×

Kereszttűzben a munkáltatók ellenőrzése

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 67. számában (2003. szeptember 15.)
Mind a munkaadók, mind a munkavállalók úgy vélik, megérett az idő, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF) két intézmény váltsa fel. Az érintettek úgy látják, a mostani struktúrában a két területen nem várható érdemi előrelépés az ellenőrzések hatékonyságában. A szociális partnerek szakértői szerint, míg a munkaügyi ellenőrzés nem kap kellő súlyt a hivatal mai tevékenységében, s kritizálható a hatékonyság is, addig a munkabiztonság terén inkább szemléletbeli gondok érzékelhetők. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek egyaránt bírálják az ellenőrök munkáját, felkészültségét, viszonyulását a munka világának szereplőihez, és sürgetik a megújulást.

A munkaügy és a munkavédelem szétválasztását sürgetik

Megvan az egyensúly a két szakterület között

Bár a szociális partnerek gyakorta bírálják az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget, e bírálatok meggyőződésem szerint túlzóak. Az OMMF ugyanis eleget tesz törvényben foglalt kötelezettségeinek, s emellett lehetőségei szerint megpróbál a munkaadók és a munkavállalók elvárásainak is megfelelni – állítja dr. Dudás Katalin, az OMMF elnökhelyettese. Az OMMF egyébként az idén is az elmúlt években megszokottnak megfelelően végzi ellenőrző tevékenységét. Azaz az eseti feladatok mellett országosan, s előre meghatározott cél- és akcióvizsgálatokat hajt végre. Ez utóbbiak tematikáját – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a megelőző év tapasztalatai, illetve a főfelügyelőséghez beérkező panaszok határozzák meg. Az első félévi adatok azt mutatják, hogy a trendek hasonlóak, mint korábban. Munkabiztonsági szempontból az építőipar és a közlekedés a legveszélyesebb ágazat, míg a munkaügy területén alapvető hiányosság, hogy a munkáltatók nem ismerik vagy rosszul értelmezik a munkaügyi jogszabályokat.

Mint az elnökhelyettes mondta, az OMMF az első fél évben 27 ezer munkáltatót több mint 29 ezer telephelyen ellenőrzött, s a hiányosságok miatt összesen 1,581 milliárd forint – munkavédelmi, munkaügyi, külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetés, szabálysértési – bírságot vetettek ki a felügyelők.

Gyakorta hallható bírálat, hogy az OMMF nem szolgáltat, csak büntet. Mint Dudás Katalin mondta, nyilván a büntetés eszközével élni kell, ám a szolgáltatás fejlesztésére is történtek lépések. Ennek jó példája az ingyenes munkavédelmi információs szolgálat létrehozása, amelynek a feltételeit törvény teremtette meg. A szolgáltatás keretében az ingyenesen hívható számon a társszervekkel – az ÁNTSZ-szel és a Magyar Bányászati Hivatallal – közösen adnak tájékoztatást a szakemberek a munkavédelem különböző témaköreiben – többek között a kockázatértékeléssel kapcsolatos kérdésekre is. Ennek kiemelését azért tartotta fontosnak az elnökhelyettes asszony, mert az első fél évben elvégzett vizsgálat szerint az ellenőrzött 2116 cég 55 százaléka egyáltalán nem rendelkezett e fontos dokumentummal. Ez az arány nagyon komoly figyelmeztetés, hiszen azt mutatja, hogy az érintettek meg sem próbálták betartani a törvényt.

Azzal az észrevétellel kapcsolatban, hogy az OMMF-en belül a két szakterület között nincs meg a kívánatos egyensúly, azt nyilatkozta Dudás Katalin: a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők száma közel azonos, és ez mondható el az ellenőrzések esetében is. A bírságolási gyakorlatot kritizáló megjegyzésekre a hivatal részéről az a válasz, hogy nincs két azonos szituáció, így a helyzeteket, a bírságok összegét nem lehet összehasonlítani. Az összeg megállapításánál számos tényezőt figyelembe kell venni, ezek körét egy idén július 1-jétől hatályos törvény kibővítette. A szempontok közé tartozik a vállalkozás anyagi teherbíró képessége, ami megmutatkozik a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók létszámában is, továbbá szempont, hogy a jogellenes állapot mennyi ideig tartott. Nem mindegy ugyanis, hogy egy megtalált jogsértés több hónapja fennáll vagy csak néhány hete. E nehézségek ellenére megvan a szándék a főfelügyelőségnél, hogy az egységes bírságolásra vonatkozó munkaadói elvárást valamilyen szinten teljesítse. A felügyelőség által összeállított útmutató tesztelése jelenleg is folyik, így az első tapasztalatok összegzése után sor kerülhet ennek közzétételére. Az OMMF az idén is nagy gondot fordít a felügyelők képzésére, szemléletük formálására.

A feketemunkára kellene koncentrálni

A feketemunka a magyar gazdaságban még mindig az egyik olyan visszásság, amelynek kiszűrésére az eddigieknél sokkal nagyobb energiát kellene fordítani – vélekedik Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Ezért a munkaügyi ellenőröknek nagyobb energiát kellene e törvénytelenség visszaszorítására fordítaniuk – mondja. Ehhez viszonyítva az egyéb munkaügyi kérdések – mint a munkaidő, munkabér, szabadság – vizsgálata csak másodlagos lehet. Az elmúlt hetekben egyébként nem érkezett olyan visszajelzés, hogy a munkaügyi ellenőrök vizsgálták volna az úgynevezett színlelt szerződéseket. Ez a pozitív hozzáállást mutatja, hiszen eszerint maradéktalanul betartják azt a korábbi ígéretet, ami az év végéig tartó türelmi időszakra vonatkozik, amikor a büntetés helyett a tanácsadásra helyezik a hangsúlyt. Ez a munkaadók számára megnyugtató. Az MGYOSZ szerint a munkaügyi ellenőrzés fontos és megoldandó problémái közé tartozik, hogy sem az ellenőrzés gyakorlata, sem a szankciók nem egységesek az egyes szabálytalanságok esetében. A tagszervezetektől, cégektől kapott visszajelzések alapján tudható, hogy a bírságolás eltérő lehet az egyes megyékben, azaz ugyanazért a szabálytalanságért más összegű a büntetés például Szabolcsban és más Vas megyében. Ez egyébként nem új jelenség, s a munkaadók – legyenek kicsik vagy nagyok – már jó ideje szorgalmazzák az egyes büntetéstételek közzétételét. Lehessen tudni, hogy ha valaki elkövet valamilyen szabálytalanságot vagy törvénysértést, mekkora büntetésre számíthat. Adott esetben – véli Rolek Ferenc – az összeg ismerete is visszatartó erő lehet. Ez egyébként megoldható lenne, hiszen a tarifák közzététele az OMMF-en múlik. Az MGYOSZ alelnöke úgy véli, két- vagy háromoldalú tárgyalásokon el lehetne dönteni, miképp, milyen részletességgel ismerhetik ezt meg a munkáltatók. Az OMMF-fel kapcsolatban az utóbbi időben gyakorta felmerül, hogy a hatékonyság javítása érdekében szükség lenne a kétféle tevékenységet, a munkaügyi ellenőrzést és a munkavédelmet kettéválasztani. Ez Rolek Ferenc szerint a mai helyzetben – amikor a kormánynak arra kell törekedni, hogy minél jobban lefaragja az állami kiadásokat – nem járható út, bár kétségtelen, hogy a felügyelőség két különböző tevékenységet végez egy hivatal keretében. Az intézmény kettéválasztása a kormányzati szándékokkal ellentétes hatást váltana ki. Inkább a mai adottságok mellett kellene megkeresni azokat a módokat, amelyek által a felügyeleti munka hatékonysága javul. Ennek eszköze lehet egyébként a szolgáltatótevékenységek, például a tanácsadás erősítése – állítja Rolek Ferenc.

Hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség

A következő hónapok egyik fontos feladata – még a költségvetési tárgyalásokkal párhuzamosan –, hogy felgyorsuljon a munkaügyi-munkavédelmi ellenőrzés intézményének szétválasztása. Ebben az ügyben még az ősz első felében döntést kell hozni azért, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésekor már a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) is két intézményben tudjon gondolkodni – vélekedett Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) főtitkára, szocialista parlamenti képviselő. A szakszervezetek fő célja, hogy javuljon az ellenőrzés hatékonysága, a jogszabályok betartása. Ehhez egy új filozófia alapján, egy új szervezetben működő hivatal kellene, amely munkájának ellenőrzésében a szociális partnerek, így a szakszervezetek is szerepet kapnának. E döntés azért is sürgető, hiszen kívánatos lenne a mai létszám, illetve – a korrupció megelőzése érdekében – a bérek emelése is, mindennek pedig komoly költségvetési vonzata van. A munkavállalók szerint 400-500 fős ellenőri gárdával tudná Magyarország elérni a gyengébb európai országok átlagát. Bár lehet, hogy a két szervezet életre hívása, illetve a létszám növelése ellentmond az olcsó közigazgatás elvének, ám hosszabb távon a munkaügyi ellenőrzésre fordított befektetés kamatostól megtérül, s társadalmi hatása messze túlmutat a szervezet keretein – véli Sáling József. Mint a politikus, érdekvédő mondta, az elmúlt években az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkája rossz irányba tolódott el, hiszen előtérbe került a büntetés, s csak másodlagos, esetenként pedig teljesen elvész a szolgáltatás szerepe. A mai szervezet gyenge pontja még az egységes módszertan hiánya, s emiatt a megyei szervezetek eltérő ellenőrzési gyakorlata. A munkaadók számára is fontos lenne a megfelelő egyensúly helyreállítása, a más típusú szemlélet meghonosítása. Kívánatos lenne, hogy az informálás, a tanácsadás és az oktatás funkciója kerüljön előtérbe, s ha ezek teljesültek, akkor kerülhetne sor büntetésre. Ehhez azonban szükség lenne – a szemléletváltás mellett – az együttműködésre a szociális partnerekkel, ami ma szinte teljességgel hiányzik. Az intézményi változáshoz azonban politikai szándék kell, ám erről egyelőre még nem ismert a foglalkoztatási tárca vezetőjének álláspontja, annak ellenére, hogy ezt a nagyobbik kormánypárt választási programja is tartalmazza.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem