×

Kisvállalkozások Európai Chartája

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 78. számában (2004. augusztus 15.)
A Kisvállalkozások Európai Chartájáról júniusban, Dublinban tartott konferencián – ahol Magyarország küldöttei is jelen voltak – a vállalkozók képzését és továbbképzését, a vállalkozások működési feltételeinek javítását, valamint a szakképzés hiányosságainak felszámolását fogalmazták meg prioritásként a résztvevők. Mivel a kisvállalkozások nem csupán hazánkban, de az Unió egészében is a vállalkozások 99 százalékát teszik ki, ezért azokat a munkahelyteremtés, az innováció és a vagyonképzés motorjának tekintik.

A lisszaboni EU-csúcson megfogalmazott fő gazdasági cél szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, újabb munkahelyek megteremtésére és a nagyobb társadalmi kohézióra. E célok megvalósításának egyik, jelentős tényezője, hogy az EU állam- és kormányfői 2000 júniusában elfogadták és közzétették a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amelyet 2002 áprilisában a Mariborban rendezett konferencián az összes tagjelölt ország, köztük Magyarország is aláírt, ezzel vállalta, hogy a csatlakozás napjától maradéktalanul alkalmazza a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó uniós elveket és szabályokat.

Működési feltételek

Az uniós filozófia szerint a szakpolitikai intézkedések legfőbb elve, hogy "kicsiben gondolkodunk először". Ezért támogató környezetet kell kialakítani a kisvállalkozások és a vállalkozási tevékenység számára. Ahhoz, hogy az aláírók (azaz az öszszes tagállam és a tagjelöltek is: jelenleg 34 állam) e környezetet egységes koncepció szerint határozhassák meg, a Charta leszögezte azokat az elveket, amelyek alapján a kisvállalkozások helyzete javítható az Európai Unión belül. E szerint az aláírók ígéretet tesznek arra, hogy

– erősítik az innovációs és a vállalkozói szellemet;

– megteremtik a vállalkozói tevékenységet segítő szabályozási, adóügyi és adminisztratív keretet, javítják a vállalkozók helyzetét;

– a legkevesebb terhet jelentő, az alapvető célokkal összhangban álló követelmények alapján segítik a piacra jutást;

– támogatják a legjobb kutatási és technológiai eredmények elérését;

– javítják az anyagi forrásokhoz való hozzájutást a vállalat teljes életciklusán keresztül;

– folyamatosan javítják teljesítményüket annak érdekében, hogy az EU az egész világon a legkedvezőbb környezetet teremtse meg a kisvállalkozásoknak;

– figyelnek a kisvállalkozások szavára;

– előmozdítják a kisvállalatok legmagasabb szintű támogatását.

Cselekvési irányok

A Kisvállalkozások Európai Chartája 10 fő cselekvési irányt határozott meg annak érdekében, hogy a tagországok ezek mentén, a kisvállalkozások igényeinek figyelembevételével munkálkodjanak a megfelelő vállalkozási környezet kialakításán. Ezek a cselekvési irányok:

– A vállalkozások oktatása és képzése, amely szerint az üzleti és a vállalkozási igények általános ismeretét minden iskolai szinten tanítani kell. Az ez irányú konkrét tananyagot az oktatási tervek szerves részévé kell tenni. Ösztönözni, támogatni kell a fiatalok vállalkozási törekvéseit.

– Meg kell teremteni a vállalkozások létrehozásának olcsóbb és gyorsabb feltételeit. Azokat az országokat, ahol az új cégek engedélyezési eljárása a leghoszszadalmasabb és a legbonyolultabb, ösztönözni kell arra, hogy utolérjék a leggyorsabbakat. Szélesíteni szükséges a bejegyeztetéshez történő on-line hozzáférés lehetőségét.

– Jobb törvénykezést és szabályozást kell bevezetni. A nemzeti csődtörvényeket a helyes gyakorlat fényében át kell értékelni. Nem kevésbé fontos, hogy a nemzeti és közösségi szintű szabályozásokat átvilágítsák abból a célból, hogy fel lehessen mérni azok hatását a kisvállalkozásokra. E gazdálkodói kört mentesíteni lehet bizonyos szabályozási kötelezettségek alól.

– Hozzáférhetővé kell tenni a szakmai ismereteket, melynek során törekedni kell arra, hogy a szakképzési intézmények – a házon belüli képzési rendszerekkel kiegészítve – megfelelő, a kisvállalkozások szükségleteihez igazodó szakmai ismereteket, továbbá az egész életre szóló szakképzést és tanácsadást nyújtsanak.

– Az on-line hozzáférést javítani szükséges. E tekintetben az Európai Bizottságnak példát kell mutatnia a tagországok közigazgatási hatóságai számára azért, hogy növeljék az elektronikus úton történő kommunikációt a kisvállalkozói ágazattal. Ily módon a vállalatok az interneten keresztül, vagyis gyorsabban és olcsóbban kaphatnak tanácsokat, juthatnak információkhoz, készíthetnek kérvényeket, nyújthatnak be adóbevallást.

– Fontos az egységes piac jobb kihasználása. Ennek során a Bizottságnak és a tagállamoknak folytatniuk kell a felhasználóbarát, valódi belső piac megvalósítását célzó reformokat az Unión belül a kisvállalkozások számára kritikus területeken, beleértve az elektronikus kereskedelmet, a távközlést, a közműveket, a közbeszerzést és a határokon átnyúló fizetési rendszereket. Emellett olyan versenyszabályokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik mind a tisztességes feltételek közötti versenyt, mind az új piacokra való bejutás esélyét.

– Törekvés továbbá, hogy az adó- és pénzügyek hangsúlyosan jelenjenek meg a fő cselekvési irányok között. E területen a Charta kimondja, hogy az adózási rendszereket alkalmassá kell tenni arra, hogy honorálják a sikert, ösztönözzék a vállalkozások létrehozását, kedvezményezzék bővülésüket és munkahelyteremtő képességük növelését. A kisvállalatok pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutása érdekében az Európai Unió vállalta, hogy megszünteti a páneurópai tőkepiac létrehozásának, valamint a Pénzügyi Szolgáltatások Akcióterve és a Kockázati Tőke Akcióterv megvalósításának akadályait, kialakítja a hitelhez és a vállalkozói tőkéhez való hozzájutás megfelelő feltételeit, illetve javítja a strukturális alapokhoz való hozzájutás lehetőségét.

– A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése terén elő kell segíteni, hogy az e célt szolgáló, már meglévő programok eljussanak az érintettekhez, illetve erősödjék a vállalkozások képessége új, korszerű technológiák alkalmazására. Az Unió ösztönzi a technológiai és tudományos együttműködést a különböző méretű vállalatok, illetve a kisvállalatok, valamint a felsőoktatási és kutatási intézmények között, és vállalja, hogy a minőségi és minősítési rendszereket a kisvállalkozásokhoz igazítva alakítja ki.

– A sikeres e-üzleti (e-business) modell és a hatékony kisvállalati támogatás érdekében olyan információs és támogatási rendszereket, hálózatokat és szolgáltatásokat kell létrehozni az Unióban, amelyek révén a mentorok és üzleti szponzorok segítsége és támogatása könnyen hozzáférhetővé és elérhetővé válik az EU egész területén internetes weboldalakon keresztül is, kihasználva a Kis- és Középvállalkozások Európai Megfigyelőrendszerét.

- A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten annak vizsgálatát feltételezi, hogy miként képviselik a kisvállalatok érdekeit uniós és nemzeti szinten, különös tekintettel a szociális párbeszéd csatornáira.

Gyakorlati tapasztalatok

Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy a fenti célokat a nemzeti vállalati politikák koordinálásával éri el, felhasználva számos közösségi programot és kezdeményezést is. A Bizottság évente ellenőrzi a program megvalósítását, az értékelésre pedig a tavaszi csúcstalálkozókon kerül sor.

A Kisvállalkozások Európai Chartájáról szóló megállapodás érvényesülését azonban nem csupán az éves értékelések során követik figyelemmel, hanem a témával összefüggésben rendezett konferenciák keretében is. Az első ilyen szakmai összejövetel a maribori volt 2002-ben, amelynek legfontosabb eredményét az akkor még tagjelölt országok – köztük Magyarország – Chartához való csatlakozása jelentette.

A 2003-ban megrendezett tallinni konferencia azt a célt fogalmazta meg, hogy a csatlakozó országok a tagállamokkal közösen folytassanak párbeszédet arról, milyen erőfeszítések szükségesek a valóban "barátságos" üzleti környezet kialakításához a kisvállalkozások számára. Ennek érdekében a konferencia "Strukturális Alapok hasznosítása a kisvállalkozás-politikában", az "Indikátorok, mérés (benchmarking), előirányzatok", a "Fejlesztéspolitika és vállalkozói kedv", valamint a "Cél: a jobb szabályozás" című témaköröket vitatta meg.

Ez év június 29-én és 30-án, Dublinban – a tallinni megbeszélések tapasztalatait is felhasználva – került sor a Kisvállalkozások Európai Chartájáról rendezett harmadik konferencia megrendezésére. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága és az Unió soros elnökségét betöltő Írország által szervezett megbeszélés homlokterében mindenekelőtt a már alkalmazott, gyakorlati módszereknek a bemutatása állt, melyeket a legutóbbi éves Charta Beszámoló körvonalazott. A konferencia fő témaköreit a Chartának azon prioritásai képezték, melyek az elmúlt év kiemelt kérdései voltak. Így

-a pénzeszközökhöz való hozzáférés, különös tekintettel a kockázati tőkére és a mikrokölcsönökre;

– innováció és a technológiai transzfer;

– kisvállalkozások és az érdekegyeztetés.

Az ez évi Charta Beszámoló néhány kiemelt kérdésköre ugyancsak a panelbeszélgetés témáját képezte. A 2004. év három új prioritása: a vállalkozók képzése és továbbképzése; jobb szabályozás, különösen a csődjog és a hatásvizsgálatok területén; a szakképzés hiányosságainak felszámolása, különös tekintettel a műszaki területekre.

Közös projektek

A konferencián először vett részt mind a 34 aláíró ország képviselője. A közel 250 résztvevő a nemzeti és helyi kormányzatok, az üzleti érdekképviseletek, valamint az egyes vállalkozások delegáltjai voltak, s az EU-tagállamokból, Norvégiából, a kandidáns országokból (Románia és Bulgária), valamint az EU-s szóhasználatban a Nyugat-Balkánnak nevezett, a jövőben EU-s tagságra aspiráló európai országokból (például Horvátország) érkeztek.

A plenáris ülést Michael Ahern ír kereskedelmi miniszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Charta elmúlt négy esztendeje alatt számos konkrét eredménnyel dicsekedhet, de jó néhány kiaknázatlan lehetőséget is rejt. Kifejtette: az embereket új vállalkozások létrehozására kell ösztönözni, mégpedig oly módon, ahogyan azt az ír kormány tette.

Az Európai Bizottság nevében Ján Figel hangsúlyozta, hogy a Charta éves jelentéseiben bemutatott jó példák jelentősen segíthetik az európai kisvállalkozások működési környezetének fejlesztését.

Hans-Werner Müller, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) főtitkára leszögezte, hogy a Charta a Lisszaboni Stratégia integráns része. Méltányolta, hogy az Európai Bizottság kis- és középvállalkozási megbízottat nevezett ki, és kifejezte azt a reményét, hogy ez a funkció az új bizottság időszaka alatt is fennmarad. A főtitkár értékelte, hogy a tagállamok egyre komolyabban veszik a munkát a Charta bizottságaiban. Konkrét intézkedéseket sürgetett a Charta 10 fejezete által körülírt témakörökben, melyeknek tartalmazniuk kell a tudományos és üzleti élet kapcsolatainak fejlesztésétől kezdve, a szakképzésre fordított nagyobb figyelmen keresztül az egységes piac jobb működésének segítéséig terjedő tevékenységet. Hans-Werner Müller úgy értékelte, hogy az adott területen a Kisvállalkozások Európai Chartája egyfajta "acquis communautaire"-ként működik.

Egyszerűbb elszámolás

A "Tanuljunk a jó gyakorlatokból" címmel rendezett szekcióban Signe Ratso asszony, az észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium helyettes államtitkára azt a példát említette, amelyet Nagy-Britannia módszereiből vettek át a fejlesztéspolitika területén, s amely a kis- és középvállalkozások szükségleteinek mélyanalízisén alapul. Ugyancsak brit gyakorlat alapján, de a dán, holland és svéd tapasztalatok felhasználásával is dolgoznak jelenleg egy olyan módszertan kialakításán, amellyel a hatásvizsgálatok és az adminisztratív terhek csökkentése területén remélnek eredményeket. Észtország Dániával és Finnországgal is együttműködik egy közös projektben, amely a kisvállalkozások részvételét hivatott elősegíteni a szociális párbeszéd folyamatában.

Fermin Montero, a spanyol Ipari, Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium helyettes igazgatója ismertette az úgynevezett "Nueva Empresa" projektet, amit a vállalkozások alapításának meggyorsítása, a jogi procedúrák egyszerűsítése céljából indítottak. A program eredményeképpen egy adott társaság regisztrálási idejét 60 napról 48 órára sikerült leszorítani. Ugyanakkor a vállalkozások működésének első évében egyszerűbb elszámolási módszerek használatára és különböző támogatások igénybevételére is lehetőség nyílik. Az újonnan indulók számára adókedvezményekkel is megkönynyítik a kezdeteket.

A konferencia a továbbiakban négy munkacsoportban folytatta az eszmecserét, melyekben a Charta Beszámoló kiemelt kérdései köré csoportosították az előadásokat. Az első munkacsoportban, "a pénzeszközökhöz való hozzáférés, különös tekintettel a kockázati tőkére és a mikrokölcsönökre" témakörben hat résztvevő mutatta be a jó pénzügyi gyakorlatokat. Ezek legfontosabb tapasztalata az volt, hogy akkor lehet hatékony a kisvállalkozások segítése, ha a privát és közszféra közötti együttműködés jó.

A munkacsoport előadói többek között beszéltek a mikrovállalkozások számára kialakított exportgarancia-rendszer bevezetéséről (Észtország), helyi befektetési alapok működtetéséről (Franciaország), garanciaszövetkezetek alakításáról (Olaszország), a csúcstechnológiákat elterjeszteni hivatott kockázatitőke-társaságok alapításáról (Ausztria), illetve a hosszú lejáratú hitelek kihelyezésével foglalkozó alapok működéséről (Szlovénia).

A második munkacsoportban az "Innováció és technológiai transzfer" témakörben hangzottak el előadások. A gazdasági globalizáció korszakában az innovációnak kiemelt szerepe van a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában, s az e területen elért előnyök az egész európai versenyhelyzetre kihatnak. A munkacsoport előadói kiemelték, hogy ezzel a kihívással kizárólag akkor lehet sikerrel megküzdeni, ha azt a hatóságok, az állami szféra aktív részvétele mellett oldják meg.

Ágazati klaszterek

A szakértők bemutattak működő ágazatiklaszter-modelleket, példákat soroltak fel egyetemek és technológiai központok, valamint a valós, helyi igényeket felvonultató vállalkozások együttműködéséről. Az előadók kiemelték, hogy akkor van értelme az innovációs kutatásoknak és elméleti munkának, ha léteznek azok a mechanizmusok, amelyek képesek e tevékenység eredményeit integrálni a gyakorlatba. Ehhez sorra hozzák létre az inkubátorházakat, technológiai parkokat és az adaptációt segítő szolgáltatói hálózatokat. A vita során a résztvevők egyetértettek abban, hogy nem elsősorban a kutatásra fordított összegek növelésére, sokkal inkább arra van szükség, hogy pontosan identifikálják a termelés szükségleteit és megfelelő választ adjanak azokra, mégpedig úgy, hogy a rendelkezésre álló tudás átadását, adaptálását segítő módszereket alkalmazzanak.

A harmadik munkacsoport a "Kisvállalkozások és az érdekegyeztetés" témakörét tárgyalta. Ennek során Magyarország is bemutatta az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, a kisvállalkozások érdekképviseleteinek részvételét az OÉT munkájában, valamint az ágazati párbeszédbizottságok rendszerét, melyen belül éppen a kisvállalkozások és az azokban dolgozó munkavállalók rendezett munkaügyi kapcsolatainak kialakítására nyílik lehetőség. A munkacsoport elnöke bátorította a tagországokat, hogy intenzívebben használják ki a konzultációs lehetőségeket a partnerekkel a Chartában foglaltak és egyáltalán az EU programjai megvalósítása során.

A negyedik munkacsoport a Charta egyéb, nem kiemelt területeivel foglalkozott. Az előadók bemutatták azokat az oktatási, képzési programokat, amelyeket – együttműködve a közép- és főiskolai szintű oktatási intézményekkel – kifejezetten a kisvállalkozások számára dolgoztak ki. Mások a tanácsadó szolgálatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták, illetve bemutatták azokat a módszereket, amelyekkel a vállalkozások adminisztratív terhei mérsékelhetők.

Állami beavatkozás nélkül

A konferencia második napjának plenáris ülésén került sor Leskó Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője előadására. A magyar előadó bemutatta a Vállalkozásfejlesztési Tanács működését, amely lényegében egy tárcaközi munkabizottság, melyben 14 minisztérium, a két országos gazdasági kamara, valamint 6, kisvállalkozásokat képviselő gazdasági érdekképviselet foglalhat helyet. A további előadók azokat a terveket mutatták be, amelyeket kisvállalkozás-fejlesztési politikájuk megfogalmazása során munkáltak ki. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott e témakörben a finn Vállalkozásfejlesztési Program igazgatója, Raimo Luoma, valamint Fatima Minguez Llorente, a spanyol Ipari, Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium munkatársa is.

A konferencián végül összefoglalták azokat a kérdéseket, amelyeket a Charta 2004-es beszámolója során kezelnek kiemelt témakörökként, s amelyekkel a jövő évi konferencián érdemben foglalkoznak.

A megbeszélések lezárásaként Mary Harney ír miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és foglalkoztatási miniszter kifejtette: a gazdaság működése akkor egészséges, ha az állam beavatkozása a lehető legkisebb. A legtöbb sikeres vállalkozás soha nem kap támogatást a kormánytól. Mindemellett kiemelte a Chartáról szóló jelentésben foglalt eredményeket, melyeket a műszaki és technológiai kreativitás, illetve a tehetség és a tolerancia következményeiként értékelt. Úgy fogalmazott, hogy ha 2010-re teljesíteni akarjuk a lisszaboni célkitűzéseket, akkor a legjobb emberekre van szükségünk, bárhonnan is jöjjenek. Reményét fejezte ki, hogy az ír elnökség időszaka új lendületet adott a lisszaboni folyamat sikeres befejezéséhez.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem