Álláskeresést ösztönző juttatást vehetnek igénybe az idei év júliusától a regisztrált munkanélküliek. [A feltételek részletezése a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 32. §-ában található, míg az emelt szintű együttműködési kötelezettség részletes szabályairól a 7/2003. (VI. 12.) FMM rendeletben olvashatnak az érdeklődők.]
Aktív együttműködés
A folyósítás egyik feltétele az, hogy a munkanélküli legalább 180 napra szóló munkanélküli-járadékra legyen jogosult – tájékoztatott dr. Sabacz Róbert, a Pest Megyei Munkaügyi Központ koordinátora. Másik fontos kritérium, hogy a regisztrált munkanélküli emelt szintű együttműködést vállaljon a munkaügyi kirendeltséggel. Például havonta legalább egy alkalommal köteles ott megjelenni, szemben az egyébként kötelező háromhavonkénti megjelenéssel. Az emelt szintű, személyre szabott együttműködésben – amit álláskeresési megállapodásként, a munkanélküli-járadék megszűnését megelőző kilencvenedik napig rögzítenek – arra is kitérnek a felek, hogy egy hónapban hány potenciális munkahelyet keres fel a munkanélküli, s hogy milyen fórumokon, csatornákon, klubokon, állásbörzéken keresztül próbálja felkutatni az üres álláshelyeket.
A piacképes szakmával rendelkező ügyfél akár 6-8 munkahely megkeresését is vállalhatja egy hónapban. A munkaügyi kirendeltség a munkanélkülivel legalább havonta közösen értékeli a megállapodásban foglaltak megvalósulását.
A feltételek fennállása esetén a munkanélküli-járadék megszűnését követő naptól kezdődik az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítása. Ennek összege az öregségi nyugdíj – az álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultság kezdőnapján hatályos – minimumának (2003. évben 21 800 forint) 85 százaléka, az idén 18 530 forint. Ha a kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásának napjáig a 45. életévét betöltötte, akkor a folyósítási idő 270 naptári nap, egyébként 180 nap.
Dr. Sabacz Róbert hozzátette: térségenként eltérő az új ellátási forma fogadtatása. Helyenként az érintett ügyfélkörnek csak 10 százaléka él a lehetőséggel, de van, ahol ez az arány megközelíti a 100 százalékot.
Országosan 6528-an kötöttek álláskeresési megállapodást. A juttatásra beadott kérelmek száma 967, míg a megállapított juttatás 438 főt érint.
Kedvező fogadtatás
Somodi Istvánné, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese elmondta: az álláskeresést ösztönző juttatás tulajdonképpen majdhogynem alanyi jogon jár azoknak a munkanélkülieknek, akik legalább 180 nap munkanélküli-járadékra jogosulttá váltak. Ezért szinte biztosra vehető, hogy azt minden érintett igénybe veszi. A foglalkoztatáspolitikai kormányzat azért is döntött az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése mellett, mert mint ismeretes, 2000-ben a 12 hónapig járó munkanélküli-járadék folyósítási időtartama 9 hónapra rövidült le, ám mostanra bebizonyosodott: ez az időtartam nem minden ügyfél esetében elegendő az elhelyezkedésre. Ugyanebben az esztendőben szűnt meg a munkanélkülieknek folyósított jövedelempótló támogatás is, amit az önkormányzatok folyósítottak azzal a feltétellel, hogy az állástalan tartja a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel – emlékeztetett. Ennek a támogatásnak a megszűnte és a munkanélküli-járadék folyósítási idejének lerövidülése azt eredményezte, hogy számos munkanélküli kiesett a munkaügyi szolgálat látóköréből, elvesztve így az utolsó lehetőséget is arra, hogy visszatérjen a munka világába.
Nőhet a munkanélküliségi ráta
Pozitív kezdeményezésnek tartja Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetését. Az, hogy a munkaügyi központok a munkanélkülieket szorosabb együttműködésre próbálják rávenni, mindenképpen felelősségteljes gondolkodásra vall – vélekedett. Miután a 45. életév betöltésével a munkanélkülieknek igen nehéz visszatérniük a munka világába, az MSZOSZ támogat minden olyan intézkedést, ami a helyzetük javulását célozza – fűzte hozzá.
Hasonlóképpen nyilatkozott Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Két okból is üdvözöljük az álláskeresést ösztönző támogatás bevezetését – kezdte. – Egyik, hogy az előző kormány döntése folytán lerövidült a munkanélküli-járadék folyósításának ideje, s ezáltal sokan kiestek a munkaügyi központok látóköréből. A másik lényeges ok az EU-csatlakozással függ össze. A korábban csatlakozó országok példája (köztük Ausztriáé) azt mutatja, hogy az új tagországok munkanélküliségi rátáján rontott a csatlakozás. Ezt szem előtt tartva fontos, hogy tartósan kapcsolatban maradjon az álláskereső és a munkaügyi kirendeltség. Való igaz – folytatta –, hogy a 45-55 év közöttiek, akik számára a nyugdíjaztatás mint lehetőség nem jöhet szóba, nehezen találnak állást. Ezért tartjuk örvendetesnek, hogy ennek a korosztálynak a helyzetére kiemelt figyelmet fordít a munkaügyi kormányzat.
