Milliárdok a vállalkozóknak

Az immár hároméves múltra visszatekintő Smart Hungary program tavalyi éve – a GKM értékelése szerint – sikeresnek tekinthető, hiszen a projektek révén a vállalatok új technológiákat honosítottak meg és új munkahelyeket teremtettek. A nyertesek között szép számban vannak külföldi tulajdonú cégek is, lévén a programalkotók célja – az említettek mellett – a külföldi működő tőke vonzása, megtartása is.

Pontozási rendszer

A Smart Hungary négyféle pályázatával több cél megvalósítását is felvállalta. Így a programon belül vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni versenyképes beruházások megvalósítására, regionális vállalatközpontok kiépítésére, a korszerű menedzsmentrendszerek életre hívására, valamint logisztikai központok és ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésére.

A támogatás odaítélésére a minisztérium korábban pontrendszert dolgozott ki, amelyet 2003-ban – az előző év tapasztalatait figyelembe véve – finomítottak. Eszerint öt kritérium teljesítésével összesen 100 pontot lehet elérni. A szempontok között nagy hangsúlyt kapott a megtérülési idő, a többletexport, továbbá a beszállítói árbevétel mértéke, az új munkahelyek száma, s az, hogy elmaradott térségben létesül-e a beruházás. A támogatás és a beruházási költség aránya ugyancsak megtalálható a feltételek között.

Tavaly, a két fordulóban pályázóknak összesen 3,2 milliárd forintot ítélt meg a gazdasági tárca. Az első ütemben – a versenyképes beruházások ösztönzése keretében – a nyár végén 13 vállalkozás kapott összesen 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. Ennek eredményeképpen 1217 új munkahely jött, jön létre az ország különböző településein Szombathelytől Debrecenig. A nyertes vállalkozások jellemzően külföldi vagy külföldi résztulajdonú cégek, míg profiljuk az élelmiszeripartól a gépipar egyes területein keresztül az elektronikai iparágig igen sokrétűek. Tavaly a regionális vállalatközpont megvalósításának célját ebben a fordulóban egyetlen cég teljesítette, amely egy európai szintű regionális ügyviteli központ kiépítését tervezi. Az e fordulóban támogatásban részesült fejlesztések összértéke megközelíti a 14 milliárd forintot.

Az elmúlt évben, a Smart Hungary második szakaszában – november végén – 25 cég jutott hozzá összesen kétmilliárd forinthoz. A projektek a főváros mellett az elmaradott régiókban, a fejlettebb megyék hátrányosabb térségeiben találhatók. Főként az elektronikai és gépiparban születtek támogatásra érdemes tervek. De például sörgyári és bútoripari fejlesztésre, illetve nyílászárókat előállító vállalkozás korszerűsítésére is odaítéltek támogatási forrást.

Novemberben egy nemzetközi nagyvállalat kapott anyagi segítséget regionális vállalatközpont fejlesztéséhez. Mindezek eredményeképpen összesen több mint 13,7 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, és 1200 új álláshely létesül.

Januári eredményhirdetés

A tavalyi Smart Hungary harmadik fordulójának eredményhirdetésére az idei esztendő januárjában került sor, amikor is újabb 64 cég kapott vissza nem térítendő állami támogatást, összesen csaknem ötmilliárd forintot. Az önrésszel együtt a megvalósuló beruházások értéke megközelíti a 47 milliárd forintot, s csaknem 3200 új álláshely is keletkezik.

A versenyképes beruházásokra kiírt tender nyertes pályázatairól ebben az esetben is elmondható, hogy lefedik az ország egész területét, s közülük több hátrányos helyzetű régióban valósul meg. Ez utóbbiak közé sorolható – mások mellett – Miskolc, Nyírbátor, Kiskunfélegyháza, Nagykáta. Ugyanakkor három társaság regionális vállalatközpont kialakítására nyert el támogatást 284,5 millió forint értékben. Ily módon az AVIS Group Kft. a fővárosban hoz létre regionális üzleti szolgáltatóbázist, a Hungarian Alliance Logistics Kft. Győrben épít raktározási és logisztikai központot, míg a Zenon Kft. Oroszlányban létesít európai szintű számviteli központot.

A kudarcból is lehet tanulni

A szaktárca értékelése szerint a sikertelen munkák esetében az elutasítás legfőbb oka, hogy az igényelt támogatáshoz viszonyítva kevés volt a létesítendő új álláshelyek száma, illetve sok esetben kedvezőtlen volt a megtérülési idő. A pályázatok elbírálásával foglalkozók ugyanakkor a formai szabályok betartására is felhívják a figyelmet. Ez még akkor is nagyon fontos, ha e téren hiánypótlásra is lehetőség kínálkozik. Szakemberek szerint a fejlesztési pályázatoknál nagyon fontos a megalapozott üzleti terv elkészítése, hiszen erre építve a pályázat is sikeres lehet.

A tavalyi évben egyébként a Smart pályázatok nagy népszerűségét, a vállalkozások beruházási törekvéseit tapasztalva döntött úgy a szaktárca vezetése, hogy a beruházásösztönzési célelőirányzat keretét – forrásátcsoportosítással – megemeli. Ezzel párhuzamosan másfél hónappal kitolódott a beadási határidő is. Így a kevéssé kidolgozott munkák korrigálására még lehetőség nyílt, s ezeket még elbírálta a bizottság. A meghosszabbított határidő alatt további 46 munkát adtak be az érdeklődő cégek.

Bővülő források

Az idei évben, az uniós csatlakozásnak köszönhetően jelentősen bővül a pályázatokon elnyerhető pénzügyi keret, és sokasodnak a célok is. Az év folyamán összesen 36-féle pályázatot hirdetnek meg, amelyekre összesen hazai forrásból mintegy 15,2 milliárd forint, míg az EU-s alapokból közel 18,1 milliárd forint nyerhető el. Összességében a rendelkezésre álló támogatás 33,4 milliárd forint lesz.

A Smart Hungary az idei évben a hazai gazdaságfejlesztési programok közül továbbra is fontos eszköze lesz a munkahelyteremtésnek, de e szempontból hasznos a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program is. A megváltozott tartalmú Smart Hungary ugyanis inkább közvetett módon járul hozzá a korábbi álláshelyek megtartásához, illetve újabbak megteremtéséhez. Ennek egyik eszköze az innovációs és tudományos központok segítése abban, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a hazánkba betelepülni szándékozó, magas technológiát képviselő, a high-techben, az információs és kommunikációs technológiákban érdekelt kis- és középvállalatoknak. Minderre összesen 150 millió forint jut. Igaz, a minisztérium várakozása szerint e pályázat iránt viszonylag szerény lesz az érdeklődés, így ezt a pénzt várhatóan 3-5-felé osztják majd fel. Főként olyan célokra lehet támogatást nyerni, amelyek megvalósításával az innovációs és tudományos központok működési feltételei javulnak.

Hatékony kommunikáció

Bár új munkahelyek megteremtésére nem, de a már meglévők megőrzésére jó lehetőség lesz – szintén a Smart keretében – a környezetvédelmitechnológia-váltást elősegítő pénzügyi keret. Ennek forrásai révén azon tervek megvalósítása lehet sikeres, amelyek célja a környezet kímélése. A rekonstrukciók eredményeképpen várhatóan javul a technológiai hatékonyság s a termelékenység. A csaknem 3,7 milliárd forintot várhatóan 40-50 sikeres munka között osztják majd szét.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program az idén a kis- és középvállalkozások (kkv) számára kínál előrelépési lehetőséget, mégpedig úgy, hogy támogatást kínál számukra az interneten való megjelenés finanszírozásához. Bár e lehetőség nem növeli a munkahelyek számát, ám a versenyképesség erősítésével, az információk elérésének megkönnyítésével, illetve a hatékonyabb kommunikációval elősegíti a kkv-k piaci pozícióját, s ezáltal az álláshelyek megőrzését. E lehetőséggel várhatóan azok a cégek élhetnek, amelyek foglalkoztatottainak száma nem éri el a 250 főt. Kizáró ok, ha e vállalkozásokban a 25 százalékot meghaladja az önkormányzati vagy állami tulajdonrész. A feltételek között szerepel továbbá, hogy az éves nettó árbevétel legfeljebb 40 millió eurónak, illetve a mérlegfőösszeg 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet.

Minőségi gyártás

A foglalkoztatást igazán elősegítő, bővítő támogatások az idén már az EU forrásaiból nyerhetők el a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) keretében, amelyet a GKM kezel. Ez többféle lehetőséget kínál, s célja a magyar vállalatok, vállalkozások versenyképességének erősítése, egyszersmind a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása.

A beruházásösztönzési tenderek között lesz olyan, amelynek célja a magas minőségű termékek gyártásának elősegítése a nagy termelékenységű gyártósorok létrehozásának támogatásával. Fontos szempont azonban, hogy a technológia környezetbarát, a korábbiakhoz viszonyítva kevésbé szennyező legyen, s csökkenjen a környezeti terhelés. Mindennek eredményeképpen várhatóan javul a hazai feldolgozóipar nemzetközi versenyképessége, végbemegy a szerkezetátalakítás, illetve megnő a feldolgozóipar működőtőke-vonzó képessége. E pályázatfajtáknál kiemelt cél – a foglalkoztatási szempontok mellett – a működés, a termelés feltételeinek fejlesztése is.

Vállalatközpontok fejlesztése

A "technológiai korszerűsítés" elnevezésű pályázat keretében egy-egy telephely infrastruktúrájának, közműveinek fejlesztése, a termeléshez szükséges épületek, egyéb létesítmények tervezése, korszerűsítése, új gépek, gyártósorok, berendezések megvásárlása, immateriális javak beszerzése a támogatandó cél. Mindezt a Strukturális Alapokból 4 milliárd, míg hazai forrásból 1,7 milliárd forint szolgálja. A szaktárcának azonban egyelőre nincs rálátása arra, hogy mindezzel hány munkahelyet lehet megőrizni, illetve hány új álláshely keletkezik. Mindenesetre a GVOP beruházásösztönzési pályázatainál minden esetben az egyik legfontosabb elbírálási szempont a foglalkoztatás, illetve a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása. Ez utóbbiak közé tartozik Észak-Magyarország, Dél- és Észak-Alföld, Dél-, valamint Közép-Dunántúl, illetve a celldömölki, a letenyei, az őriszentpéteri, a téti, a vasvári és a zalaszentgróti kistérségek.

Nem kevésbé fontos a regionális vállalati központok létesítésének támogatása, hiszen már évek óta gyakorta hallható, miszerint kívánatos lenne, ha hazánk a kelet-közép-európai régió gazdasági centrumává, vagy egyes ágazatok regionális központjává válna. Ez nemcsak a magyar gazdaság presztízsét emelné, de segítséget jelenthetne főként az elmaradott, jelentős mértékű munkanélküliséggel sújtott régióknak, s akár a kitörési lehetőséget is meghozhatná számukra.

Természetesen fontos cél olyan nemzetközi vállalatok Magyarországra "csalogatása" is, amelyek vagy az európai, vagy a kelet-közép-európai szolgáltatóközpontjaikat itt építenék fel, illetve a már meglévő egységeiket bővítenék. E tekintetben különösen az informatika, a kereskedelem, a pénzügyi kisegítő szolgáltatások, a szerviz és a vevőszolgálat, a számvitel és az adószakértői tevékenység, a piackutatás, az üzletviteli tanácsadás, a kutató-fejlesztő tevékenység és a felsőfokú oktatás egyes szegmensei jelenthetnék a legfontosabb ágazatokat. A pályázatokon e tevékenységekhez szükséges infrastruktúra megteremtéséhez lehet támogatást kapni: például az energiahálózat kiépítésére, az épületek, létesítmények kialakítására, egyes immateriális javak előteremtésére, gépek, berendezések beszerzésére. A GKM-ben úgy számolnak, hogy az e célra rendelkezésre álló 290 millió forintnyi EU-forrást és a 124 millió forint hazai részt 4-6 nagyberuházás támogatására fordítják.

Előtérben a kkv-k

Jelentős munkahelyteremtő és -megőrző hatása lehet a beszállítói integrátorok megerősítésének és számuk növelésének, amelyre 600 millió forint uniós és 257 millió forint hazai forrás áll rendelkezésre. E pályázatot elsősorban a középvállalatok számára hirdetik meg. Ezzel ugyanis azon középvállalkozóknak kínálnak anyagi segítséget, amelyek már beszállítói, vagy a jövőben beszállítói lehetnek a végterméket előállító nagyvállalatoknak. Azok a fejlesztések esélyesek, amelyeknek eredményeképpen javul az előállított termékek minősége, a cég versenyképessége, illetve gazdaságos működése. Ezért – szándékok szerint – a korszerű technológia bevezetése, az új termékek gyártása, a minőség, valamint az informatikai háttér fejlesztése, illetve a modern vezetéstechnikai rendszerek bevezetése részesül támogatásban.

Az európai uniós támogatások több fontos prioritása közül az egyik a mikro-, kis- és középvállalatok megerősítése, támogatása. Ennek jegyében a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában külön projekt található e szektor megsegítésére, amelyben négy fő célt határoztak meg. A támogatások elnyerése érdekében több feltételt is teljesíteni kell, ezek közül az egyik legfontosabb az álláshelyek létrehozása. Bár a kis cégek foglalkoztatási képessége szerényebb, mint a nagyvállalatoké, ennek ellenére az a vállalkozás számíthat pályázatával sikerre, amelynek fejlesztése új álláshelyeket is eredményez.

E vállalkozói kör számára – amelybe a gazdasági társaságok mellett a szövetkezetek és az egyéni vállalkozók is beletartoznak – az első pályázati lehetőség a műszaki-technológiai háttér fejlesztésének elősegítése, s ezáltal versenyképességük erősítése. A közel 4,5 milliád forint uniós támogatást és az ezt kiegészítő 1,9 milliárdos hazai keretet a technológiai fejlesztéshez kapcsolódó beruházásokra, gépek, berendezések beszerzésére, ingatlanok építésére, bővítésére és korszerűsítésére, illetve licenc-, know-how-vásárlásra lehet elnyerni. Egy-egy pályázó maximum 25 millió forintot kaphat.

Tanácsok és együttműködés

A kis- és középvállalati szektor fejlődésében kiemelten fontos a korszerű menedzsmentrendszerek és -technikák bevezetésének finanszírozása is. Ezzel ugyanis a hazai cégek nagy lépést tehetnek annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU szabványainak – egyebek mellett – a minőségtudatos vállalatirányítás terén, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítésében, illetve az információvédelmi irányítási rendszerek bevezetése és tanúsítása terén is. Cél az is, hogy a NATO beszállítói követelményeinek is eleget tudjanak tenni a hazai cégek.

A piaci pozíció erősítése, a versenyképesség megőrzése, illetve erősítése, a hatékonyság növelése érdekében olyan pályázatra is számíthatnak a kkv-k, amely tanácsadók igénybevételét finanszírozza. Mások mellett az EU-s pénzügyi forrás és az európai vállalkozásfejlesztés lehetőségeinek feltérképezésére, az uniós követelmények áttekintésére, pályázatok készítésére, a piac- és versenyhelyzet elemzésére, piackutatásra, marketing-tanácsadásra, üzleti megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére lehet támogatást nyerni. Ebben az esetben egy-egy pályázatra maximum 2 millió forint kapható.

Új szemlélet meghonosítását tűzte ki célul a kisvállalkozói szektor együttműködésének erősítését támogató pályázat, amelyhez szervesen kapcsolódik egy másik keret, amely az együttműködő cégek közös fejlesztéseit támogatja. A fejlett gazdaságokban már bevált gyakorlat a kis cégek összefogása, s az ebből származó előnyök kihasználása. E cél támogatására uniós forrásból 167 millió forint, míg a GKM keretéből 72 millió forint áll rendelkezésre. Ezt azt jelenti, hogy egy-egy sikeres munkára maximum 5 millió forint nyerhető el.

E keretből nemcsak gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, hanem alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és egyesületek is részesülhetnek. Azok a pályázók reménykedhetnek a sikerben, amelyek például hálózatok kiépítésében, újonnan alakult hálózat működésében gondolkodnak. Az elnyert támogatást például tanácsadói díj kifizetésére, utazás finanszírozására, a projekt kapcsán felmerült személyi, anyagi költségek kifizetésére lehet felhasználni.

A szakmai alapon létrejött együttműködés során a cégek olyan közös fejlesztésekkel pályázhatnak, mint például franchise-hálózat létrehozása, beszerzési társaságok, illetve kisvállalkozói társaságok alapítása. E célra 1,1 milliárd forintnak megfelelő közösségi és 480 millió forint hazai forrás nyerhető el úgy, hogy egy-egy pályázó maximum 60 millió forintot kaphat. Bár e célok megvalósítása kevés új munkahely teremtésével jár, az elbírálás során ezt is figyelembe veszik. Ugyancsak hangsúlyt kap a már meglévő álláshelyek megőrzése.