×

Képlékeny sztrájkjog III.

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 65. számában (2003. július 15.)
A sztrájkjog immáron több mint egy évtizedes gyakorlata során felmerülő, rendezésre váró szabályozatlan területei közül sorozatunk harmadik, befejező részében a jogszerű és a jogszerűtlen munkabeszüntetés következményeiről szólunk. Kiderül például, hogy milyen védelem illeti meg a sztrájkoló dolgozót, a szakszervezeti tisztségviselőt, illetve a sztrájk idejére jár-e munkabér és társadalombiztosítási ellátás. A szerző választ ad arra is, hogy a jogellenes sztrájknak lehet-e felmondás a vége, és hogy jogellenes munkabeszüntetés esetén a munkáltató kaphat-e kártérítést.

Jogszerű sztrájk

A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének (sztrájktörvény 3. §) megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik [sztrájktörvény 5. § (1) bekezdés]. A sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét kizárólag az 1989. évi VII. törvény 3. §-a alapján kell elbírálni (BH 1991. évi 255. jogeset [Munka Törvénykönyve I.] 10.244/1992. szám).

Eszerint akkor jogszerű a sztrájk, ha

– azt az arra feljogosítottak szervezik,

– a megkezdése előtt legalább hét napig egyeztetnek az érintett munkáltatóval,

– olyan célra irányul, amely nem ütközik az alkotmányba,

– a sztrájk nem olyan egyedi intézkedés miatt indul meg, amelyben munkaügyi jogvita kezdeményezhető, és végül

– nem irányul a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

Ha a sztrájkjog gyakorlása során valamelyik fél más jogi előírásokat sért meg, ez önmagában nem teszi jogellenessé a sztrájkot (például ha a felek nem folytatják az egyeztetést a már megkezdett sztrájk ideje alatt, vagy a szakszervezet nem gondoskodik a szükséges vagyon- és személyvédelemről stb.). Ezeknek az egyéb jogsértéseknek is lehetnek persze szankciói, nem teszik azonban magát a sztrájkot jogellenessé.

A bírói gyakorlat szerint önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a felek nem tudnak megállapodni a még elégséges szolgáltatás mértékében, vagy ha a sztrájkoló munkavállalók által a sztrájk alatt nyújtott szolgáltatás mértéke nem éri el a még elégséges szolgáltatás mértékét, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához (BH 1991. 255. – Munka Törvénykönyve I. 10.244/1990. szám).

Jogellenes sztrájk

Jogellenes a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél (673/3/1990. Ab. hat.), a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Nincs helye sztrájknak, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy elemi kár elhárítását gátolná. A sztrájktörvény csak ezeknek az előfeltételeknek a megsértésével indított sztrájkot tekinti jogellenesnek.

Nem állapítható meg a sztrájk jogellenessége önmagában azon az alapon sem, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a még elégséges szolgáltatás teljesítése elmarad. Azonban, ha az már az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy gátolná az elemi károk elhárítását, ebben az esetben már ezen többlet okok miatt jogellenessé válhat a sztrájk (BH. 1991. 255. sz.).

A jogsértés a bíróságra tartozik

A sztrájktörvény 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint jogellenes a sztrájk olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik.

E szabály értelmezésénél alapvetően a sztrájk elfogadott céljából kell kiindulni. A nemzetközi gyakorlatban a sztrájk a kollektív munkaügyi vitákban, a munkavállalók érdekeinek védelmére igénybe vehető nyomásgyakorló eszköz.

Mindezekből következően az ILO nem tartja a szervezkedési szabadság megsértésének a sztrájkjog olyan korlátozását, amely jogi konfliktusokban, jogsértés esetén tiltja meg a sztrájkot, mivel ezekben az esetekben a sérelmek bírósági jogorvoslatát lehet kérni. Ugyanez vonatkozik a kollektív szerződés megszegésére is, tehát ha a munkáltató megszegi, illetve nem teljesíti a kollektív szerződésben foglalt megállapodást, a jog megtilthatja az emiatti sztrájkot (Digest, 1996. 485.).

Egy konkrét bírósági ügyben a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonása iránt indult a sztrájk. A bíróság jogszerűnek tartotta a sztrájk indítását ebből a célból, s egyúttal azt is megállapította, hogy a sztrájk nem irányult olyan egyedi munkáltatói intézkedés megváltoztatására, amelynek eldöntése bírósági hatáskörbe tartozott volna. A bíróság ugyanis nem kötelezhette volna a munkáltatót, hogy akarata ellenére teljesítse a munkavállalóknak a tagdíj levonására vonatkozó megbízását, illetve hogy azt vállalja el a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján (Legfelsőbb Bíróság Mfv. II. 10.734/2002. sz.).

Sztrájktilalom

Nem egyértelmű azonban a magyar jog megfelelése a nemzetközi jognak a kollektív szerződés hatálya alatti békekötelezettség (sztrájktilalom) kérdésében. A sztrájktörvény szerint ugyanis jogellenes a sztrájk a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. E szabály értelmezésére a törvény indokolása semmilyen eligazítást nem ad.

Az ILO esetjoga szerint maga a jog előírhat békekötelmet, azaz a kollektív szerződés hatályának idejére korlátozhatja a sztrájkjogot egy új megállapodás kezdeményezésére vagy a megállapodás megújítására (ILO, 1994/166.).

Az Európai Szociális Charta szerint azonban ezt a békekötelmet csak kollektív szerződés írhatja elő, vagyis az csak a felek kölcsönös megállapodásán alapulhat. Ennek alapja pedig, hogy a charta a benne foglalt jogok, és így a sztrájkjog jogszabályi korlátozását is csak akkor fogadja el, ha arra mások jogának és érdekeinek védelmében, vagy a közérdek, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelme érdekében van szükség (charta, 31. cikk).

A charta értelmezése szerint a békekötelem csak azokra a szakszervezeti tagokra vonatkozik, akikre a kollektív szerződés hatálya kiterjed, és csak a kollektív szerződésben szabályozott kérdésekre lehet alkalmazni.

Amíg tehát az ILO elismeri, hogy jogszabály is írhat elő békekötelmet, addig az Európai Szociális Charta azt kifejezetten a kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén fogadja csak el. Ezt az ellentmondást a magyar jognak fel kellene oldania, ha meg akar felelni a szociális charta, s ezen keresztül az EU elvárásainak.

Sztrájk a kollektív szerződés ellen

A magyar bírói gyakorlatban is gondot okozott a "kollektív szerződés hatálya alatt állás" értelmezése, valamint az, hogy mit kell érteni a kollektív szerződés megváltoztatása alatt.

A bírói gyakorlatban kialakult értelmezés szerint nem minősül a fennálló kollektív szerződés megváltoztatására irányuló sztrájknak, azaz jogellenesnek, ha van ugyan a munkáltatóra irányadó hatályos ágazati kollektív szerződés, de az adott munkáltatónál kötött kollektív szerződés hatálya már megszűnt, s a szakszervezet a sztrájkot az új munkahelyi kollektív szerződés megkötése érdekében szervezi (BH 1993.585.).

Egy másik ítélet szerint abból a szempontból, hogy a kollektív szerződés hatályának ideje alatt kerül-e sor a sztrájkra, nem annak van jelentősége, hogy a sztrájkkal elérni kívánt cél a kollektív szerződés hatályának lejárta utáni időre vonatkozik, hanem annak, hogy a sztrájkfelhívásra még a kollektív szerződés hatályának ideje alatt került-e sor vagy sem. A kollektív szerződés tartalmi módosításán pedig nemcsak valamely részletrendelkezés kifejezett módosítását, hanem valamely egységesnek tekinthető jogintézmény módosítását, illetve kiegészítését is érteni kell (Legfelsőbb Bíróság Mfv. I. 10.533/1998. szám).

Határozottan mondta ki a bíróság, hogy ha az adott évben megvalósítandó bérfejlesztés mértékének meghatározása és a kollektív szerződés ennek megfelelő módosítása még nem történt meg, a dolgozók egy csoportja által elérni kívánt mértékű bérfejlesztés érdekében tartott sztrájk nem jogellenes (BH 1989. 458. sz.).

Anyagi következmények

A sztrájk anyagi következményei nem vehetők figyelembe a jogszerűség, illetve a jogellenesség megállapításánál. A sztrájk jogszerűségének megállapítását szolidaritási és figyelmeztető sztrájk esetén is lehet kérni. Szolidaritási sztrájk esetén azonban az előzetes egyeztetés elmaradása nem teszi jogellenessé a sztrájkot [sztrájktörvény 1. § (4) bekezdés]. A figyelmeztető sztrájk jogszerűségét azonban ugyanazon kritériumok alapján kell elbírálni, mint a sztrájkot.

A jogszerűségről bíróság dönt

A sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének megállapítása iránti kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz a kérdésben. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A jogszabály a kérelem benyújtására határidőt nem határoz meg, így az a sztrájk ideje alatt és azt követően bármikor megtehető.

A bíróság egy ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az arra jogosult a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének a megállapítását már a sztrájk kezdeményezésétől kezdődően is kérheti, nem kell tehát bevárni magának a sztrájknak a megkezdését (BH 1991/255. szám).

A szakszervezet ellenére folyó sztrájk

A sztrájk jogellenességének, illetőleg jogszerűségének megállapításához fűződő jogi érdek kérdésében a bíróság nem találta elfogadható, illetve értékelhető jogi érdeknek a munkáltatónál működő egyik szakszervezetnek a másik szakszervezet által meghirdetett sztrájk jogellenessé nyilvánítását kérő kérelmében azt az érvet, amely szerint a sztrájkban az ő tagjai is részt vettek. A bíróság végzésében rámutatott arra, hogy a sztrájktörvény 1. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján a dolgozókat attól függetlenül illeti meg a sztrájk joga, hogy azt melyik szakszervezet hirdette meg. Ezért a kérelmező szakszervezet oldalán nem áll fenn olyan jogi érdek, amely indokolttá tenné, hogy a bíróság a kérelmet érdemben bírálja el (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 7. Mpk. 50.005/1999. szám).

A sztrájk jogkövetkezményei

A sztrájk jogkövetkezményei között különbséget kell tennünk aszerint, hogy a sztrájk jogszerű volt-e, vagy jogellenes.

A jogszerű sztrájk jogkövetkezményei

Sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, ezért emiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. Ennek magyarázata, hogy a sztrájkjog gyakorlása – a jogszabályban előírt feltételek betartásával – a dolgozót megillető, alapvető alkotmányos jog. Ebből következően a sztrájkban részt vevő dolgozót a sztrájk idejére is megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok [sztrájktörvény 6. § (3) bekezdés], például ez az időszak munkaviszonyban töltött időnek minősül, így minden olyan jognál, juttatásnál beszámít, amelynél a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időnek jelentősége van (például felmondási idő, végkielégítés, szabadság stb.).

Nem jár munkabér

A sztrájk miatt kiesett munkaidőre azonban (függetlenül attól, hogy munkaviszonyban töltött időnek minősül-e) nem jár munkabér, s nem illetik meg a dolgozót a munkavégzés alapján járó egyéb juttatások sem (például a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítések).

A bírói gyakorlat szerint a sztrájk alatt – amennyiben az jogszerű – a munkavállalót munkavégzési kötelezettség általában nem terheli. A sztrájkról szóló törvény munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következően a sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkavégzés alóli mentesülésnek minősül. A sztrájkban való részvétel miatt kiesett munkaidőt – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a munkaidő számítása szempontjából figyelembe kell venni, de díjazás – eltérő kikötés hiányában – nem jár a munkavállalónak (BH 2002.112. szám).

Sok bizonytalanságot okozott a gyakorlatban annak eldöntése, hogy jár-e munkabér a sztrájk idejére annak a szakszervezeti tisztségviselőnek, akinek a részére járó munkaidő-kedvezmény miatt eredeti munkakörében egyáltalán nem kell munkát végeznie. Több ellentétes bírósági döntést követően a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mondta ki a 2/1999. számú munkaügyi jogegységi határozatában, hogy a sztrájkban részt vevőnek, ideértve a szakszervezeti választott tisztségviselőt is, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár.

Ennek háttere az, hogy ha valaki a tisztsége folytán nem munkát, hanem szakszervezeti tevékenységet lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha munkát végezne. Ha azonban a tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére, minthogy a szakszervezeti választott tisztségviselői tevékenység hiányában sem járna neki díjazás (BH 2002. 456. szám).

Társadalombiztosítási ellátás

A sztrájk ideje alatt a sztrájkoló dolgozó jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra is, sőt a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [sztrájktörvény 6. § (4) bekezdés].

A sztrájkoló dolgozó védelme külföldön

A nemzetközi gyakorlatban komoly esetjoga alakult ki a sztrájkoló dolgozók védelmének, a velük szembeni diszkrimináció tilalmának. Ennek alapján például senkit sem lehet büntetéssel sújtani a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel miatt; a jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozók elbocsátása súlyos megsértése a szervezkedési szabadság jogának.

A szakszervezeti tag és vezető védelme

Fontos ILO-álláspont, amely szerint, ha egy sztrájkban részt vett szakszervezeti tagot vagy szakszervezeti vezetőt bocsátanak el a sztrájkjog gyakorlása miatt, ezt csak a szakszervezeti tevékenysége miatti diszkriminációnak lehet értékelni.

Visszahelyezési kötelezettség

A szervezkedési szabadság elve a dolgozók visszahelyezését is megköveteli, ha sztrájkban vagy más "ipari" akcióban való részvétel miatt bocsátották el őket, függetlenül attól, hogy az elbocsátásra a sztrájk alatt vagy után került-e sor, sőt akkor is, ha még a sztrájk előtt bocsátották el a munkavállalót, amennyiben az elbocsátás célja a sztrájkban való részvétel megakadályozása volt. Ilyen esetekben a visszahelyezés mellőzése a szervezkedési szabadság jogának súlyos megsértése. Senkivel szemben sem lehet büntetést alkalmazni csak azért, mert egy békés sztrájkban vett részt.

Az Európai Szociális Charta értelmezése során is arra a megállapításra jutott a szakértői bizottság, hogy a munkaviszony megszüntetése a sztrájkban való részvétel miatt ellentétes a charta elveivel. Ez a sérelem azonban orvosolható, ha a dolgozót visszaveszik, és korábbi jogait teljes egészében helyreállítják. A jogszerű sztrájkban részt vett dolgozók elbocsátásánál fontos az is, hogy mindenkit visszavegyen a munkáltató, ellenkező esetben – ha válogathat a visszaveendő dolgozók között – ez olyan fenyegetettség a sztrájkolni készülő dolgozók számára, amely jogellenesen korlátozza a sztrájkjogot.

Kártérítés

Kártérítésre kötelezhető a legális sztrájkban részt vevő, ha a sztrájk során jogellenesen kárt okozott a munkáltatónak vagy a munkavállalónak.

A jogellenes sztrájk jogkövetkezményei

A sztrájktörvény nem szabályozza a jogellenes sztrájk jogkövetkezményeit, sőt e körben még az is problémát jelenthet, hogy a sztrájktörvény 3. §-a alapján jogellenesnek nem nyilvánított, de jogszabályba ütköző esetekben lehet-e egyáltalán, s ha igen, milyen jogkövetkezményt alkalmazni. Az is kérdés e körben, hogy egyáltalán kivel szemben lehet jogkövetkezményt alkalmazni, ha a sztrájkot a szakszervezet kezdeményezte, és az is, hogy milyen bíróság előtt, s milyen anyagi jogi szabályok alapján van lehetőség például a szakszervezettel szembeni fellépésre.

Felmondás

A jogirodalom – összhangban a nemzetközi gyakorlattal is – elfogadja, hogy a jogellenes sztrájkban részt vevő munkavállaló a munkaviszonyból eredő elsődleges kötelezettségének, a munkavégzési, valamint a jogszerű utasításokra vonatkozó utasításteljesítési kötelezettségének nem tesz eleget, s ennek alapján alkalmazható vele szemben akár hátrányos jogkövetkezmény (Munka Törvénykönyve 109. §), vagy éppen rendes vagy rendkívüli felmondás is. E jogkövetkezmények alkalmazásánál azonban be kell tartani a Munka Törvénykönyve 109. §-ánál, valamint a rendkívüli és a rendes felmondásnál figyelembe veendő jogi előírásokat, így az első két esetben alapvetően a vétkesség meglétét, az utóbbi esetben pedig a munkáltatói rendes felmondásban megkövetelt indokokat és az azokkal kapcsolatos követelményeket. Ezeket a körülményeket pedig egyenként, az eset összes körülményei alapján lehet csak elbírálni. Arra tehát nincs mód – törvényi szabályozás hiányában –, hogy a jogellenes sztrájkban való részvétel miatt automatikusan meg lehessen szüntetni a munkavállalók munkaviszonyát.

A szakszervezet védelme

A fenti szankciókkal – azok törvényi feltételeinek megléte esetén – akkor is lehet sújtani a munkavállalókat, ha a jogellenes sztrájkot a szakszervezet szervezi. Nem lehet azonban a szakszervezet megszüntetését kérni ezen az alapon.

Munkaviszony-csökkenés

A hivatkozott jogirodalom szerint a sztrájk objektív jogkövetkezménye, hogy az adott időszak nem tekinthető munkaviszonyban eltöltött időnek.

Kedvezmény- és jutalommegvonás

A munkavállaló a sztrájk idejére jutó vagy járó kedvezményre és juttatásra irányuló jogát is elveszti.

A munkáltató kártérítési igénye

Jogellenes sztrájk esetén a munkáltató a kártérítési felelősség szabályai alapján kérheti a sztrájkkal okozott kár megtérítését. A munkavállalókkal szemben azonban csak a Munka Törvénykönyvének a munkavállalókra vonatkozó általános szabályai alapján van helye kártérítés követelésének (Munka Törvénykönyve 166-173. §-ok), amelynek során csak az adott munkavállaló által okozott és bizonyított kár követelhető.

A szakszervezet felelőssége

A szakszervezettől a munkáltató kártérítést munkaügyi vitában kérhet, de – álláspontom szerint – csak a polgári jogi kártérítési szabályok alapján, hiszen a Munka Törvénykönyve csak a munkáltató és a munkavállaló közötti kártérítési felelősséget szabályozza.

Arányos büntetés

Az ILO és az Európai Szociális Charta is elismeri, hogy a jogellenes sztrájkban való részvétel büntethető, de megköveteli, hogy a "büntetés" arányos legyen.

Rendezésre váró kérdések

A sztrájkjog magyarországi szabályozásának és bírói gyakorlatának áttekintése, valamint annak a magyar szabályozásra és gyakorlatra is irányadó nemzetközi joggal való összevetése alapján igazat kell adnunk több, a kérdéssel foglalkozó hazai szakembernek, akik még ma is sok szabályozatlan kérdést, megoldatlan problémát látnak a sztrájkjog területén.

Ilyenek például: a sztrájk fogalmának hiánya a sztrájktörvényből, vagy a sztrájkbizottság szerepének, jogainak gyakorlati megfogalmazása, de annak meghatározása is, hogy jogellenes-e az a sztrájk, amely aránytalanul nagy kárt okoz, és például mit jelent a személy- és vagyonvédelem biztosítása.

De nem pontosan körülírt a joggal való visszaélés mibenlétének meghatározása, vagy a sztrájk alatti magatartás, a jogok és kötelezettségek szabályozása sem. Mindmáig megválaszolatlan kérdés, hogy jár-e munkabér annak a munkavállalónak, aki a sztrájk idején munkára jelentkezik, de munkája a sztrájk miatt lehetetlenné vált, vagy felelőssé tehető-e a szakszervezet a jogszerű sztrájk esetén a tagjai által, esetleg más munkavállalóknak a sztrájk alatti tiltott, jogellenes, károkozó cselekményért. A sztrájk kezdeményezéséhez való jog, valamint az állam sztrájk idején tanúsítandó magatartása is részletesebb szabályokat igényelne. Továbbgondolást igényel a sztrájk céljainak, a munkajogon túli kiterjesztésének esetleges szükségessége.

A nemzetközi gyakorlat alapján is tovább lehet még sorolni a magyar sztrájktörvényből hiányzó, vagy nem letisztult kérdéseket (például a minimális szolgáltatások mértékét meghatározó eljárás hiánya, a kártérítési szankció hiányosságai, sztrájkőrség, sztrájktörés, sztrájk alatti megállapodások jogi természete stb.). Általában elmondható, hogy a sztrájkjog szabályozása és gyakorlata lényegesen kimunkáltabb a nemzetközi gyakorlatban, amelyet jobban figyelembe vehetne a hazai bírói gyakorlat, de akár a jogi szabályozás is. E nélkül ugyanis sérülhet a sztrájkhoz és az egyéb kollektív akciók szabadságához való jog, hiszen a sztrájktörvény – bár megalkotásának idején úttörő jelentőségű volt – sok esetben olyan kérdésekben ad szabadságot a feleknek, amely szabadsággal egy eleve konfliktusos helyzetben nem tudnak s nem is tudhatnak élni

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem