakításáról, ipari parkok szolgáltatásainak javításáról, a kis- és középvállalatok betelepülését szolgáló inkubátorházak építéséről is szó lehet. A támogatás legmagasabb összege 100 millió forint.

Képzési programok

Bár csak közvetetten, de a foglalkoztatást nagymértékben segítheti a logisztikai központok fejlesztése, valamint a hazai termékek piacra jutásának ösztönzése. E célok jegyében a gvop, illetve a Külügyminisztérium pályázatai közt is érdemes "tallózni". A feltételekről a szaktárcák honlapján találhatók információk. Mindkét program beadási határideje október vége. A nyertesek vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

Időrendben a legutolsó pályázati lehetőség – november 15-ig – az a hefop képzési támogatás, amely a gvop keretében közzétett, korábban meghirdetett beruházásokhoz kapcsolódik. E lehetőség hasznos lehet a vállalatok, szövetkezetek mellett az egyéni vállalkozók számára is, akik – sikeres pályázat esetén – szintén kaphatnak támogatást. Az általános képzéseknél a költségek 90 százaléka számolható el, míg a speciális kurzusoknál ez a mérték 55 százalék. Számszerűsítve: a támogatás összege 1,05 milliótól 18 millió forintig terjedhet.