A Vasi Volán Rt.-nél sikeresen alkalmazták az állásrotációt, s a cégnél ősszel egy újabb projektet indítanak – tudtuk meg Papp László humánpolitikai igazgatótól. Az eredményeken felbuzdulva a Vas Megyei Munkaügyi Központ az ország három északnyugati megyéjében igyekezett megismertetni e módszert a munkáltatókkal.
Kölcsönös előnyök
A Dániában kifejlesztett állásrotáció az aktív foglalkoztatáspolitika egyik sikeres eszköze az uniós tagországokban. Lényege, hogy a munkáltató továbbképzésük idejére mentesíti a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettségük alól, illetve – ez idő alatt – őket állástalanokkal helyettesíti. A "tanuló" dolgozók munkaviszonya a cégnél nem szűnik meg, fizetésüket továbbra is megkapják, feladatuk azonban nem a munkahelyi teendők ellátása, hanem a képzési program sikeres befejezése.
Ez a lehetőség a helyettesítőknek is előnyös. Mindenekelőtt munkaalkalomhoz jutnak, nem esnek ki a gyakorlatból, így a későbbiek során jobb eséllyel indulnak a munkaerő-piaci versenyben. Nem kizárt az sem, hogy konkrét igény esetén – mint már kipróbált munkatársak – állásajánlatot kapnak a cégtől. Ugyanakkor a modell folyamatos alkalmazásával az érintett területen munkahelyek is teremtődnek.
Az Osztrák Szövetségi Kormány nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a módszer elterjedjen a csatlakozás előtt álló országokban, köztük Magyarországon is. Hasonlóképpen az Európai Bizottság Leonardo Programja is tartalmaz ilyen projektet.
Felértékelődik a képzés
A módszerről a Vas Megyei Munkaügyi Központ két munkatársa, dr. Kovács Péter igazgatóhelyettes és dr. Dévai Ildikó jogtanácsos írt könyvet. Érdeklődésünkre dr. Kovács Péter elmondta: a munka világa rendkívül dinamikusan változik napjainkban; a keményebb verseny sokkal magasabb követelményeket támaszt a foglalkoztatottakkal szemben, mint tíz évvel ezelőtt. Felértékelődött a képzés szerepe, hiszen aki javítani kívánja munkaerő-piaci pozícióját, annak vállalnia kell az egész életen átívelő tanulást. A helyettesítés például a 45 éven felüli, diplomás munkanélküliek körében is "kapós lehet", akik már koruknál fogva kevésbé versenyképesek a munkaerőpiacon.
Miután a kísérleti projekt a Vasi Volán Rt.-nél sikeres volt, ezért az állásrotáció módszerét a régió három megyéjében – Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron – kétnapos workshopok keretében ismertették az érdeklődő munkáltatókkal. Remélhetőleg ősszel már több cégnél kipróbálják az állásrotációt. Kovács Péter egyelőre két konkrétumról tudott beszámolni: ősszel a Vasi Volán újabb projektben vesz részt, s hasonlóképpen döntött a Patyolat Vállalat is.
Vas megyében, az első negyedévben – a korábbi év hasonló időszakához képest – csökkent az ipari termelés. Kovács Péter szerint a cégek a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására törekszenek. Noha munkahelyek szűntek meg, új cégek is alakultak, így a munkanélküliség számottevően nem növekedett. Az igazgatóhelyettes szerint az ország uniós csatlakozását követően az állásrotáció elterjedtebb lesz. A nyugat-európai tapasztalatok azt jelzik, hogy az ebben részt vevő munkanélküliek hatvan százaléka rövid időn belül álláshoz jut, a többiek pedig referenciát szereznek.
Adminisztrációs terhek
Papp László, a Vasi Volán Rt. humánpolitikai igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy amikor megismerkedtek a módszerrel, cégüknél – a városi autóbusz-vezetői munkakörben – létszámhiány volt. Mielőtt azonban belevágtak volna a programba, mérlegelték az előnyöket és a hátrányokat, majd a kipróbálás mellett döntöttek.
A cég számára a program legnagyobb haszna, hogy a továbbképzés révén szakképzett dolgozókhoz juthatott. A programban tizenhét munkavállaló vett részt. Ugyanakkor a projektbe bevont munkanélküliek hatvan százalékának sikerült a cégnél elhelyezkedni, a többiek pedig kellő referenciát szereztek. A hátrányok közül a humánpolitikai igazgató a nagyobb adminisztrációs terheket jelölte meg.
Mindenesetre az ősszel újabb állásrotációs projektben vesznek részt. Ezzel a döntéssel már az uniós csatlakozás felé tekintenek, számítani kell ugyanis arra, hogy a rendes tagság elnyerését követően megváltozik a dolgozók munkarendje, más lesz a munkavégzés és a pihenőidő aránya. A Volánnál jelenleg az a gyakorlat, hogy a sofőrök 14-15 nap alatt teljesítik a havi kétszáz órát. Így most a buszvezetőknek – akik bére jócskán elmarad az uniós átlagtól – lehetőségük nyílik arra, hogy szabadidejükben másodállást vállaljanak. Az uniós csatlakozást követően azonban a sofőrök is napi nyolc órát dolgoznak majd, ám vélhetően ez a munkabeosztás nem mindenkinek lesz megfelelő. Ezért – feltehetően – nagyobb lesz a fluktuáció, illetve több sofőrre lesz szükség. Papp László szerint az állásrotáció jó megoldás lehet az átmeneti munkaerőgondok leküzdésére.
Aktív eszközök
Somodi Istvánné dr., a Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese kifejtette: a kormányzat, illetve a hivatal – a segélyezés helyett – az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre helyezi a hangsúlyt. Az állásrotáció azért előnyös technika, mert alkalmazása révén egyszerre több területen is eredmények érhetők el. Miközben a továbbképzésekkel a munkavállalók szakképzettséget szereznek, a munkáltatók pedig felkészült, kvalifikált munkaerőhöz jutnak, az állástalanok is kapaszkodót találnak.
Ezzel együtt nem várható, hogy az állásrotáció Magyarországon is olyan elterjedtté válik, mint az Európai Unió országaiban. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy az állásrotációra – elsősorban – a nagyobb cégeknél lehet igény, hiszen a kisebb vállalatoknál a helyettesítést házon belül oldják meg. Tény azonban az is, hogy a nagyobb, több száz munkavállalót foglalkoztató cégek száma jelentősen csökkent.
Végezetül a magyar munkajogi szabályozás is akadályt jelenthet, ami az uniós csatlakozás után sem fog jelentősen változni. Mindenesetre – mondta a főigazgató-helyettes – a módszer hatékonyságát nem kisebbíti, hogy nem terjedt el még országosan. A fontos az, hogy a munkáltatók minél több aktív munkaerő-piaci eszköz közül választhassanak, s amellett tegyék le a voksukat, amelyik számukra a legelőnyösebb.
