Szavatosság és jótállás
A fogyasztói szerződés hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során 2003. szeptember 1-jétől a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. A Magyar Közlöny 2003/91. számában megjelent rendelet szerint, ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.
A rendelet értelmében a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzítenie kell:
– a fogyasztó nevét, címét,
– a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
– a vásárlás időpontját,
– a hiba bejelentésének időpontját,
– a hiba leírását,
– a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
– a kifogás rendezésének módját.
A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében – az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Az árut javításra elismervény ellenében kell átvenni.
Ha a hiba ténye, jellege, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl érvényesített szavatossági igény esetén a hiba keletkezésének időpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől szakvéleményt kérhet. A főfelügyelőség köteles a szakvéleményt az áru és a vizsgálati díj beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül elkészíteni, és azt a feleknek megküldeni. Indokolt esetben a határidő tíz munkanappal meghosszabbítható. Ha a szakvéleményhez szükséges vizsgálat az áru roncsolása nélkül nem végezhető el, a vizsgálat elvégzéséhez a főfelügyelőség a felek előzetes hozzájárulását köteles kérni.
Szakértői tevékenység engedélyezése
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken az a természetes személy működhet szakértőként, akinek ezt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium humánpolitikai főosztálya engedélyezte, és ennek alapján a munkaügyi szakértők országos névjegyzékébe bejegyezte. A szakértő csak olyan szakértői tevékenységet folytathat, amelyet az engedély megjelöl. Szakértői tevékenység ellátására engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen
– szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettséggel,
– legalább 5 éves szakmai gyakorlattal,
– kiemelkedő szakismerettel rendelkezik, továbbá
– szakmai alkalmasságáról az engedélyező szerv meggyőződött.
A Magyar Közlöny 2003/92. számában megjelent rendelet 1. számú melléklete felsorolja az engedélyköteles szakterületeket, a 2. számú melléklete pedig a szakértői engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem mintáját.
Sugáregészségügy
Rendelet szabályozza a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását és végleges elhelyezését, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseit. A november 6-ától alkalmazandó jogszabály a Magyar Közlöny 2003/94. számában található.
Méltányossági egészségügyi ellátások
A 99-es számú Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely a méltányossági egészségügyi ellátásokra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
Egészségügyi szolgáltatások
A biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás térítési díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított a MEP-pel, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.
A méltányossági kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél vagy a munkahelye szerint illetékes Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá a kérelemhez mellékelni kell:
– az ellátás (beavatkozás) szakmai indokoltságát alátámasztó orvosi dokumentumokat,
– az ellátást (beavatkozást) végző egészségügyi szolgáltató megnevezését, továbbá nyilatkozatát a beavatkozás elvégzésének, illetve az orvosszakmai szempontból indokolt ellátásnak a vállalásáról, annak várható költségéről, valamint implantátum vagy egyéb speciális eszköz esetén a magyarországi forgalmazó árajánlatát,
– fogászati rekonstrukció esetén a kezelési tervet, valamint a megyei szakfőorvos véleményét a beavatkozás szakmai indokoltságáról,
– a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban – megszerzett jövedelemről.
Ártámogatás
A méltányosságból engedélyezhető gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás ártámogatása iránti kérelmet a biztosított az OEP-hez nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait, taj-számát, és a kérelemhez mellékelni kell:
– 3 hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt termékkel, illetve ellátással kezelhető, látható el;
– gyógyszerre vagy különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerre vonatkozó kérelem esetén a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a kért gyógyszer vagy különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer neve, kiszerelése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás, tápszerváltás indokoltsága (az eddigi terápiák, illetve az új kezelések várható hatékonysága), a támogatás időtartama, Magyarországon forgalomban nem lévő gyógyszer esetén, a kezelőorvos kérelmére az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által engedélyezett és kiadott "Járóbeteg Gyógyszer Igénylő Lap"-ot, az adott indikációra nem törzskönyvezett gyógyszer esetén a kezelőorvos által megkért előzetes OGYI-engedélyt;
– gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelem esetén a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a gyógyászati segédeszköz neve, az eszköz szükségességének indokoltsága, a támogatás időtartama, a társadalombiztosítási ártámogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz esetén a magyarországi gyártó vagy forgalmazó árajánlatát, valamint az eszköz megfelelőségét igazoló dokumentációt, a rendelésre jogosult orvos igazolását, ha a biztosított ellátásához az egy vényre felírható gyógyászatisegédeszköz-mennyiség nem elegendő;
– a kezelőorvos által – külön jogszabály szerint – kiállított vényt;
– a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban – megszerzett jövedelemről.
A kérelem elbírálása során vizsgálni kell a betegség súlyosságát, az orvos szakmai indokolását, az alkalmazott és a kérelmezett kezelések, ellátások költségét és hatékonyságát, továbbá a biztosított jövedelmi helyzetét. Az OEP-nél működő tanácsadó testület a főigazgató kérésére a kérelmet szakmailag véleményezi.
A kérelmezett támogatás megállapítása legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási időre történhet. Kivételesen indokolt esetben a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre is történhet a megállapítás.
Pénzbeli ellátások
Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetőség.
A táppénz méltányosságból – ideértve a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetét is – a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszűnését követő hat hónapra engedélyezhető. A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.
Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.
A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes MEP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. Táppénz engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését követő 15 napon belül nyújtható be.
A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a MEP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető. A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.
Egyszeri segély
A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.
Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek
– az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és
– a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és a kérelme nem bírálható el, vagy
– a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból nem engedélyezhető.
Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.
