×

Bírósági felülvizsgálat

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 71. számában (2004. január 15.)
A jogorvoslati lehetőségek nem merülnek ki akkor sem, ha az ügyfél már végigjárta a megfelelő közigazgatási fórumokat. A jogszabálysértő jogerős államigazgatási határozatot ugyanis a bíróság felülvizsgálhatja.

A bírósági felülvizsgálat feltételei

Bírósági felülvizsgálatnak van helye, ha

– az ügyfél megítélése szerint a határozat jogszabálysértő, és erre keresetében hivatkozik,

– ha az ügy érdemében döntött a közigazgatási szerv, továbbá

– ha az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés lehetőségét jogszabály kizárja.

A jogszabálysértés

Jogszabálysértésre az ügyfél különösebb korlátozás nélkül hivatkozhat. Így utalhat arra, hogy az eljárásban a hatóság tévesen alkalmazott jogszabályt, de arra is, hogy a hatóság egyáltalán nem vett figyelembe valamilyen jogszabályt, amelyet alkalmaznia kellett volna.

Lényeges, hogy egyaránt jogszabálysértésnek minősül az anyagi és az eljárási szabály megsértése. Az ügyfél a jogszabálysértés minősítése tekintetében nem szakember, a jogszabálysértés tényét végül a bíróság fogja megállapítani. Megjegyezzük azonban, hogy a bírói gyakorlat szerint az ügy érdemére kihatással nem levő jogszabálysértés észlelése esetén nem indokolt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése.

A fellebbezési jog kimerítése

A közigazgatási szerv határozatának bíróság előtti megtámadására csak akkor nyílik lehetőség, ha a határozat jogerős, vagyis az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A törvény kifejezetten a fellebbezésről, tehát a rendes jogorvoslatról szól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a rendkívüli jogorvoslatok igénybevétele nem feltétele az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának. Nincs lehetőség tehát a keresetnek olyan indokkal való elutasítására, hogy azt megelőzően az ügyfélnek kezdeményeznie kellett volna például a hatóság felügyeleti intézkedését stb.

Lemondás a fellebbezési jogról

A gyakorlati jogalkalmazás szempontjából fontos, hogy az ügyfél akkor sem meríti ki a fellebbezés jogát, ha a fellebbezés lehetőségéről lemond. Ilyen esetben – a fentiekből kitűnően – a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett közigazgatási határozat felülvizsgálatára bírói úton nincs lehetőség.

Keresetindítás

A közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálatát célzó eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezete tartalmazza.

A Pp. rendelkezései szerint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata csak jogszabálysértés esetén lehetséges.

A felperes

Az államigazgatási eljárásban ügyféli pozícióban szereplő a per kezdeményezője, aki a bírósági eljárásban felperessé válik.

Keresetindításra jogosult az ügyfél és a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél is. Az, hogy ki érdekelt az ügyben, a megtámadott közigazgatási határozatból könnyen kiolvasható.

Keresetlevél

A pert keresettel kell kezdeményezni. A felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz a keresetet indokolnia kell.

Perindítási határidő

A keresetet az érdekelt a sérelmezett közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be. A keresetlevelet vagylagosan lehet benyújtani az elsőfokú közigazgatási szervhez vagy az illetékes bírósághoz.

A kereseti kérelemhez kötöttség elve

A közigazgatási perben a bíróság kötve van a kereseti kérelemhez, vagyis a felperes által a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés körében kell, hogy vizsgálódjék, és abban az esetben, ha a határozatot más tekintetben találja jogszabálysértőnek, erre nem alapozhatja döntését. A közigazgatási perben tehát a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hanem a felperesi meghatározott irányú felülvizsgálatot végzi el a bíróság.

A keresetlevél halasztó hatálya

Az általános szabály szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv határozata mindaddig nem hajtható végre, amíg az ügyben jogerős bírósági döntés nem születik. A félnek ahhoz is joga van, hogy az esetleg korábban már megindult vagy elrendelt végrehajtás felfüggesztését is kérje. Ennek elfogadásáról és a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 8 napon belül dönt.

Az eljárási törvény felhatalmazása alapján több törvény rendelkezik úgy, hogy a közigazgatási határozat végrehajtására a kereset benyújtása nincs halasztó hatállyal. Így például az adózás rendjéről szóló törvény szerint a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről ezekben az ügyekben a bíróság a felperes kérelmére, végzéssel határoz.

Hatáskör

A közigazgatási perek elbírálása a megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

A bíróság határozata

A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabálysértés esetén hatályon kívül helyezi és – amennyiben az indokolt – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. A törvény rendelkezhet azonban úgy is, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, sokkal szélesebb körű azonban a hatályon kívül helyezési és új eljárásra utasítási jogosultság. Ennek az az oka, hogy a bíróság ne vonhassa el a közigazgatási szerv hatáskörét, hiszen feladata alapvetően a jogsértés kiküszöbölésére irányul. Ennek a feladatnak pedig eleget tesz akkor is, ha rámutatva a jogsértés lényegére, hatályon kívül helyezi a kifogásolt döntést, és esetleg új eljárás lefolytatására kötelezi az elsőfokú vagy a másodfokú hatóságot.

 

A felülvizsgálati körből kizárt határozatok

Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha

– azt törvény kizárja;

– a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja (például egyes gyámügyekben);

– a határozat ideiglenes jellegű, és a jogszabályban megjelölt határidőn belül végleges határozatot kell hozni;

– a határozatot az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozták meg;

– a határozat lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkezik;

– a döntés a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését rendeli el;

– a határozat katonai szolgálatra való alkalmasságot állapít meg, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkezik;

– polgári védelmi szolgálat ellátására kötelez, illetve

a határozatot az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozták.

A határozat megváltoztatása

A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja

– az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító;

– a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító;

– a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó;

– az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező;

– a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító;

– az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott;

– a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,

– a kisajátítási ügyben hozott;

– a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott;

– a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

– az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

– a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási;

– a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott ügyekben;

– lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

– ha törvény azt megengedi.

Az ítélet elsődlegessége

Amennyiben a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárás lefolytatásának.

A közigazgatási szerv és a bíróságok döntései sorában a bírósági ítélet mindig privilégiumot élvez. A közigazgatási szerv határozata és a bírósági ítélet nem rivalizálhat egymással. E kettős viszonyban a bírósági ítélet bír elsődlegességgel, mégpedig úgy, hogy nem csupán az ítélet rendelkező része, hanem az ítélet indokolása is köti az államigazgatási szervet. Ez azt jelenti, hogy a bírói ítélet rendelkezését és indokolását a közigazgatási szerv úgy a megismételt eljárásban, mint a határozathozatal során köteles figyelembe venni.

Fellebbezés a közigazgatási perben

Fő szabály szerint a bíróság ítélete első fokon jogerőssé válik.

A bírósági ítélet ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha

– a közigazgatási pert olyan határozat felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, melynek illetékessége az egész országra kiterjed.

A fentiek szerinti határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.

A közigazgatási határozat semmissége

A teljesség érdekében röviden ismertetjük a határozat semmisségének intézményét. A határozat egyrészt akkor minősül semmisnek, ha az ügy nem tartozik a közigazgatási szerv hatáskörébe, vagyis a közigazgatási szerv olyan döntés hozott, amely a közigazgatáson kívüli szervezet hatáskörébe tartozik.

További semmisségi ok, amikor az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és a bűncselekménynek minősülő kötelességszegés befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát, továbbá a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki. Ilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző kötelességszegés például a hivatali visszaélés, a vesztegetés. A semmisséghez azonban nem elegendő a bűncselekmény elkövetését megállapítani, hanem azon túlmenően még az is szükséges, hogy az adott bűncselekmény ténylegesen befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát. Ha például a tiltott ajándék elfogadása az ügyféltől a döntéshozatalt követően történik meg, akkor ugyan a köztisztviselő elkövette a bűncselekményt, a döntés mégsem lesz semmis, hiszen az ajándékot a döntést követően kapta, így az nem befolyásolhatta a döntéshozatalt.

Kötelező határozathozatal

Az államigazgatási eljárásban – ellentétben a polgári joggal – a semmisség megállapításához külön határozatra van szükség. Amíg tehát a polgári jogban a semmisség automatikusan beáll, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés pedig érvénytelen, addig az államigazgatási eljárásban a semmisségi okok fennállását külön közigazgatási határozatban kell megállapítani.

Elévülés

A semmisségi ok megállapítása esetén sincs lehetőség azonban a határozat megsemmisítésére, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva 3 év már eltelt.

Társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata

A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre a Pp. XX. fejezetének – a közigazgatási perekre vonatkozó – rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

– a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani;

– a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta;

– a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta;

– a társadalombiztosítási per elbírálására az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van;

– a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja.

Illetékek közigazgatási perekben

A feleket a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül – illetékfeljegyzési jog illeti meg. Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 15 000 forint.

Az adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos perekben az illeték mértéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint.

A határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék az illetékmérték, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A felülvizsgálati eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az előzőekben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem