A munkaadói és a munkavállalói járulékra, valamint a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó anyagi és eljárási jogi rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (foglalkoztatási törvény) tartalmazza.
Munkaadói járulék
Járulékalap
A foglalkoztatási törvény előírása szerint munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a dolgozója (munkavállalója) részére – annak munkaviszonya alapján – kifizetett és elszámolt
– bruttó munkabér, illetmény (kereset),
– végkielégítés, jubileumi jutalom,
– a betegszabadság idejére adott díjazás,
– személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást],
– étkezési hozzájárulás,
– üdülési hozzájárulás, illetőleg
– a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után.
A munkaadói járulékot – mint láthattuk – a munkaviszony alapján, a munkavállalónak kifizetett juttatások után kell fizetni.
A foglalkoztatási törvény – a korábbi gyakorlattól eltérően – tételesen felsorolja, hogy mely kifizetések után kell munkaadói járulékot fizetni, és a 2001. január 1-jei hatályú módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a reprezentáció címén nyújtott természetbeni juttatás után nincs munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség.
Megjegyezzük, hogy munkaviszony alatt – a járulékfizetés szempontjából – azonban nemcsak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyt értjük, hanem az úgynevezett foglalkoztatási törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározott, munkaviszonynak minősülő jogviszonyokat is (erre a későbbiekben még visszatérünk).
A járulék mértéke
A munkaadói járulék mértéke 3 százalék.
Mentesülés
Nem kell munkaadói járulékot fizetni például a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történt.
Munkaadói járulék az adózásban
Költségtérítés, életbiztosítás
A munkaadóijárulék-fizetés vonatkozásában lényeges az APEH 1999/145. számú iránymutatása, amely szerint a költségtérítés és a személyijövedelemadó-köteles életbiztosítás nem képezi a munkaadói járulék alapját, ezek ugyanis nem szerepelnek az előzőekben már ismertetett felsorolásban. A foglalkoztatási törvény ugyanis nem tartalmaz értelmező rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen kifizetések tartoznak az "elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset)" fogalmába, ezért arra a KSH által kiadott kereset- és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékében foglaltak az irányadóak, amely szerint a költségtérítés nem tartozik a kereset fogalmába, a személyijövedelemadó-köteles életbiztosítást pedig a törvény nem nevesíti. Ebből következően a két kifizetés nem képezi a munkaadói járulék alapját (Szociális és Családügyi Minisztérium Munkaerő-piaci Főosztály 31787/993014 – APEH Adónemek Főosztálya 1222476138/1999.; Adó és Ellenőrzési Értesítő 1999/123. APEH iránymutatás, compLex CD Jogtár).
Pénzbeli hozzájárulások
Abban az esetben, ha a munkaadó az étkezési és üdülési hozzájárulást nem természetbeni juttatás formájában, hanem pénzben adja, az ilyen módon kifizetett összeg munkaadóijárulék-alapot képez. Ugyanakkor az étkezési és üdülési hozzájárulásnak az a része, amelyet adómentes természetbeni juttatás keretében nyújt a munkáltató, nem része a munkaadói járulék alapjának. A munkaadói járulék alapját képezi ezzel szemben az étkezési és üdülési hozzájárulásnak az a része, amely az adómentesen adható mértéket meghaladja (és ami után a 44 százalék személyi jövedelemadót is meg kell fizetni természetbeni juttatás címén) (Szociális és Családügyi Minisztérium 21163-2/1999. – APEH Adónemek Főosztálya 70/1999.; Adó és Ellenőrzési Értesítő 1999/10. APEH iránymutatás, compLex CD Jogtár).
A munkaadói járulék átvállalásaA Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatásként a munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egyévi időtartamra. A támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki munkanélküli – a kérelem benyújtását követő – foglalkoztatását vállalja. A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható. A támogatás az Flt. 16. §-ában szabályozott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással együtt nem nyújtható. Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, ha pedig a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, úgy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége köt megállapodást a támogatás felhasználására. A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. A támogatásban részesülő munkáltató köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be. |
Munkavállalói járulék
A járulék alapja és mértéke
A munkavállaló járulékként a munkaviszonya – munkaviszonyai – alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1 százalékát köteles megfizetni.
A munkavállalói járulék mértéke 2003. január 1-jétől az addigi 1,5 százalékról 1 százalékra csökkent. Ezt a csökkentett mértékű járulékot a 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek után első ízben február hónapban kellett megfizetni.
Az 1 százalékos munkavállalói járulék továbbra is a munkaadótól munkaviszonyban történt munkavégzés alapján kapott bruttó munkabért terheli.
Többes munkaviszony
Lényeges, hogy abban az esetben, ha egy személy több munkáltatóval áll munkaviszonyban, akkor valamennyi munkaviszonya alapján kapott bruttó munkabére után le kell vonni a járulékot.
Mentesülés
A fenti rendelkezés nem vonatkozik arra, aki
– öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg
– az előző bekezdés szerinti juttatásokra jogosulttá vált.
Amint az az előzőekből látható, nem kell munkavállalói járulékot fizetnie annak, aki
– öregségi,
– rokkantsági vagy
– baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve arra jogosulttá vált.
A munkaadói-, illetve a munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség teljesítése
A munkaadói járulék megállapítása és bevallása a munkaadó kötelezettsége. A járulékot a munkaadónak közvetlenül kell befizetnie az állami adóhatóságnál kezelt, erre a célra rendszeresített számlára.
A munkavállalói járulékot úgyszintén a munkaadó állapítja meg, vonja le, és fizeti meg, valamint saját bevallása keretében vallja be.
A munkaadó a munkaadói, valamint a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20. napjáig fizeti meg az előzőekben említett számlára.
Az (állami) adóhatóság a befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerő-piaci Alap kezelőjével, az Államháztartási Hivatallal, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársasággal kötött négyoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerő-piaci Alap javára.
Mindezeken túl az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a munkaadói és munkavállalói járulék bevallásáról és befizetésének teljesítéséről negyedévenként, az ellenőrzések tapasztalatairól félévenként tájékoztatja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot.
Előfordulhat, hogy a munkáltató külföldi állam Magyarországon működő diplomáciai, illetőleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete. Az említett szervezetek az általuk megállapított munkaadói, továbbá az általuk megállapított és levont munkavállalói járulékot nem az állami adóhatósághoz, hanem közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára fizetik be.
Rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjára használják fel.
Kötelezetti kör
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkáltatók köre 1998. január 1-jétől jelentősen bővült. Ennek megfelelően a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles akkor, ha
– az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és
– az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (azaz a kötelező foglalkoztatási szintet).
[Emlékeztetőül: az 1997. december 31-ig hatályban lévő szabályok szerint a fenti két feltétel megléte esetén is csak azoknak a munkáltatóknak kellett rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti adózók voltak, továbbá fizetési kötelezettség terhelte a szociális foglalkoztatót is.]
A munkavállalói létszám megállapítása
A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.
A hozzájárulás összege
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. (A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 1998-ban tizenegyezer forint volt. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka.)
Közzététel
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak a foglalkoztatási törvény szerint meghatározott mértékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 100 forintra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben teszi közzé.
Megállapítás, bevallás, befizetés
A rehabilitációs hozzájárulást az annak fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett "Rehabilitációs hozzájárulás" számla javára.
Előlegfizetési kötelezettség
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkáltató úgyszintén maga állapítja meg, és fizeti be.
A negyedik negyedévre nem kell előleget fizetni. A tevékenységét megkezdő hozzájárulás-fizetésre kötelezett pedig az első teljes negyedév után fizet első ízben előleget.
A rehabilitációsjárulék-fizetési kötelezettséget a foglalkoztatási törvény alapján, tehát negyedévente, előlegfizetéssel kell teljesíteni. Az előleg mértéke 1999. január 1-jétől változott. A befizetés teljesítésével összefüggésben ugyanis gondot okozott 1998-ban az a rendelkezés, miszerint a negyedévente kötelező előlegfizetés során a tárgyévet megelőző év tényleges kötelezettségének 25 százalékát kellett figyelembe venni. Ebből adódóan nem volt egyértelmű, hogy például az adott évben alakult munkáltatók esetében (ahol nincs tárgyévet megelőző év) az előlegfizetésnek mi az alapja, illetve kellett-e egyáltalán előleget fizetniük.
Az előleg mértéke – a fentieknek megfelelően – 1999-től a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség 25 százaléka, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy mindig a tényleges negyedév alapján számított éves összeg 25 százalékát kell az állami adóhatóságnál vezetett Rehabilitációs hozzájárulás számla javára befizetni. A negyedik negyedévre – mint láthattuk – nem kell előleget fizetni.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény alapján a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20-áig kell befizetni. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét pedig az adóévet követő év február 15-éig kell megfizetni.
Adóhatósági feladatok
A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is irányadó az a korábban már ismertetett szabály, miszerint az állami adóhatóság a befizetett hozzájárulást a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal mint a Munkaerő-piaci Alap kezelőjével, az Államháztartási Hivatallal, továbbá a Magyar Államkincstár Részvénytársasággal kötött négyoldalú megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint utalja át a Munkaerő-piaci Alap javára.
FogalomtárA foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmező rendelkezései között találhatjuk a következő definíciókat: Munkaviszony Munkaviszony a munkaadói járulék tekintetében a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya. Munkavállaló Munkavállaló az, aki az előzőekben meghatározott munkaviszonyban áll. Munkaadó Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. Abban az esetben pedig, ha a munkaadó külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, munkaadónak minősül az is, aki külföldit az előzőekben fel nem sorolt jogviszony alapján foglalkoztat, valamint az is, akinek külföldi munkaadóval kötött magánjogi szerződése teljesítése érdekében végez munkát külföldi magánszemély Magyarországon. Öregségi nyugdíjra jogosult személy Öregségi nyugdíjra jogosult személy az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül. Létszám A rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. |
