×

Jogharmonizáló

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 67. számában (2003. szeptember 15.)
Közzéteszünk egy tanulságos európai bírósági ítéletet arról, hogy mi számít be a heti munkaidőbe. Az ügyelettel kapcsolatos határozat nemcsak az egészségügy vonatkozásában tartalmazza a munkaidő szervezéséről rendelkező 93/104 sz. irányelv megkerülhetetlen interpretációját.

Európai uniós tagságunk közeledtével – a harmonizálandó irányelvek mellett – mindinkább indokolt figyelni az Európai Bíróság (European Court of Justice, a továbbiakban: EB) gyakorlatára. A Simap-esetként elhíresült per spanyol belügyből lett európai léptékű ügy. A luxemburgi székhelyű EB a spanyolországi Közegészségügyi Ellátásban Dolgozó Orvosok Egyesülete (ennek spanyol rövidítése: Simap) és a Valenciai Régió Egészségügyi Minisztériuma közötti jogvitában hozott ítéletet, többek között döntve arról, hogy az ügyelet tartama milyen módon számít be a munkaidőbe. E probléma időről időre Magyarországon is munkajogi "örökzöldnek" számít, előkészítés alatt áll egy külön törvény az egészségügyben dolgozók jogállásáról, amely változást tervez az orvosok és ápolók munkaidejének szabályozásában is.

A spanyol jogi háttér

Az egészségügyi alapellátásban dolgozó személyek munkaideje heti negyven óra – szól egy 1984-ben kiadott királyi rendelet. Ez nem érinti azt a munkát, amelyet hívásos (kiszállásos) ügyeletben kell végezniük az orvosoknak és ápolóknak, ugyanakkor az ilyen egészségügyi dolgozók kötelesek eleget tenni a házhoz történő és sürgősségi hívásoknak, a társadalombiztosítási szervek által alkalmazott orvosi és egészségügyi kisegítő személyzetre vonatkozó, törvényben meghatározott munkavállalói szabályok rendelkezéseivel, valamint azok végrehajtására vonatkozó előírásokkal összhangban. A spanyol kormány a későbbiekben jóváhagyta az egészségügyi kormányzat és az egészségügyi alapellátási szektor legjelentősebb szakszervezetei között kötött megállapodást. E szerint az évi ügyeleti órák maximális száma négyszázhuszonöt. A vidéki területek egészségügyi alapellátásában dolgozó személyzet esetén, amely ügyeleti órák tekintetében szükségszerűen túllépi az évi négyszázhuszonöt órás határt, általános szabályként maximálisan évi nyolcszázötven óra engedélyezett, azonban minden eszközzel az ügyeleti óráknak a progresszív csökkentésére kell törekedni. Nem sokkal az érintett megállapodás aláírását követően hasonló tartalmú egyezség született a valenciai régióban is.

A per tárgya

A Simap úgynevezett kollektív keresetet nyújtott be a Valenciai Régió Egészségügyi Minisztériuma ellen. Ennek célja egy olyan nyilatkozat elfogadtatása volt, amely a régió egészségügyi alapellátásában dolgozó valamennyi orvos számára biztosítja az Európai Uniónak a munkaidő megszervezése tárgyában kiadott 93/104. irányelvében foglalt jogokat. A direktíva törekvése, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását ösztönözze. A Simap keresetében hangoztatta, hogy egy alapellátásban dolgozó orvos tulajdonképpen arra van kötelezve, hogy éjszakai pihenés nélkül harmincegy órát dolgozzon végig egyhuzamban. Saját magának kell megszerveznie az étkezését, hívásra házhoz kell mennie éjszaka, amikor nincs tömegközlekedés, egyedül, mindenféle biztonsági intézkedés nélkül, úgy oldva meg utazását, ahogyan tudja.

A spanyol döntés

A perben első fokon döntő spanyol bíróság többek között megállapította, hogy az orvos elérhetőségét igénylő ügyeletek vagy készenléti ügyeletek esetében csupán az aktuális (valóban munkával töltött) órák veendők figyelembe a maximális munkaidő meghatározásánál. (Ennek felső határa a 93/104-es számú irányelv általános szabálya szerint hetente legfeljebb negyvennyolc óra.) A nemzeti bíróság véleménye szerint az egészségügyi intézményekben ledolgozott ügyeletek semmilyen körülmények között sem tekinthetők túlórának, a túlóra a normál munkaidő meghosszabbítását jelenti, ugyanazzal a terheléssel. Ezzel szemben az ügyeletben végzett tevékenység körülményei eltérnek a normál munkaidőben végzett munka körülményeitől. A per folytatásában a fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy eljárását felfüggeszti, és határozatát az EB előzetes döntésétől teszi függővé.

Az ügy megítélésénél mértékadó 93/104/EK irányelv a munkaidőt úgy határozza meg, mint azt az időszakot, amelynek során a munkavállaló a munkaadó utasítására munkát végez, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát a hazai törvényeknek, illetve gyakorlatnak megfelelően teszi. Kérdés, hogy az egymással összhangban lévő nemzeti törvények hiányában a továbbiakban is fenntartható-e az a tagállami gyakorlat, amely a heti negyvenórás munkaidőbe nem számítja be az ügyeletben eltöltött időt? Választ igényel, hogy azokban az esetekben, ahol az érintett orvosoknak ügyeleti idejükben nem szükséges az egészségügyi centrumban tartózkodniuk, az ügyelet egészét kell-e munkaidőnek tekinteni, vagy csupán azt az időt, amelyet az orvos valójában azzal a tevékenységgel töltött, amelyre a hívás irányult. Végezetül azokban az esetekben, amikor az érintett orvosok ügyeleti idejüket az egészségügyi centrumban töltik, ennek az időnek az egészét kell-e normál munkaidőnek, vagy azon kívüli időtartamnak tekinteni?

Elsődlegesen tisztázandó kérdés, hogy az olyan tevékenység, mint az egészségügyi alapellátást végző csoportokban dolgozó orvosoké, a 93/104-es irányelv hatálya alá tartozik-e. A direktíva vonatkozó rendelkezése értelmében szabályai az összes – mind a közszolgálati, mind a magán – tevékenységi szektorra irányadóak, beleértve az ipart, a kereskedelmet, a közigazgatást, a szolgáltatóágazatot, a művelődésügyet, a kulturális és szabadidős tevékenységeket. Ugyanakkor az irányelv hatálya nem terjed ki bizonyos speciális közszolgálati feladatokra, így például a fegyveres erőkre, a rendőrségre, illetve a polgári védelmi szolgáltatásokra. Az említett feladatok a társadalom megfelelő működéséhez elengedhetetlen közrend és közbiztonság fenntartására irányulnak. Nyilvánvaló, hogy általában az egészségügyi alapellátásában részt vevő csoportok tevékenysége nem hasonlítható az ilyen feladatokhoz, ebből adódóan e tevékenység a 93/104-es irányelv hatálya alá sorolandó. Kizárólag a képzésben részt vevő orvosok tevékenysége tartozik a direktíva hatályán kívül eső mentességek körébe.

Mindezt követően eldöntendő kérdés, hogy az egészségügyi alapellátásban részt vevő orvosok által ügyeletben eltöltött idő – függetlenül attól, hogy ezalatt az egészségügyi centrumban kell-e tartózkodni, vagy csupán elérhetőnek kell-e lenni – a 93/104-es irányelv értelmében munkaidőnek tekintendő-e. Az ügy megítélése során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az említett irányelv a munkaidőt úgy definiálja, mint azt az időszakot, melynek során a munkavállaló a munkaadó utasítására munkát végez, vagy a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét, feladatait a hazai törvényeknek, gyakorlatnak megfelelően végzi. Továbbá az irányelv rendszerében a munkaidő szembe van állítva a pihenőidővel, lévén a kettő egymást kölcsönösen kizáró fogalom.

Az európai döntés

Mint fentebb írtuk, az EB megállapította, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok tevékenysége a 93/104-es irányelv hatálya alá tartozik. A spanyol nemzeti bíróság – az említett irányelvet a nemzeti joggyakorlatba átültető egyértelmű jogszabályi rendelkezések hiányában – az egészségügyi alapellátásában dolgozó orvosok által végzett tevékenység sajátosságainak figyelembevételével alkalmazhatja a nemzeti törvényeket oly mértékig, hogy azok eleget tegyenek az irányelv 17. cikkelyében foglalt feltételeknek. Ennek értelmében az egyes hétnapos időtartamokra nézve az átlagos munkaidő, a rendkívüli munkavégzést is beleértve, akkor haladhatja meg a 48 órát, ha – kellő tekintettel a munkavállalók biztonságáról és egészségéről szóló általános elvekre – az érintett tevékenység sajátos jellege miatt a munkaidő tartamát nem mérik vagy nem határozzák meg előre, illetve azt maguk a munkavállalók sem tudják meghatározni.

A felsorolt feltételek és a megfelelő jogharmonizációs törvénykezés hiányában a direktíva értelmében az orvosok által hívásos (kiszállásos) ügyeletben töltött idő teljes egészében munkaidőnek, illetve adott esetben túlórának tekintendő, ha az orvos az ügyelet alatt végig az egészségügyi centrumban tartózkodik. Amennyiben az orvosnak elegendő az ügyelet alatt pusztán elérhetőnek lennie, kizárólag az egészségügyi alapellátásra irányuló ténylegesen végzett tevékenység időtartama számít munkaidőnek. Így amíg készenlétben van, várva egy esetleges páciens házhoz hívását, a rendelkezésre állás nem veendő figyelembe a heti 48 órás limitbe. Az ítélet nem csak egészségügyi "jó tanács", az EB határozata az irányelv megkerülhetetlen interpretációja a foglalkoztatás szinte valamennyi szereplőjének.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem