Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatainak sorában az EQUAL az idei év slágere. Az uniós forrásokra építő projektet egyidejűleg indítják el valamennyi tagországban, így huszonöt államban párhuzamosan zajlik a foglalkoztatás bővítését célzó program. A nemzetközi pályáztatásnak azonban nemcsak ez az újdonsága: a megszokottaktól a tekintetben is különbözik, hogy egyetlen alkalommal hirdetik meg. Aki tehát az idei esztendőben lemarad a beadási határidőről, annak többet nem lesz módja részt venni a meghirdetett pályázatokon. Magyarországon egyébként négy témában lehet jelentkezni a támogatásra, s összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet a következő három esztendőben kell felhasználni.
Új szerepkör
Az EQUAL esetében az OFA szerepe is eltér a szokásostól. A hagyományos pályáztatási rendben a közalapítvány hivatott intézkedni a projektekről, tehát az OFA-nál döntenek arról, hogy milyen célokra és kiknek hirdetik meg a forrásokat, melyek a jelentkezés feltételei, illetve hogyan és miként kell lebonyolítani a programot. A megszokott eljárás során az OFA-ban ítélik meg azt is, hogy melyik beadvány érdemes a megvalósításra.
Az EQUAL esetében ezzel szemben a folyamat eleje és a vége nem kötődik a közalapítványhoz, az OFA ugyanis a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal (FMM), valamint a Magyar Államkincstárral dolgozik együtt. Ez azt jelenti, hogy a tárcánál állították öszsze a programot, ott készítették el az Európai Unió által elvárt terveket. Az FMM a felelőse a források odaítélésének is, ott működik az irányító hatóság, amely – az OFA javaslata alapján – kiválasztja a nyerteseket. Ezt követően kapcsolódik be a rendszerbe a Magyar Államkincstár, amely végül folyósítja az összeget. Az OFA szakmai közreműködőként vállal szerepet a folyamatban: a meghirdetéstől a döntés előkészítéséig egyengeti a pályázatok útját.
Az EQUAL alapvető célját tekintve teljes mértékben harmonizál más OFA-programokkal. Ez esetben is a foglalkoztatás bővítése áll a középpontban, az tehát, hogy minél szélesebb körben járuljanak hozzá új munkahelyek teremtéséhez, s további állások létesítésére ösztönözzék a munkaadókat.
Négy témakör
Az EU összesen kilenc területet határozott meg a tagállamok számára, amelyek közül ki kellett választani, hogy az adott ország melyikben kíván részt venni. A célok egyikét kötelező érvénnyel meg kellett jelölni: a menedékkérők munkaszerzésének megkönnyítését szolgáló fejlesztések megvalósítására mind a huszonöt országban törekedni kell. A többi nyolc lehetséges témakör közül hazánk négyet emelt ki, ezekben látta legsürgetőbbnek az előrelépést.
A rendelkezésre álló források legnagyobb hányada a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépését vagy beilleszkedését szolgálja. Ennek célja, hogy elősegítse a munkanélküliek és az inaktívak állásszerzését, méghozzá az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeit ötvöző kezdeményezések révén. A hátrányos helyzet oka sok esetben a szakképzettség hiánya, de jellemző az egészségügyi hátrány vagy fogyatékosság is.
A tapasztalatok szerint a 45-50 év felettiek számára is rendkívül nehézkes az elhelyezkedés, s tudjuk azt is, hogy a roma munkanélküliek sem azonos versenyhelyzetből indulnak másokkal – mondta Molnár Györgyné. Az OFA kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a hátrányos helyzetűek mindegyik csoportját másként kell kezelni, számukra más és más programokat szükséges kidolgozni. Sőt, ennél is nagyobb differenciálás indokolt: sok esetben még a célcsoporton belül is eltérő módszerekkel lehet segíteni a munkanélkülieken. Nem homogének ugyanis a csoportok, a hajléktalanok között – például – vannak az általános iskola két osztályát végzettek és diplomások egyaránt, ám valamenynyiük problémája, hogy nem találnak munkát. Vagyis nemcsak a célcsoportok szerint, hanem egyénre szabottan kell kidolgozni a munkahelyszerzés tervét.
Hátrányos helyzetben
A hátrányos helyzetűek segítését célzó pályázaton nyilvánvalóan nagyobb számban várhatók beadványok a munkaerőpiac szempontjából rosszabb adottságú megyékből és térségekből. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például bizonyosan több pályamű érkezik majd, hiszen ott a legkedvezőtlenebb a helyzet. E körzetekben a hátrányos helyzetűek mindenképpen kiszorulnak a munkaerőpiacról, hiszen az állástalanok magas száma miatt jobban tudnak válogatni a munkáltatók, s nagy valószínűséggel nem a hátrányos helyzetűek mellett teszik le a voksukat. A pályázatok elbírálásakor azonban – ha a beadványok megfelelnek az elvárásoknak – nem szempont, hogy hol készítették azokat, hiszen az ország bármelyik pontján szolgálhatják a foglalkoztatás bővítését. Egyértelmű viszont, hogy míg megváltozott munkaképességűek Pesten és Szabolcsban egyaránt találhatók, addig a tartós munkanélküliség sokkal koncentráltabban jelentkezik bizonyos területeken.
A második cél az egész életen átívelő tanulás és az olyan "befogadó" munkahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását segítik. E prioritás meghatározásakor kiemelték az alacsony munkaképességűeket, a hanyatló ágazatokban foglalkoztatottakat és az idősebbeket: számukra az alkalmazkodóképesség javítását segítő módszerek kidolgozását szorgalmazzák. Esetükben a képzést, s azon belül is az alapkészségek, nevezetesen az olvasás és a kommunikáció javítását tartják fontosnak.
Az egész életen átívelő tanulás mindenki számára megkönnyítheti az állásszerzést. Molnár Györgyné azonban ebből a szempontból is kiemelte a különböző okok miatt hátrányos helyzetű munkanélkülieket, hiszen számukra kulcskérdés a szakmai ismeretek elsajátítása. Statisztikai adatok egyébként egyértelműen visszaigazolják, hogy minél kevésbé szakképzett valaki, annál nehezebben tud elhelyezkedni.
Munkahelyi gyakorlatok
Kilátástalan a helyzetük azoknak is, akik kihalóban lévő mesterségek képviselői, vagy bár létező szakmát tanultak, valamilyen okból mégsem tudnak elhelyezkedni. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy új szakmát tanuljanak a munkanélküliek annak érdekében, hogy növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.
A "befogadó" munkahelyi gyakorlat során olyan megoldásokat kell találni, amelyek segítik a nők számára a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását. Járható út például a részmunkaidő, de jó megoldás lehet az is, ha bölcsődét vagy óvodát üzemeltetnek a munkáltatók. A pályáztatók abban reménykednek, hogy a munkaadók fogékonyak lesznek erre, s újabb ötletekkel jelentkeznek. Bizonyíték erre az is, hogy a családbarát munkahely címet rendszeresen odaítélik, s mindig akadnak alkalmas jelöltek.
A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek, illetve a foglalkozási szegregáció csökkentését célozza a harmadik témakör, amelyre – leginkább – a nők és a férfiak esélyegyenlőségét szavatoló pályázatokat várnak. Jellemző ugyanis a magyar munkaerőpiacon, hogy a gyes, illetve a gyed után visszatérő nők nem tudnak újra elhelyezkedni, sok esetben addigi munkahelyük megszűnik. A szakemberek szerint e problémára nincs tipikus megoldás, hiszen a gyengébbik nem munkájára eltérő okokból nem tartanak igényt. A legáltalánosabb talán a gazdasági magyarázat: gyakori, hogy csődbe megy egy cég, kénytelen megszüntetni adott részlegét vagy egyes osztályait, esetleg átszervezik a vállalatot. A gazdasági-piaci környezet tehát meghatározó. Az OFA e problematika kapcsán főként a képzést – például a távoktatást – tartja üdvözítőnek, szívesen veszik azt is, ha más ötlettel fordulnak hozzájuk a pályázók.
Fejlesztési társulások
Az EQUAL valamennyi programjának sajátossága, hogy nem egy szervezettől vagy egy cégtől, hanem fejlesztési társulásoktól várják a pályaműveket. A lényeg tehát az, hogy több szervezetnek kell összefognia, minimum három, maximum nyolc közreműködőt írnak elő a szabályok. Olyannyira fontos a közös munka, hogy a fejlesztési társulásoknak nemzetközi partnert is kell találniuk a tagállamok valamelyikéből.
Mindez azért fontos, hogy a résztvevők a lehető legtöbbet tanuljanak egymástól, s minél szélesebb körű legyen a tapasztalatcsere. Fontos ez azért is, mert az EQUAL kulcsa az innováció, az eddig még nem alkalmazott módszerek, eljárások vagy bármi más ötlet bevezetése. Azt várják tehát a jelentkezőktől, hogy olyasmivel álljanak elő, ami eddig még nem létezett Magyarországon, hiszen bebizonyosodott: a pillanatnyilag működő eszközrendszerrel nem lehet a munkaerő-piaci problémák mindegyikére választ találni – magyarázta Molnár Györgyné. Ezért ki kell próbálni, van-e más ötlet, mi van még a munkaerőpiac szereplőinek tarsolyában, s mi az, amivel valóban segíteni lehet az állástalanokon. Amennyiben a kísérlet sikerül, s három év múlva eredményesen zárul a program, akkor azt figyelembe kell venni az ország foglalkoztatáspolitikájának alakításakor. Az, hogy ez miként történik, még nem eldöntött: a munkaügyi szervezeteken keresztül vagy egy megbízott nonprofit szervezet segítségével is elképzelhető. A lényeg, hogy legyen hozadéka a pályázatoknak: az újszerű megoldásokat be kívánják építeni az ország foglalkoztatáspolitikájába.
Információs napok
A pályázati felhívás május 28-án jelent meg, majd júniusban, a hét régióban információs napokat tartottak a feltételekről és a lehetőségekről. A benyújtási határidő szeptember 15. Társulás tagjaiként jelentkezhetnek nonprofit szervezetek, központi költségvetési szervek és intézményeik, helyi önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények, helyi kisebbségi önkormányzatok, gazdálkodó szervek, közülük is kiemelten a kis- és középvállalkozások. A beadványokat magyar nyelven kell benyújtani, s a nyomtatott változat mellé elvárják az elektronikus verzió csatolását is.
Az OFA kuratóriumi elnöke azt reméli, hogy nemcsak elégséges pályázat érkezik, hanem azok minősége is megfelelő lesz, s támogatni lehet azokat. Számításaik szerint 50-60 pályázat elkészítője örülhet majd, s ők osztoznak a rendelkezésre álló 10 milliárd forinton. A szeptember végi határidő azért indokolt, mert a nyertesekkel év végére szeretnék megkötni a szerződéseket. Az Unió által megszabott ütemterv értelmében ugyanis 2005 januárjában meg kell kezdődnie a programok megvalósításának: a pályázati anyagban nevesített elképzeléseket ekkortól kell részletesen kidolgozni, s ekkor lesz idő arra is, hogy felvegyék a kapcsolatot a nemzetközi partnerekkel. Mindezzel jövő év április 30-ig kell végezni, s akkor újra be kell nyújtani a dokumentumokat az OFA-hoz, ahol újabb bírálati forduló következik. A projektek megvalósítása 2005. július 1-jén kezdődik, s 24 vagy 30 hónapot vehet igénybe. Így 2007 közepén vagy végén zárulhat a folyamat.
Az OFA ebben az esztendőben is meghirdette hagyományos programjait. Összesen 17 foglalkoztatásbővítést célzó pályázatot írt ki, amelyeket különböző határidőre kell benyújtani. Jellemzően ezek is a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű munkanélkülieken igyekeznek segíteni, s főként a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nonprofit szervezeteket szólítják meg. A hazai forrásokra építő OFA-programokra összesen 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Mindegyik pályázat más eszközökkel szolgálja a munkanélküliség visszaszorítását: a mezőgazdasági vállalkozók programja például jól ötvözi a fejlesztési forrást és a bértámogatást, míg a roma munkanélküliek képzése alapvetően a bértámogatásra épít.
Kutatások, képzések
Az idén három új programot indítottak el. Várják a beadványokat a munkaügyi kutatások támogatási projektjére. A szeptember 15-i határidőig azok jelentkezhetnek, akik adatbázisok létrehozására, tanulmányok készítésére, dokumentumok elemzésére és kutatási folyamathoz kapcsolódó rendezvények szervezésére kérnek támogatást. Ugyanakkor folyamatosan adhatják be pályaműveiket az integrált romaprogramra pályázók, ezek révén a többi között a munkahelyek teremtésével kapcsolatos beruházásokhoz és a foglalkoztatással öszszefüggő egyéb kiadásokra lehet forrást igényelni.
Várják a jelentkezőket a roma állástalanok képzése és foglalkoztatása témakörében is. Ez esetben a roma munkavállalók munkabérét és közterheit támogatják, illetve oktatások és képzések finanszírozásához is hozzájárulnak. Hasonlóképpen a kis- és középvállalkozások felnőttképzési programja is tart, amely a kkv-k versenyképességének javítását célozza azáltal, hogy az általuk foglalkoztatottak számára szakmai és nyelvi továbbképzést finanszíroz a projekt.
A kuratóriumi elnök úgy látja: a foglalkoztatás bővítésére fogékonnyá lehet tenni a munkaadókat. A piaci kényszer is ezt ösztönzi, hiszen az egyre több feladat, a szaporodó megrendelések új munkaerő felvételére késztetik a cégeket. Jó irányba terelik a munkaadókat a foglalkoztatáspolitikai eszközök is, amelyek jellemzően támogatás segítségével teszik érdekeltté a munkáltatókat abban, hogy bővítsék az alkalmazottak létszámát. Meghatározott időre – például fél vagy egy évre – fedezhetők a bérköltségek, más esetekben ezenfelül – az újonnan felvettek esetében – a járulékok is megtéríthetők. A pénzügyi érdekeltség sok munkáltató számára kellő motivációt jelent. A tapasztalatok szerint a támogatások jól ösztönzik a munkaadókat, s ily módon hatékonyan hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez.
Az OFA egyébként maga is törekszik arra, hogy érdekeltté tegye a cégeket, illetve más munkaadókat a foglalkoztatás szélesítésében. A közalapítvány azonban nem elégszik meg azzal, hogy időlegesen állást találnak a munkanélkülieknek, hanem elhelyezkedésüket követően fél éven át nyomon követi a sorsukat. Az adatok arról tanúskodnak, hogy akiket a foglalkoztatásbővítő programok juttattak kenyérkereseti lehetőséghez, azok 60-70 százaléka állásban marad.
