×

Megújulás előtt a szakképzés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 78. számában (2004. augusztus 15.)
Minden jel ara utal, hogy a krónikus szakemberhiány orvoslása érdekében a kormányzat végre elszánta magát a több sebből vérző szakképzés reformjára. A tervek szerint a túlságosan széttagolt és éppen ezért nehezen finanszírozható intézményrendszer helyett kevés számú, de korszerűen felszerelt és a jelenleginél több forrásból gazdálkodó iskolaközpont látná el a szakképzés feladatát. A munkaadók és a munkavállalók képviselői egyetértenek ugyan a reformtervekkel, de túlságosan lassúnak tartják a megvalósulás menetét. A munkáltatói érdekképviseletek attól is félnek, hogy – a meglévő érdekellentétek miatt – az iskolafenntartó önkormányzatok és maguk a szakképző intézmények is kerékkötői lehetnek a reformfolyamatnak. A munkavállalói érdekvédők szerint a szakmunkások kereseti pozícióinak javítása is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a felnövekvő generáció számára vonzó legyen a szakmatanulás.

Megérett a helyzet az átfogó reformra

Nem a szakképzéssel van a baj, hanem azzal, hogy a diákok nem akarnak szakmát tanulni – mondja Jakab János, az Oktatási Minisztérium (OM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára. A kétkezi mesterségek sokat veszítettek presztízsükből, s a tanulók többsége inkább az érettségit adó szakközépiskolát és a továbbtanulást választja. De – az államtitkár szerint – a szakképző intézményektől amúgy sem várható el, hogy a gazdaság rendkívül gyorsan változó, napi igényeihez alkalmazkodjanak. A szakképzési rendszer egy nehézkesen mozgó hajóhoz hasonlítható, amelynek nem célszerű ide-oda rángatni a kormányát, hiszen bármilyen változtatáshoz legalább 4-5 év szükséges. A munkaerőpiac napi igényeit nem a szakképzésnek, hanem a munkaerő-piaci képzések rendszerének, vagyis a felnőttképzésnek kellene kielégítenie – hangsúlyozza az államtitkár.

Azzal azonban Jakab János is egyetért, hogy a hazai szakképzés megérett az átfogó szerkezeti és tartalmi reformra. Sürgősen megoldásra váró probléma, hogy a jelenleg túlságosan szétaprózott, nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszer nem tudja megfelelően kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket. Jelenleg több mint ezer szakképző intézmény működik Magyarországon, s számuk évről évre növekszik, miközben a gyermeklétszám csökken. Emiatt a normatív támogatás szétfolyik a túl sok iskola között. Ha tízmilliárd forintot veszünk alapul, a jelenlegi rendszerben csupán körülbelül tízmillió forint jut egy-egy intézménynek, amiből fejlesztésekre nem nagyon futja – hangsúlyozza Jakab János. Ráadásul ebben a struktúrában az iskolafenntartók nincsenek rákényszerítve arra, hogy együttműködjenek egymással, s emiatt gyakran párhuzamos képzéseket folytatnak.

A széttagolódott intézményrendszert a kormányzat az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozásával kívánja megreformálni. Az elképzelések szerint e központokban 6-8 szakképző intézmény társulna, és a feladatokat egymás között megosztva végeznék. A TISZK-ek irányító testületeiben a vállalatok és a kamarák is helyet kapnának, amelyek így befolyásolhatnák, hogy milyen szakmákat és miként képezzenek az adott intézmények.

A tervek szerint 6-8 éven belül 50-60 TISZK jönne létre mintegy 500 szakképző intézmény részvételével. Ebben a rendszerben sokkal több pénz jutna fejlesztésekre, és lehetővé válna a XXI. század igényeinek megfelelő csúcstechnológia alkalmazása – mondja az államtitkár. A TISZK-ekbe várhatóan a nagyobb intézmények kerülnek be, s mivel valószínűleg a szülők is a korszerű, jól felszerelt központokat fogják előnyben részesíteni, számos iskolát be kell majd zárniuk a fenntartóknak, amit egyébként a gyermeklétszám 2010-ig prognosztizált további 15 százalékos csökkenése amúgy is indokolna.

A reformnak további fontos eleme a szakképesítések modulrendszerű átalakítása és egységessé tétele a felsőoktatás kreditrendszeréhez hasonlóan. Ehhez az egész Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) át kell dolgozni, és a jelenleginél kevesebb, néhány száz versenyképes szakmát és ezek egymásra épülő modulrendszerét kell kialakítani. Ez az új struktúra ösztönzőleg hatna az egész életen átívelő tanulás folyamatára, hiszen az egyes modulok beszámíthatósága folytán a diákok sokkal könnyebben szerezhetnének új szakképesítéseket. Az OM tervei szerint 2006-tól két szakmacsoport (a gépészet és a kereskedelem, illetve a marketing és az üzleti adminisztráció) esetében már bevezetik a modularizációt.

A kormányzatnak szilárd politikai döntést kell hoznia

A szakmatanulás sajnos nem jelent életcélt a fiatalok számára, akik – nem kis részben a szülők ösztönzésére – inkább a jól hangzó menedzserképzéseket választják a hagyományos kétkezi szakmák helyett – mondja Kiss István, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának főigazgatója. A szakmunkásképzést ma már szinte csak a leggyengébb tanulók választják, akik máshova nem kerültek be. Az iskolarendszerű szakképzés az elmúlt évtizedben tartalmilag is elavult, hiszen a képzési programok nem tudtak lépést tartani a gazdaság fejlődésével. Ezen okok miatt a szakmunkás-utánpótlásban óriási hiány mutatkozik az országban.

Kiss István szerint a Térségi Integrált Szakképző Központok jelenthetik a fényt az alagút végén. Nem véletlen, hogy a létrehozásukra vonatkozó szakértői elképzelések azon ritka javaslatok közé tartoztak, amellyel az Országos Érdekegyeztető Tanács szakképzési bizottságának mindhárom oldala teljes mértékben egyetértett. A munkaadók régóta hangoztatják, hogy a problémák megoldhatók lennének, ha kijelölnének olyan bázisközpontokat, ahol az erőforrásokat koncentrálva, korszerű eszközökkel és tananyaggal a követelményekhez igazodó szakképzés folyna, s ezeknek megfelelő hírforrást biztosítana a kormányzat. Ha lennének példák a modern, európai szintű szakképzésre Magyarországon, akkor a szülők és a fiatalok is meggyőzhetőek lennének, mivel a korszerű szakképesítésekkel jól fizető állásokban tudnának elhelyezkedni a végzősök.

Bár a munkaadók egyetértenek a szakképzési reformtervekkel, a folyamatot túlságosan lassúnak találják – hangsúlyozza a főigazgató, aki szerint az átalakulást nagyon gyorsan, 1-2 éven belül le kellene zárnia a kormánynak. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy adott témában hiába van szilárd kormányzati elképzelés, ha a megvalósulás során elsikkadnak bizonyos elemek. A TISZK-ekkel kapcsolatban például félő, hogy a meglévő érdekellentétek miatt az iskolafenntartó önkormányzatok, valamint maguk az intézmények is erőteljes lobbizásba kezdenek, s a kitűzött célok csak részben valósulhatnak meg. A kormányzatnak e téren sziklaszilárd politikai döntést kell hoznia. Nagyon fontos ugyanis, hogy a képzőközpontok valóban a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket folytassanak, és ne öncélú legyen a szakképzés, ahogy eddig. Éppen ezért fontos lenne, ha a vállalatokat már a TISZK-ek tervezési munkálataiba bevonnák.

A reform nélkülözhetetlen elemének kell lennie a modulrendszer bevezetésének – mondja Kiss István. Ennek az lenne az előnye, hogy ha valaki három szakmát akar tanulni, akkor ne kelljen mindannyiszor elölről kezdenie a képzést, hanem egyszerűbben szerezhesse meg a kívánt szakképesítéseket.

A huszonnegyedik órában járunk

A legnagyobb baj az, hogy a kétkezi fizikai munka egyre kevésbé jelent vonzó életpályát a fiatalok számára – vélekedik Paszternák György, a Magyar Vegyipari, Energiaipari – és rokon – Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Az eddigi kormányok tétlenül nézték, hogy az elmúlt tíz évben megdöbbentően leromlott a szakképzés társadalmi presztízse és a minősége is, továbbá eltorzult a képzés szerkezete. Emiatt ma már óriási szakmunkáshiánnyal küszködik a magyar gazdaság. A vegyiparban például a cégek egymás elől csalogatják el a jól képzett szakmunkásokat, mivel az évente országszerte néhány helyen képzett 8-10 vegyésztechnikus aligha elegendő utánpótlásként egy egész ágazat számára.

A probléma orvoslására a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben is szerepelnek ugyan kormányzati intézkedések, látványos "nekilódulásról" azonban a gyakorlatban egyelőre nem lehet beszélni. A leginkább papíron létező koncepciók helyett a kormányzatnak minél hamarabb hozzá kellene látnia a szakképzési rendszer szisztematikus átalakításához.

A kormányzatnak elsősorban a cégeket kellene ösztönöznie arra, hogy minél aktívabb szerepet vállaljanak a szakképzésben, főként annak gyakorlati szegmensében. A vállalkozások tudják ugyanis megmondani, hogy milyen képzettségű szakemberekre van szükségük. Vissza kellene térni a rendszerváltás előtti képzési struktúrához, amelyben az elméleti képzést a szakképző intézmények végezték, a gyakorlati oktatás viszont helyben, a vállalatoknál folyt.

A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásához a szakszervezetek is nagy reményeket fűznek. A koncentrált erőforrások révén ugyanis az eddiginél jobb minőségű képzőintézmények jöhetnének létre. A hatékonyabban működő iskolarendszer várhatóan a szakmák társadalmi megítélésén is sokat javíthatna, s valószínűleg a cégek is nagyobb hajlandóságot mutatnának arra, hogy több pénzt áldozzanak a szakképzésre.

Emellett a cégeknek olyan szinten kellene megfizetniük a szakmunkásokat, hogy vonzó életpályát nyújtsanak a fiatalok számára – hangsúlyozza Paszternák György. Ma még a több ágazatnál jobban fizető vegyiparban is jóval az átlag alatt van a fizikai munkások keresete, de másutt a minimálbérnél nem sokkal többet kereshetnek a szakmunkások, ráadásul az sem biztos, hogy hajlandó őket bejelenteni a cégük. A diákok számára így egyszerűen nem éri meg szakmát tanulni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem