×

Törvény a kisvállalkozókról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 74. számában (2004. április 15.)
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előterjesztésében elkészült a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló, újrafogalmazott törvénytervezet, amely a jelenleg hatályos 1999. évi XCV. számú törvény helyébe lép. A parlament várhatóan még a tavaszi ülésszakán megtárgyalja és jóváhagyja a jogszabályt, ami azért is fontos, mert az átdolgozott változat az európai uniós szabályokkal harmonizál.

Az 1999. évi törvénnyel kapcsolatban utólag elmondható: hiányosságaival együtt is eredményként értékelhető, hogy annak idején olyan jogszabály született, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások köréről, fejlesztésük elősegítéséről, s az ezzel összefüggő kormányzati teendőkről rendelkezett. Olyan kerettörvényről van szó, amely hivatkozási alapul szolgál a további intézkedésekhez, a más jogszabályokban megjelenő különböző kedvezményekhez, valamint a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó kormányszintű – vagy legalábbis tárcaszintű – teendők meghatározásához.

Célzott kedvezmények

Az e törvény alapján elért eredmények azonban nem maguktól, hanem a kkv-körhöz tartozó vállalkozások, azok országos érdek-képviseleti szövetségei kitartó kezdeményezései, küzdelmei révén születtek meg. Ebben a folyamatban a GKM az országos szövetségek társaként működött közre. Nem rajta múlt, hogy a fejlődés szerényebb, mint amit a vállalkozások elvártak volna.

Ezzel együtt előrelépésként könyvelhetjük el, hogy a kis- és középvállalkozások adóalap-csökkentő beruházási kedvezményt érvényesíthetnek a társasági adóban, valamint a mikro- és kisvállalkozások – 2004-től a közepesek is – adókedvezménnyel élhetnek a beruházási hitelek kamata után. Ugyanezen kedvezmények megjelennek az egyéni vállalkozók tekintetében az szja-ban is. Külön fontos kiemelni az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát, illetve a Széchenyi kártyát.

Fontos lépésnek tartjuk, hogy a Széchenyi terv, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program már célzottan írt ki e kör számára pályázatokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai között pedig – különösen a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban – külön intézkedéseket fogalmaztak meg a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatban. Mindezek a pályázati kiírásokban is megjelentek.

Tőkehiánnyal küszködnek

A munkáltatók érdekképviseleteinek álláspontja szerint a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényt nem lehet önmagában értékelni, hiszen azt kell vizsgálni, hogy ennek alapján milyen további intézkedésekre, kedvezményekre kerülhet sor. Ehhez viszont át kell tekinteni azon problémákat, amelyek leginkább sújtják e gazdálkodói kört. Ezek a munkáltatók véleménye szerint a következők:

- alacsony tőkeellátottság, a hitelhez jutás nehézségei;

- korszerűtlen technikai háttér;

- a vállalkozási, vállalatszervezési kultúrában mutatkozó hiányosságok;

- széttagolt, elkülönült vállalati struktúra, illetve a kelleténél gyengébb összefogás, integrálódás;

- az informatika alkalmazásának, elterjedtségének alacsony színvonala;

- a külső tanácsadási szolgáltatások iránti bizalmatlanság;

- túlzott és növekvő bürokrácia, az adminisztratív követelmények miatt jelentkező terhek;

- a hiányzó szakmai utánpótlás, a szakképzés rájuk háruló nagyobb terhe;

- az uniós szabályoknak való megfelelés problémái, költségkihatásai.

Külön kiemelendő az egyéni vállalkozások helyzete. E körben a szabályozottság, a jogszabályi háttér szorul korszerűsítésre. Tudvalévő, hogy esetükben – az alacsony létszám miatt – a jelentkező problémák felnagyítódnak. Mindebből következik, hogy amikor a kkv-törvényről beszélünk, azt várjuk, hogy a jogszabály segítsen a felvázolt nehézségek leküzdésében, s ehhez kellő alapot, keretet teremtsen.

Uniós követelmények

A jogszabály kapcsán feltétlen szólni kell az uniós követelmények e gazdálkodói kört érintő hatásáról. Természetesnek tartjuk, hogy a működés feltételeiként olyan direktívákat fogalmaznak meg, amelyek garantálják a korszerű technológiai folyamatokat, hogy a kkv-k megfeleljenek a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és más követelményeknek.

Ugyanakkor azonban túlzónak találjuk a magyar hatóságok által a különféle jogszabályokban megfogalmazott kritériumokat. Ezek ugyanis nem differenciálnak kellőképpen a vállalkozások mérete szerint, s az előírások számos esetben nem teljesíthetők a kis és közepes cégek által. Az Európai Unió jelenlegi tagországaiban ilyen szigorú szabályokat nem érvényesítenek a gyakorlatban, ezért e hazai követelmények kifejezetten diszkriminálják a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Ugyancsak problémát jelent az adminisztrációs terhek növekedése, a bürokrácia terjedése. Ez nem csupán az európai uniós követelményekkel függ össze, hanem gyakorta a hivatalok túlbuzgóságával, mondhatni a szabályok "kreatív" alkalmazásával is.

Véleményünk szerint a hatóságoknak a szolgálat, a segítség is a feladatuk, s ebből adódóan – a szankcionálás és büntetés helyett – a megelőzést kellene elsődleges szempontnak tekinteniük. Ez az adóhatóságra és a többi szakhatóságra egyaránt vonatkozik.

A kis- és középvállalkozások jelentősége a gazdaságban számszerűen bemutatható súlyuknál nagyobb. Hiszen társadalmi beágyazottságuk, a foglalkoztatásban vállalt szerepük, a vidéki településeken való jelenlétük, az e vállalkozások lététől függő családok életkörülményei mind-mind olyan tényezők, amelyek nehezen fejezhetők ki számokban. Azonban a gazdaság és a társadalom szempontjából kiemelkedően fontosak.

Megmarad a keretjelleg

Az újrafogalmazott kkv-törvény szerkezete és tartalma jórészt megegyezik a jelenleg hatályoséval; a változások célja – mások mellett – az Európai Unió előírásaihoz való illeszkedés.

A kerettörvényi jelleg továbbra is megmarad, pontosították azonban mindazon gazdaságpolitikai célokat és programokat, amelyek kormányzati támogatásban részesülnek, illetve rögzítették a támogatás formáit is. Örvendetes, hogy e programok és célok között már azok a témakörök is szerepelnek, amelyeket az előzőekben problémaként jeleztünk.

Lényeges változás a kis- és középvállalkozások méretét meghatározó kritériumokban van. Az, hogy egy vállalkozás mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg nagyságától függ. (A foglalkoztatottak száma stabil tényezőnek mondható.)

Indokoltnak látszik, hogy a kis- és középvállalkozások méretét meghatározó értékhatárok az elmúlt évek folyamatai, áremelkedése miatt megemelkedjenek. Ugyanakkor az uniós szabályokhoz való alkalmazkodás radikális "ugrást" eredményezett, ami különösen a középvállalkozásoknál szembetűnő. Ez azzal is jár, hogy korábban nagyvállalkozásként működő cégek a közepesek körébe kerültek. Ezek száma a kalkulációk szerint megközelíti az ezret.

Emiatt a kisebb vállalkozások között bizonyos aggodalom tapasztalható. Ennek oka, hogy a korábban nagyvállalkozásként tevékenykedő cégek, bekerülve a kkv-körbe – jobb felkészültségük, tőkeerejük miatt -, hatékonyabban tudnak pályázni a különböző támogatásokért. E véleményt realitásként kell kezelni, miközben figyelemmel kell lenni arra, hogy a kkv-kör egyes csoportjai egyforma esélyt kapjanak.

Kategóriaváltozás cégméret szerint (millió Ft-ban)

 

Mikrovállalkozások 10 főig

Kisvállalkozások 50 főig

Középvállalkozások 250 főig

 

árbevétel

mérlegfőösszeg

árbevétel

mérlegfőösszeg

árbevétel

mérlegfőösszeg

Jelenleg

-

-

700

500

4 000

2 700

2004. V. 1-jétől

-

-

1 750

1 250

10 000

6 750

2005. I. 1-jétől

500

500

2 500

2 500

12 500

10 750

Megjegyzés: 2004. május 1-jétől euróban adják meg az értékeket. A táblázatban a GKM adatait felhasználva 250 Ft/euró árfolyammal számoltunk. (A forintárfolyam alakulása valószínűsítheti, hogy a forintban kifejezett értékhatárok a fenti számoknál magasabbak lesznek.)

Garanciális szabályok

A munkáltatói érdekképviseletek úgy látják: mindenképpen szükséges, hogy a kkv-törvényben is szerepeljen, miszerint a mikro-, kis- és középvállalkozáson bármely jogszabályban a kkv-törvényben megfogalmazott kört kell érteni. Miképpen azt is nyomatékosítani kell, hogy más törvények a kis- és középvállalkozások számára adó- és járulékkedvezmények igénybevételének lehetőségét adhatják meg.

Természetesen az is jó lenne, ha a kkv-törvényben fogalmaznák meg mindazon szabályokat, amelyek e kör részére adó-, járulék- és más kedvezményeket adnak. Tekintettel arra, hogy ezek külön jogszabályban jelennek meg, valamint sajnos évenként változnak, ezért a minimális garanciális szabály beiktatása nem nélkülözhető.

Nagyon fontos a Vállalkozásfejlesztési Tanács működésének, összetételének és hatáskörének pontos szabályozása is, hiszen ez az a testület, ahol országos szinten lehetőség nyílik a kkv-k működésének értékelésére, problémáik áttekintésére, a megoldási javaslatok kidolgozására. Az a vélemény alakult ki, mely szerint a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) négy tagszervezete mellett célszerű, ha képviseletet kapnak a középvállalkozások országos érdek-képviseleti szövetségei is, tekintettel arra, hogy az értékhatárok megemelésével bővült az a vállalkozói kör, amely a középkategóriába tartozik.

Bonyolult megfogalmazás

Nyilvánvaló: a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak nagyobb rangot adna, ha abban hivatalosan az országos érdek-képviseleti szövetségek elnökei vennének részt (természetesen alkalmanként meghatalmazott képviselőik helyettesíthetnék őket). Miként fontos lenne felruházni e testületet jogszabályok, törvények alkotásának kezdeményezésével is. Ezt tételesen kellene feltüntetni a törvényben, ez ugyanis garanciát teremtene ahhoz, hogy a problémák megoldását, a fejlesztéshez szükséges intézkedéseket hathatósan kezdeményezhessék.

Noha a jogszabályalkotók megfontolása érthető a társult és a kapcsolt vállalkozások definiálását illetően – ezek együttesen már nagyobb méretet alkothatnak -, azonban egy-egy vállalkozás önmagában ítélendő meg, illetve a törvényjavaslat szövegében szereplő megfogalmazás és számítási módszer bonyolult, a vállalkozások összeszámítása nehézkes, alig érthető, és nem eléggé differenciált.

A "de minimis" fogalmat – és ennek érvényesítését a kkv-körben – e törvényben is célszerű lenne megfogalmazni. Ez azért lenne fontos, mert a kis- és középvállalkozások támogatásánál ez nagy jelentősséggel bír. Ugyanakkor célszerű, ha e vállalkozások lehetőleg egy törvényben látják a rájuk vonatkozó összes lényeges szabályt.

A munkáltatói szervezetek szerint fontos lenne továbbá, ha az országos gazdasági érdekképviseletek nagyobb szerephez juthatnának a Vállalkozásfejlesztési Tanácsban. Mivel e szövetségek nem csupán érdeket képviselnek, közvetítenek, hanem segítenek felkészíteni is a hozzájuk tartozó kis- és középvállalkozásokat, ezért helyzetük bemutatásával, problémáik feltárásával olyan javaslatokat tudnak tenni a kormányzatnak, amelyek elősegíthetik a kkv-k fejlesztését, s végeredményben az egész gazdaság működésére is előnyösen hatnak.

Összességében úgy látjuk, hogy – az általunk javasolt kiegészítésekkel – az újrafogalmazott kkv-törvény megfelelő kiindulási alapot és keretet jelenthet a kis- és középvállalkozások fejlesztését elősegítő intézkedéseknek. Lényeges azonban, hogy e kört, annak problémáit és a megoldási javaslatokat komplexen kell kezelni, s fejlesztésük érdekében összehangolt intézkedéseket kell tenni.

Várható átsorolás*

 

Mikro

Kis

Közepes

Nagy

Összesen

Ajánlott

140 817

22 001

4953

2690

170 461

Érvényes

141 120

17 698

7997

3646

170 461

Változás

-303

4 303

-3044

-956

0

* A definíció változásának hatása a vállalkozások méret szerinti összetételére az ajánlott és érvényes szabályozás szerint

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem