×

Jogharmonizáló

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 74. számában (2004. április 15.)
Rovatunkban ezúttal – tekintettel a küszöbönálló uniós tagságunkra – a magyar jog részévé váló uniós joganyagból közlünk a jogalkalmazók számára hasznos, a jogrendszer változásaira vonatkozó információkat.

Hazánk 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává válik. Ez – jogi szempontból – azt eredményezi, hogy jogrendszerünk bizonyos értelemben közös lesz. Jelenleg a magyar jogforrási hierarchia a következőképpen épül fel: a piramis csúcsán az alkotmány [1949. évi XX. törvény] áll, ezt követi az Országgyűlés által alkotott törvény, a kormány által saját hatáskörében vagy törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, majd a végrehajtási jellegű miniszteri rendelet.

Az Európai Unió elsődleges joga az alapszerződésekből áll, másodlagos joga pedig két fontos jogforrást jelent elsősorban: a közvetlenül hatályos rendeletet és a közvetetten hatályos irányelvet. Ahhoz, hogy az irányelv a tagállam állampolgáraira, jogi személyeire, egyéb jogalanyaira hatályos legyen, a tagállami jogalkotásnak szükséges azt hatályos belső jogába illesztenie. Az irányelvek címzettjei ennek megfelelően mindig a tagállamok. A rendelet ezzel ellentétben nem igényel külön tagállami aktust ahhoz, hogy a tagállamok jogalanyaira közvetlenül jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztessen. A rendeletre a peres ügyekben akár a hazai, akár a közösségi bírói fórumokon közvetlenül lehet hivatkozni.

A magyar jog részévé váló uniós szabályok

Eddig a közösségi joganyag átvétele – a "jogharmonizáció" – dömpingszerű jogalkotást kívánt meg a magyar államtól, vagyis azt, hogy az irányelvekben és a rendeletekben megfogalmazott követelményeket átültesse a magyar jogrendszerbe. Ugyanakkor e közösségi jogforrások tartalma nélkülünk dőlt el. A csatlakozást követően több száz közösségi rendelet – mintegy 80 000 oldalnyi joganyag! – tekintetében nem lesz már szükség az eddig esetlegesen megalkotott hazai jogszabályokra, így ezeket május 1-jével hatályon kívül kell helyezni, s helyettük közvetlenül az uniós jogforrások lesznek hatályosak a magyar jogalanyok tekintetében is. Az irányelvek harmonizációja viszont továbbra is tagállami jogalkotást igényel.

Új jogforrások

A fent ismertetett jogalkotási rendünkben új jogforrások jelennek meg. A tagállamok elismerik az uniós jog primátusának elvét, vagyis azt, hogy a közösségi jogforrásnak elsőbbsége van a hazai joggal szemben. A közösségi rendelet tehát a magyar törvény felett álló jogforrást jelent. Az Országgyűléshez benyújtott új jogalkotási törvényjavaslat elfogadása esetén kimondja, hogy a magyar jogszabályok nem lehetnek ellentétesek, illetőleg összeegyeztethetőnek kell lenniük az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi aktusaival.

Kollízió

Ez esetenként akár a magyar alkotmánynyal való összeütközés kérdéséhez is elvezethet. A magyar jogrendszerben az Alkotmánybíróság felhatalmazással rendelkezik, hogy megsemmisítsen olyan jogszabályi rendelkezéseket, melyek az alkotmánnyal ellentétesek. A Legfelsőbb Bíróság pedig jogegységi határozataiban, elvi döntéseiben adott jogszabály-értelmezéseivel sok esetben joghézagokat pótol ki. E két szervnek tehát kvázi jogalkotói funkciója van – az uniós joganyag "belépésével" ez is korlátozottabbá válik.

A közösségi szabályok végrehajtása

Azt, hogy az irányelvi követelményeket hogyan ültetik át a magyar jogba, az Unió hazánkra bízza. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a közösségi rendelet végrehajtásához kell hazai jogszabályt készíteni. A közösségi jogszabályok – mivel eltérő jogi hagyományú, sőt eltérő jogi fogalmakat használó államokra vonatkoznak – nagyon általánosan fogalmaznak, így minden esetben adaptálni szükséges azokat a hazai viszonyokhoz.

A jogalkotási törvény tervezete szerint az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi aktusaival való összhang megteremtésére irányuló rendelkezéseket a tartalmuknak megfelelő szintű jogszabályban kell megállapítani, vagyis a hazai jogelveknek megfelelően kell eldönteni, hogy törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet megalkotása szükséges. Az Unió viszont nem elégszik meg a formális jogi rendelkezésekkel, hanem azt vizsgálja, hogy a közösségi szabályozásban megfogalmazott elérendő célok ténylegesen megvalósulnak-e: tehát a végrehajtást vizsgálja.

Official Journal

Hozzá kell szoknunk tehát ahhoz, hogy az Official Journalt (az Európai Unió hivatalos lapját) éppúgy forgatnunk kell, mint a Magyar Közlönyt. Az Official Journal (közkeletű rövidítésével az OJ) naponta több száz oldalon jelenik meg, hiszen valamennyi hivatalos nyelven ki kell hirdetni a joganyagot. Május 1-jét követően a jelenleg hatályos teljes közösségi joganyag meg fog jelenni az OJ-ben magyar hivatalos fordításban is.

A közösségi szabályok jellemzői

Az uniós jogszabályok – mivel különböző jogi hagyománnyal rendelkező országokra egyaránt vonatkoznak – nem hasonlítanak sem a magyar, sem más tagállam jogszabályaira. Keveredik bennük a kontinentális és az angolszász jogszabály-szerkesztési, -szövegezési mód. Általában hosszú, akár több oldalra rúgó preambulummal kezdődnek, amely meghatározza a szabályozás által elérni kívánt célokat és a figyelembe vett körülményeket. Ezt követi a cikkekbe szedett rendelkező rész. A mellékletek és a függelékek szintén a jogszabály részei, jogerővel rendelkeznek.

A jogszabályok számozása sem egységes. Az irányelvek esetében az évszám áll elöl, azt követi a joganyag száma, a rendeletek esetében éppen fordítva. Az 1993. november 1. – a Maastrichti Szerződés révén az Európai Unió létrejötte – előtti jogszabályok jelölésében az EGK (angolul: EEC), vagyis Európai Gazdasági Közösség mozaikszó szerepel. Az azt követően kiadott jogszabályokban az EK (angolul: EC), vagyis az Európai Közösség (Unió) megjelölés található.

Vertikális hatály

Ha a jogharmonizáció elmarad, mivel a tagállam nem teszi meg a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket a közösségi joganyag érvényesülésének érdekében, akkor az emiatt nem hatályos uniós jogszabály alapján két jogalany vitája nem dönthető el. Ebben az esetben az úgynevezett vertikális hatály elve lép életbe, mely alapján az érintett fél a mulasztást elkövető tagállamot perelheti az át nem vett közösségi jogforrás érvényesítése érdekében szükséges intézkedés megtételére, valamint kártérítésre.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem