×

Félidőben a megújított érdekegyeztetés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 79. számában (2004. szeptember 13.)
Az országos érdekegyeztetés intézményrendszerének két évvel ezelőtti megújítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket – állítják egybehangzóan a kormányzat és a szociális partnerek képviselői. A munkaadók és a munkavállalók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az ígéretes kezdet után a szociális párbeszéd lendülete megtört, s az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kevesebb egyezség születik, mint amennyire szükség lenne. Ennek oka – állítják a szociális partnerek –, hogy számos előterjesztés nincs kellően előkészítve. Feszültséget kelt ugyanakkor, hogy a párbeszédfórumnak máig nincs alapszabálya. A kormányzati álláspont szerint ez a partnerek mulasztására vezethető vissza, akik nem képesek megállapodni egy olyan kritériumrendszerben, amely alapján egyértelművé tehető, hogy ki ülhet a tárgyalóasztalhoz, és ki kit képviselhet.

A szükségesnél kevesebb egyezség születik

Egyensúlyi állapot jött létre a szociális partnerek között

Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik alapfunkciója és fontos mércéje, hogy hozzájárul-e a munkabékéhez vagy sem. Az újjáalakult párbeszédfórum az elmúlt két évben komoly szerepet töltött be abban, hogy egyensúlyi állapot teremtődött a munkáltatók és a munkavállalók között, és kevés a munkaügyi konfliktus – állapította meg Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.

– Amikor a párbeszéd megújításáról 2002. július 26-án aláírtuk az új megállapodást, többelemű érdekegyeztetési fórumrendszerben állapodtunk meg. Ennek része a most megalakult Gazdasági és Szociális Tanács és az ugyancsak most létrejött ágazati párbeszédbizottságok rendszere – mondta az államtitkár. A kabinet nemcsak a munkaügyi kérdésekről óhajt szót váltani a szociális partnerekkel, hanem a munka világával öszszefüggő valamennyi ügyről, a költségvetésről, az adókról, illetve a társadalombiztosítási és a szociális témákról is.

Az OÉT szakmai munkájával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a kormányzati oldal több mint másfél éve átadta a partnereknek az első alapszabály-tervezetet, de máig nem sikerült egyezségre jutniuk, főleg azért, mert az oldalakon belüli döntéshozatali mechanizmusok valójában tizenöt év alatt sem alakultak ki. Az OÉT nagy problémája ugyanis, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldalon ma is azok a szervezetek foglalnak helyet, amelyek a kilencvenes évek elején bekerültek. Nincs közösen elfogadott kritériumrendszer, amely alapján megállapítható, hogy kik ülhetnek a tárgyalóasztalnál, s ki kit képvisel.

Kérdésünkre, hogy a munkavállalói oldalon mi akadályozza az egyezséget, az államtitkár azt mondta: nehezen megoldható helyzet alakult ki a szakszervezetek között, mert megszűnt az arányos belső szervezeti rend, "konszenzusosan kellene dönteni arról, hogy a jövőben nem lesz konszenzus". A szakszervezetek nagy része az új helyzethez szeretne igazodni, valóságos súlyának megfelelő döntéshozatali rendet kíván az oldalon belül, s a kormánytól várja, hogy megoldja a gordiuszi csomót. Ellentmondás ugyanakkor, hogy a kormány azt vállalta, ilyen kérdésekben megállapodásra törekszik a partnerekkel, nem dönt egyedül. "A párbeszéd fórumait a párbeszéd keretében alakítjuk; ezt ígértük, és ezt be is tartjuk" – mondta az államtitkár, aki szerint miközben "demokratikus csapdában" vergődnek, az OÉT a működésképtelenség felé csúszik. Az utóbbi hetek-hónapok jelei riasztóak e tekintetben, hiszen az OÉT továbbfejlesztésével összefüggő napirendeket valamilyen indokra hivatkozva rendre visszautasítják a partnerek.

Az OÉT szakbizottságai az államtitkár szerint érdemi munkát végeznek, azonban szerencsésebb lenne, ha a plenáris üléseken csak azokkal az ügyekkel foglalkoznának, amelyekben a bizottsági szakértők nem tudtak dűlőre jutni. Előfordul, hogy a szakbizottságokat a "hőmérőzés" fórumának tekintik, amely felméri, hogy a különböző javaslatokra hogyan reagálnak a felek, s mire lehet számítani a plenáris vitán.

Arra a felvetésre, hogy az ágazati párbeszédbizottságok megalakulásával netán fölöslegessé válna az érdekegyeztetés országos fóruma, Csizmár kifejtette: aggodalomra nincs ok, az ágazati bizottságok nem tripartit fórumok, a kormány nem vesz részt a munkájukban. A megalakult testületeknek ugyanakkor jelentős szerepük lesz abban, hogy javuljon az ágazati kollektív szerződések általi lefedettség, ami Magyarországon rendkívül gyenge.

Jó kezdés után "leült" az OÉT

A munkaadói szövetségek az érdekegyeztetés presztízsének viszszaállítását várták az új kormánytól. S bár az "indulás" a várakozásoknak megfelelően alakult, mára kissé lanyhult a kezdeti lendület, s közel nem olyan eredményes az OÉT, mint amilyen lehetne – állapította meg Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte lényegesen több megállapodásra lenne esély, ám az OÉT elé kerülő előterjesztéseket a szakbizottságok nem készítik elő megfelelően.

– A Medgyessy-kormánnyal szemben nagyon karakterisztikus elvárásaink voltak, már csak azért is, mert programjában is vállalta az érdekegyeztetés megerősítését – fogalmazott az alelnök. Az indulás jó volt, hiszen az OÉT visszakapta az érdekegyeztetés régi jogosítványait, a kormány a minimálbéren kívül a költségvetésről, az adóról, a tb-járulékokról is megkérdezi a szociális partnereket. Rolek ugyanakkor kifogásolja, hogy míg a foglalkoztatási tárca teljes lendülettel híve az érdekegyeztetésnek, más minisztériumok – például a pénzügyi és a gazdasági, amelyeknek jelentős szerepük lenne a foglalkoztatási ügyeket alapvetően meghatározó kérdések eldöntésében – nem kapcsolódnak be érdemben a munkába.

Az MGYOSZ alelnöke problémának tartja azt is, hogy miközben voltak olyan időszakok, amikor sűrűn találkoztak a partnerek az OÉT-ben, előfordult, hogy gyakorlatilag hónapokra megszűnt az egyeztetés. Rolek a kormányt hibáztatja ezért, szerinte nem jutottak olyan fázisba az előterjesztések, hogy vitára alkalmasak legyenek. A szociális partnerek ugyanakkor nemigen nyújtottak be vitaanyagot az érdekegyeztető fórum elé. Ennek oka, hogy a három oldal sem az apparátust, sem a felkészültséget, sem az anyagi forrásokat tekintve nem összehasonlítható.

Az MGYOSZ arra törekszik, hogy stratégiai szövetséget alakítson ki a többi munkaadói szervezettel, mert együtt hatékonyabban tudnak bizonyos ügyekben fellépni. Annak vizsgálatát azonban Rolek is indokoltnak tartja, hogy kik foglalnak helyet a különböző oldalakon.

Az alelnök kifogásolja, hogy kevesebb egyezség születik az OÉT-ben, mint az elvárható lenne. A plenáris ülésen legtöbbször azért nem tudnak megállapodni a partnerek, mert a szakbizottságok nem képesek az érdemi vita alapjául szolgáló előterjesztéseket benyújtani. A plenáris ülésen derül ki, hogy az álláspontok nagyon távol állnak attól, hogy reálisan meg lehessen állapodni. Az MGYOSZ alelnöke szkeptikus a Gazdasági és Szociális Tanácsot illetően: szerinte 44 szervezet nem dolgozhat operatív testületként.

Túl sokat vállalt magára az országos fórum

A Medgyessy-kormány megalakulása fordulatot hozott az érdekegyeztetésben, az intézményrendszer visszakapta az előző ciklusban elvett jogosítványait – öszszegezte az elmúlt két év tapasztalatait Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az érdekvédő fontosnak tartja, hogy a minimálbérről ismét az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén állapodnak meg a kormány és a szociális partnerek képviselői.

Az indulás jó volt, lendülete azonban idővel – 2003 nyarán – megtört, elsősorban amiatt, hogy a kormányzat a 2004-es költségvetés előkészítéséből kihagyta a szociális partnereket. A miniszterelnök azt ígérte, ez a helyzet nem ismétlődik meg. Az érdekvédő ezért is számít arra, hogy a jövő évi büdzsé kialakításakor figyelembe veszik a szakszervezetek elvárását – egyebek mellett azt, hogy az átlagos és az átlag alatti keresetek után kevesebb legyen az adó, s az átlagos jövedelmek ne a legmagasabb adókulcs szerint adózzanak.

Mindazonáltal az MSZOSZ elnöke úgy látja: az OÉT túl sokat vállal magára, szerinte ezzel is magyarázható, hogy az ülésekre nem megfelelően előkészített előterjesztések kerülnek.

A mai napig nem született meg az OÉT alapszabálya, ugyanis a részvétel – vagyis a reprezentativitás – szabályairól, valamint a döntési mechanizmus kialakításáról továbbra is vita van a munkavállalói oldalon. Az MSZOSZ azt szeretné, hogy – objektív kritériumok alapján – a nagyobb támogatottságot élvező szervezetek szerepeljenek nagyobb súllyal a döntésekben. Az ágazati párbeszédbizottságoktól az érdekvédő azt várja, hogy végre megállapodás szülessék az ágazati bértarifa-rendszerről, aggályos azonban, hogy ezt egyelőre elutasítják a munkáltatók.

Az EU-csatlakozás az érdekegyeztetést sem hagyta érintetlenül. Az MSZOSZ kezdeményezésére – az uniós gyakorlattal összhangban – bővült a szakmai munkát végző testületek száma: megalakult az esélyegyenlőségi bizottság az OÉT keretében. Az MSZOSZ tagszervezetei közül huszonötnek a képviselői saját nemzetközi szakmai, ágazati partnerszervezetükben is dolgoznak, s rendszeresen tárgyalnak a munkaadók európai szövetségének vezetőivel. A Ruházati-ipari Szakszervezet képviselői például részt vettek azon a tárgyaláson, ahol európai szintű megállapodás született a túlóra szabályozásáról.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem