×

Bérek és teljesítmények

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 65. számában (2003. július 15.)
A vállalatok többsége az infláció és az egyéni teljesítmények alapján dönt a béremelésekről, míg a munkavállalók életkora és szolgálati éveik száma csekély jelentőséggel bír. A tapasztalatok tanúsága szerint ugyanakkor a fizetések rendezésekor hangsúlyos szerepet játszik a piaci nyomás. A cégek – általában – igyekeznek önálló jövedelempolitikai stratégiát kialakítani, s fontosnak tartják béreik versenyképességét. A munkáltatók egy része – a keresetemeléskor – figyelembe veszi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlását.

A Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. a jövedelmekről készített tanulmányában – amelynek adatgyűjtése tavaly szeptemberben zárult le – 189 vállalat béradatait elemezte – tudtuk meg Hettinger Tamás menedzsertől. A megkérdezett cégek közül 129 külföldi, 23 vegyes s 30 hazai tulajdonú. A vizsgált vállalatok tizenegy ágazatban tevékenykednek, többségük – szám szerint hatvanegy – az ipari termelőszférában működik. Noha a felmérésben szereplő cégek a béremelések eltérő formáit alkalmazták, a követendő elvek tekintetében az első két helyen az inflációt és a megélhetési költségeket ellensúlyozó, valamint az egyéni teljesítményen alapuló keresetrendezési szándék áll. Ugyanakkor háttérbe szorult az egyéni teljesítménytől nem függő, az életkorhoz, illetve a szolgálati évek számához köthető emelés.

Piaci verseny

A felmérés során az is kiderült, hogy a piaci nyomás szerepe megerősödött a korábbi évekhez képest. E tényező egyre meghatározóbb jelentősége a bérpiaci verseny kiéleződésére utal. Az egyéni teljesítmény azonban minden alkalmazotti kategóriában kulcsfontosságú paraméter a bérrendezések végrehajtásakor.

A vezetők és a felső vezetők javadalmazásakor természetesen kiemelten mérlegelik, hogy a vállalat, illetve az adott egység miként teljesített. A Hay Group korábbi felmérései azt mutatták, hogy a vezetői, felső vezetői munkakörökben a bérek meghatározásakor fontos szerepet játszott az anyavállalat véleménye. E tényező háttérbe szorulása viszont a cégek magyarországi vezetőségének önállósodását valószínűsíti.

A felmérésben részt vevő vállalatok huszonöt százaléka 12 havi fizetésnél többet nyújt évente alkalmazottainak. A leggyakrabban a fizikai dolgozók, illetve az irodai alkalmazottak körében figyelhetők meg a havi bér többszöröseként megjelenő, egyéni teljesítménytől független juttatások. A fizikai dolgozók harmada, míg a felső vezetők alig ötöde jogosult – fix bérként – tizenharmadik, tizennegyedik vagy tizenötödik havi munkabérre. A vezetők és a felső szintű irányítók körében viszont a teljesítményarányos bónusz kap hangsúlyosabb szerepet a javadalmazási csomagban. A vállalatok 27 százaléka fizet – a fix bérbe beépítve – az alapbéren és a 13., 14. havi kereseten felüli garantált bért. Idetartoznak a különféle – például nyelv-, regionális, csoportvezetői – pótlékok.

Önálló bérpolitika

A vállalatok háromnegyede jelezte, hogy hivatalosan kialakított bérpolitikával rendelkezik. Ennek lényege, hogy az egyes munkavállalói csoportok esetében meghatározzák a bérpolitika alapjait képező főbb tényezőket – mint például az alkalmasságot, az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a külső versenyképességet, a munkakörben eltöltött időt –, s ezek között fontossági sorrendet állítanak fel. Továbbra is megfigyelhető az a tendencia, hogy a vállalatok nagy hangsúlyt helyeznek az egyéni teljesítményre. Ugyanakkor a külső versenyképesség szerepe – az elmúlt évekhez képest – minden munkavállalói csoport esetében fontosabbá vált.

A felmérésben szerepel az is, hogy a vállalaton belül az egyes munkavállalói csoportok tekintetében melyik bérpiacot veszik figyelembe referenciaként. A felső vezetőknél a közép- és nyugat-európai piacot a vizsgált vállalatok közel húsz százaléka használja referenciapiacként. Ez jókora előrelépés az elmúlt évi felméréshez képest, aminek lehetséges oka – Hettinger Tamás szerint – a felső vezetők nemzetközi karrierlehetőségeinek a bővülése.

A fizikai dolgozók körében – jellemzően – továbbra is a földrajzi régió szolgál referenciapiacként. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok figyelembe veszik a munkavállalók korlátozott mozgási lehetőségét a munkaerőpiacon. A cégek sok esetben alkalmaznak speciális referenciacsoportokat is, amelyek legtöbbször a tevékenységi területnek megfelelő ágazatok vállalatai.

A felmérésben részt vevő munkáltatók 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bizonyos típusú állások és iskolai végzettségek tekintetében hiányt tapasztal a munkaerőpiacon. Ezek sorában említhetők a mérnöki és az informatikai munkakörök, a műszaki tapasztalattal társuló értékesítési beosztások, illetve az olyan speciális szaktudást igénylő tevékenységek, mint például a CNC-gépkezelői, a villanyszerelői, a vegyésztechnikusi, a szerszámkészítői, a forgácsolói, a műszerész és a targoncavezetői.

Speciális ösztönzők

A cégek számos – munkakörönként változó – speciális ösztönzőt alkalmaznak a dolgozók megszerzéséért. Ezek közé tartozik például a lakástámogatás, a letelepedési segély, az ösztöndíjszerződés, a továbbtanulási és képzési lehetőségek biztosítása, a piacinál magasabb bérezés, illetve a gépkocsi magáncélú használatának az engedélyezése.

Az egyes tevékenységi körökben fellépő munkaerőhiány miatt nem meglepő, hogy a vállalatok 62 százalékánál bizonyos munkakörökben nehéz megtartani a munkavállalókat. A dolgozók távozásának egyik leggyakoribb indoka a kiélezett bérverseny, illetve a fejlettebb régiók, valamint Budapest magasabb bérszínvonala is. Nem véletlen, hogy a vállalatok többsége a dolgozók megtartása érdekében igyekszik kiemelt bérezést nyújtani, s korszerű juttatási csomagokat (gépkocsi, lakástámogatás, hitelek) összeállítani.

A vállalatok 60 százaléka ugyanakkor azt is jelezte, hogy bizonyos munkakörökben túlkínálat mutatkozik a piacon. A cégek túlnyomó többsége azonban (84 százalék) ebből nem kovácsol előnyt, azaz nem szorítja le a béreket. Túlkínálat tapasztalható egyes közgazdasági szakmákban, adminisztratív területeken, illetve a segéd- és a betanított munkások körében.

A vállalatok 45 százaléka számolt be arról, hogy alacsonyabb presztízsű munkakörökben túlképzett munkavállalót alkalmaz. Végül pedig a vállalatok 83 százaléka ad valamilyen változó javadalmazást alkalmazottainak.

Cafeteria-rendszer

A béremelés differenciálásakor a Hay értékelési szempontjait vették figyelembe a villamos szerelvények gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Kontavill Legrand Rt.-nél. Horváth István vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta: január elsejétől 7,9 százalékos átlagos béremelést hajtottak végre a cégnél. A differenciálás alapján az emelés 0-15 százalék között mozgott.

A cégnél kombinált jövedelempolitikát igyekeznek megvalósítani, s új elemként bevezették az úgynevezett cafeteria-rendszert is. A béren kívüli juttatások keretében személyenként évi 110 ezer forintos összeget állapítottak meg, s a dolgozók maguk dönthetik el, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül mit választanak. A személyi jövedelemadó módosítása az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozóknak kedvezett, akiknek így a nettó keresete növekedett.

A szentesi cégnél a közép- és a felső vezetők körében mozgóbért alkalmaznak, a bónusz az első kategóriában az alapdíj húsz százaléka, az utóbbinál pedig a negyven százaléka. A vezérigazgató kiemelte: fontos szempontnak tartják, hogy béreik versenyképesek legyenek. Ennek vizsgálatakor szintén a Hay értékelési szempontjaira támaszkodnak.

A Jászberényi Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója, Beluzsár András elmondta: fontosnak tartja, hogy a teljesítmények és a bérek összhangban legyenek. Minthogy a korábbi években, a magyar gazdaságban ez nem mindig volt így, ezért ennek a gyakorlatnak igyekeznek érvényt szerezni a magyar magántulajdonban lévő társaságnál is.

Az OÉT ajánlása szerint

A jászberényi cég január elsejétől visszamenőleg ötszázalékos alapbéremelést hajtott végre. Noha a keresetemelés differenciált volt, az azonban mégsem fordult elő, hogy valaki teljesen kimaradt volna az emelésből. Mozgó bérként személyenként évi 50 ezer forintos keretet hagytak jóvá, ami a vezérigazgató szerint meglehetősen szűkös, de többre egyelőre nincs lehetőségük. Ugyanakkor a szakszervezettel megállapodtak abban is, hogy augusztusban felülvizsgálják a féléves teljesítményt, s ha lehetőség lesz rá, akkor az idén még egy emelésre sor kerülhet. Beluzsár András hozzátette: erre nem sok esélyt lát, hiszen a gépiparban még mindig tart a nyugat-európai recesszió. Mindent összevetve azonban tizenharmadik havi fizetés is lesz a cégnél. Tizenöt nap alapbér kifizetése garantált, ám az eredményektől függően ez még növekedhet.

A Betonút Építő és Szolgáltató Rt.-nél az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint a béremelés mértékének meghatározásakor figyelembe veszik az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlását. Dunai György elnök-vezérigazgató elmondta: így volt ez az idén is, de amíg az elmúlt években a felső határhoz közelítettek, addig az idén 5-6 százalék körül állapodtak meg. A megemelt kereseteket április elsejétől kapják a dolgozók.

Minőségi mérce

A béremelés mértékének meghatározásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy az idén romlottak az építőipari cégek piaci pozíciói. Dunai György hozzátette: személy szerint ő csak a vezetői gárda fizetését állapítja meg, a többiekét rábízza a helyi vezetőkre, akik jól ismerik az ott dolgozók munkáját. A nagyfokú differenciálásnak nem híve, úgy véli, hogy aki nem végzi el rendesen a munkáját, attól meg kell válnia a cégnek. Szakítottak azzal a hagyománnyal is, hogy automatikusan magasabb bérrel honorálják azok teljesítményét, akik már hosszabb időt eltöltöttek a pályán, illetve a cégnél. Az ugyanis nem korfüggő, hogy valaki milyen minőségű munkát végez. Természetesen a kereseteket is ennek megfelelően kell megállapítani.

Bodrogi József, a Halaspack Csomagolóanyag Bt. vezérigazgatója elmondta, hogy a béremelés mértékének megállapításakor – karöltve a tulajdonossal – a prognosztizált inflációt s a gazdasági kilátásokat is figyelembe vették. A korábbi évekhez hasonlóan a béremelést differenciáltan hajtották végre, átlagos mértéke pedig elérte a hét százalékot. Az elmúlt években a kiskunhalasi cégnél alkalmazott gyakorlat szerint előre meghatározták, hogy az adott százalékos mértékből mekkora legyen a garantált hányad. Az idén ettől eltértek, ugyanis a helyi vezetőknek nagyobb mozgásteret hagytak. Ennek ellenére az emelés aránya hasonló volt: öt százalékot mindenki megkapott. Ezenkívül éltek a lehetőséggel, s emelték a nyugdíjpénztári befizetést, a havi étkezési utalványok összegét négyezer forintra növelték, illetve a társaságnál 13. havi fizetés is van. A vezérigazgató leszögezte: ha a cégüknél, illetve az ágazatban tapasztalható béreket összehasonlítják az uniós átlaggal, akkor látható, hogy utóbbi négyszer-ötször magasabb, s nem valószínű, hogy az arány egyhamar változhat. Persze, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a munka hatékonyságát illetően a hazai cégek lemaradásban vannak. Ez utóbbi téren feltétlenül előbbre kell lépni.

Egyösszegű prémium

A Henkel Magyarország Kft.-nél az idén háromszázalékos reálbér-növekedést tűzték ki célul. Deák Ferenc vezérigazgató elmondta: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a vezetőknek április elsejétől változtatták meg a besorolási béreiket, a többieknél pedig január elsejétől léptek életbe az új keresetek.

A munkaszerződésben az szerepel, hogy év közben akkor kell újabb béremelést végrehajtani, ha az infláció mértéke meghaladja a tíz százalékot. A cég vezetői szerint ennek a veszélye 2003-ban nem áll fenn.

Az előzetes prognózisok alapján a Henkelnél 4,9 százalékos inflációval számolnak az idén. A nem vezetői munkakörben dolgozóknál úgynevezett bónuszrendszert is alkalmaznak, az egyösszegű prémium kifizetése a Henkel Magyarország eredményétől függ. A vezetőknek is van mozgó bérük, amelyhez azonban hármas célkitűzést – a Henkel-csoport, illetve az itteni cég eredményét, valamint az egyéni feladatokat – kell teljesíteni.

A nagy cégek jobban fizetnek

A Magyarországon működő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen felméri az itteni német érdekeltségű vállalatok helyzetét, egyebek között a bérekre vonatkozó információkat is. A legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy a német érdekeltségű magyarországi cégek országos átlagban háromszor annyit fizetnek alkalmazottaiknak, mint a hasonló területen működő magyar vállalatok. A megkérdezett cégek válaszaikban mintegy 1108 álláshely – amelyből 67 ügyvezetői, 218 alkalmazotti, 561 szakmunkás, illetve 262 alkalmazotti munkakör volt – adatait összegezték. Az ágazati hovatartozást tekintve meghatározó a gép-, a berendezés- és a járműgyártás, a nagy- és a kiskereskedelem, valamint a szolgáltatás. A regionális megoszlás alapján Budapest áll az első helyen, a megkérdezett vállalatok 48 százalékának a fővárosban található a székhelye.

A bérek esetében meghatározó a dolgozónak a vállalati hierarchiában elfoglalt helye, azonban a javadalmazásbeli különbségekre kihat a vállalat nagysága. Minél nagyobb a cég, annál magasabb az ott dolgozók bére. Ágazatonként viszont nincs döntő különbség. A javadalmazás alapja az éves átlagbér, de jellemző a mozgó bér, s a természetbeni juttatások is

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem