×

Távol a munkahelytől

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 65. számában (2003. július 15.)
A távmunka lehetőségeinek széles körű kihasználása egyelőre nem jellemző Magyarországon. Noha az új foglalkoztatási forma technikai feltételei – internet, telefon, számítógép – adottak, azonban a munkavégzési szokások gátat szabnak az atipikus munkavállalási formák látványos előretörésének. A foglalkoztatók és a dolgozók szemléleti problémáin kívül van egy másik, komoly "fék" is, nevezetesen: a magyar lakosságnak – az infokommunikációs eszközök terjedése ellenére is – csak viszonylag szerény hányada rendelkezik számítógéppel.

Az Egyesült Államokban ma már a foglalkoztatottak csaknem egynegyede távmunkás, az Európai Unióban pedig az összes foglalkoztatott 13 százaléka tartozik ebbe a körbe. Magyarországon az "Esély a jövőért" program keretében kiírt pályázat eredményeképpen több mint 1300 távmunkahely jött létre. Ezek tartós fennmaradása természetesen még kétséges, hiszen a pályázati források idővel elapadnak, s kérdés, hogy a munkáltatók képesek-e tartósan fenntartani e munkahelyeket. Pedig a távmunkának számos előnye van.

Státus nélkül

Napjainkban Magyarországon – pontos adatok híján csak becslésekre szorítkozhatunk – 1-2 százalék között lehet a távmunkások aránya. A pontos statisztikai számbavételt ma még definíciós problémák is nehezítik, hiszen nincs meghatározva a távmunkás munkajogi státusa.

A távmunka, illetve a távmunkás legfontosabb ismertetőjegyei természetesen meghatározhatók. Ezek szerint a távmunkás munkaidejének jelentős részét (több mint 50 százalékát) a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen végzi; természetes személyről van szó, aki a feladatát maga látja el és nem alkalmazottai vagy alvállalkozói útján; munkaviszony – és nem vállalkozói szerződés – keretében foglalkoztatják; munkáltatójával elektronikus úton tartja a kapcsolatot, illetve munkavégzése számítógép segítségével történik.

E definícióból az is következne, hogy a távmunkás telefonja és számítógépe – a hozzá való programokkal – ugyanúgy munkaeszköz, mint másutt a kalapács vagy az esztergagép, amelynek biztosítása a munkáltató dolga. Ma az adójogszabályok azonban alig-alig teszik lehetővé a foglalkoztató számára e költségek vállalását, holott ezek – ha valóban a termelési-kezelési költségek fogalma alá tartoznának – kisebbek lennének, mint egy-egy munkahely létesítésének pénzügyi terhei "házon belül". Jogos tehát a feltételezés, hogy a munkáltatók szívesebben vállalnák a távmunkahelyek létrehozását, mint a magasabb ingatlanlétesítési és fenntartási terheket.

Kedvezőtlen szabályok

Gondoljuk el, milyen meghökkenést okozna, ha az adótörvények úgy rendelkeznének, hogy az építőipari dolgozó által használt toronydaru természetbeni juttatásnak minősülne, amelyre a cég nem igényelhetné vissza az áfát, a dolgozónak pedig személyi jövedelemadót kellene utána fizetnie. Pedig a távmunkás munkaeszközével ma ugyanez a helyzet.

Nemcsak az adó-, hanem a munkajogi szabályozás sem kedvez a távmunkának, különösen ha figyelembe vesszük, hogy előnyeként a dolgozó nagy önállóságra tesz szert a munkavégzés mikéntjét, illetve időbeosztását illetően. Ez gyakorta olyan igényként jelenik meg, hogy a dolgozó ne 8 órás műszakban, hanem részmunkaidőben tevékenykedjen, illetve ha le is dolgozza a 8 órát, a lehetőségek határain belül rugalmasan határozhassa meg a munkavégzés idejét. (Ez igen gyakran megoldható, legalábbis akkor, ha a feladat nem igényel meghatározott idejű, folyamatos jelenlétet a gép mellett.)

A foglalkoztató ilyenkor azonban attól fél – sokszor jogosan –, hogy ha nem tudja személyesen kontrollálni a dolgozó munkavégzését, akkor az illető igyekszik a maga számára munkaidőt "megspórolni". Ezt a félelmet a teljesítménykövetelmények bevezetésével lehet ellensúlyozni. Ez esetben viszont a szakszervezetek tartanak attól, hogy a munkavállaló túlmunkára kényszerül, ám a túlóra kimutathatatlan, ekképpen szankcionálhatatlan, sőt, esetenként nem kellően honorált.

Hátrányos rétegek

Közismert a távmunka egyik előnye, nevezetesen: olyan rétegeket is bekapcsolhat a munka világába, amelyeknek egyébként valamilyen hátráltató tényező folytán erre kevés az esélyük. Ilyenek például a mozgássérültek vagy az olyan vidékeken élő munkavállalók, ahol termelőüzem vagy egyéb munkahely létesítése még jó ideig nem várható. Ritkán emelik ki, de kétségtelen előnye a távmunkának, hogy környezetbarát, ugyanis "termékei" elektronikus adatforgalomban jelennek meg, így ezek semmilyen környezetterhelést nem okoznak. A távmunka ugyanakkor kedvezően ítélhető meg munkásvédelmi és balesetvédelmi szempontból is, még akkor is, ha a napi 8 órában monitor előtt végzett ülőfoglalkozásnak szintén megvannak a munkabiztonsági kockázatai.

Társadalmilag egyértelműen előnyös, hogy a távmunkásoknak nem kell "bejárniuk a munkahelyükre", ők tehát nem terhelik a közlekedési infrastruktúrát. A dolgozó számára ez legtöbbször szintén előny, különösen akkor (például kisgyermekes anyák esetében), ha az otthon maradásnak egyéb indokai is vannak. Sőt, hozzátehetjük: olyan vidéki településeken, ahol az értelmiségi munkahelyek leépültek, gyakran ez az egyetlen munkavállalási lehetőség az ott élő értelmiségiek számára. Az előny azonban mégsem egyértelmű, mert a megnyugtató egyedüllétet gyakran elszigeteltségként éli meg a foglalkoztatott.

Infrastrukturális háttér

A definíció szerint a távmunkás a lakásában, otthon dolgozik, ám ez az ideális helyzet még sokáig nem lesz megvalósítható a távmunkások teljes körére, hiszen a lakásviszonyok és a felszereltség még nem mindenkinek teszik ezt lehetővé. A távmunkás tehát ott dolgozik, ahol e tevékenységhez megfelelő infrastrukturális feltételeket talál.

Ma Magyarországon a kisebb településeken gyakran a teleházak kínálnak ilyen lehetőséget, külföldön azonban gyakoribb a távmunkaközpontokban történő munkavégzés. Ugyancsak külhoni tapasztalat a műholdas irodákban végzett távmunka, illetve – az "utazó", például a hirdetésszervezéssel, az üzletkötői és az ügynöki munkával, a biztosításszervezéssel foglalkozók körében – a mobil távmunka.

Látható, a távmunkás munkavégzésének helyszínei jelentősen különbözhetnek egymástól. Egyvalami azonban közös bennük. Nevezetesen az, hogy "első körben" nem a munkáltató feladata és költsége a munkahely létrehozása. Azért említjük az első kört, mert természetesen olyan konstrukciók is működnek, amelyekben valaki távmunkára (is) alkalmas létesítményt létrehoz – például eredetileg kulturális és közszolgálati funkciót betöltő teleházat –, majd ide "beköltözik" a távmunkás, és vagy a munkaadója fizet bérleti díjat a használatért, vagy ő maga fizet a telefon, illetve a számítógép használatáért. Ilyenkor e költségeket a munkáltató állja: vagy a munkavállaló díjazásának részeként, vagy elszámolt költségként.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002. szeptember 4-én megállapodást kötött, és közösen kezdeményezték a hazai távmunka elterjesztésével összefüggő kormányzati feladatok meghatározását és ütemezését. A kormány "Esélyt a jövőnek" programja 1000 új távmunkahely létrehozását célozta meg, azonban ennél több álláshely jött létre.

A múlt év novemberében elkészült egy kormány-előterjesztés is, amely áttekintette a hazai és a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a fejlett országokban az utóbbi fél évtizedben kibontakozott távmunka-fejlődési trendekre. A dokumentum részletes feladattervet fogalmazott meg az igazságügyi, az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a pénzügyi, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője, továbbá a kancellária-, a belügy- és mindenekelőtt a munkaügyi miniszter számára.

Fejlesztési stratégia

E feladatterv kitér a távmunka – mint atipikus foglalkoztatási forma – jogi kereteinek meghatározására, az informatikai háttér fejlesztésére, a távmunkát érintő adó- és pénzügyi, illetve gazdasági ösztönzők kialakítására, valamint a helyi önkormányzatok lehetőségeinek és feladatainak feltárására. Az előterjesztés a társadalmi kommunikációs terv kidolgozásának szükségességét hangsúlyozza, valamint szorgalmazza a távmunkát megalapozó képzési és távoktatási rendszer kialakítását. Létrejött a Távmunka Tanács, majd ez év április 24-én szakértők és a témában jártas munkaadói és munkavállalói képviselők közreműködésével létrejött a Távmunka Tanács Szakértői Testülete. Ez utóbbi már meg is kezdte működését. Első és legfontosabb feladataként – a távmunka stratégiájának megalkotásához – szempontokat és javaslatokat fogalmaz meg a Távmunka Tanács és ezen keresztül a döntéshozó kormányzati szervek számára.

Az idő azonban sürget, hiszen minden elvesztegetett nap – versenyképességi szempontból – nagy veszteség. Már most látható, hogy a stratégia elvi kidolgozásán kívül gyakorlati, operatív javaslatok készülnek majd.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem