A munkaadók vitatják az Mt., illetve a Met. tervezett módosítását, s kifogásolják a korrekciók több pontjának szükségszerűségét. Míg a Met. hatályos rendelkezései szerint a munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony alaki feltételeit vizsgálja, addig az előterjesztés szerint az ellenőrzés kiterjedne a kötelező tartalmi elemek meglétére is. Ezzel a jogalkotó szándéka az, hogy könnyebben kiszűrhetők legyenek a munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozói szerződések. Mindemellett az Mt.-be bekerülne az a passzus, hogy elnevezése ellenére munkaszerződésnek kell tekinteni a felek megállapodását, ha megállapítható, hogy valójában munkaviszony, s nem vállalkozói-alvállalkozói kapcsolat van köztük.
Színlelt vállalkozások
Az a Magyarországon elterjedt gyakorlat, miszerint az alkalmazottak jelentős részét nem munkaviszonyban, hanem színlelt, illetve vitatható vállalkozási formában foglalkoztatják, ellentétes az uniós gyakorlattal – hangoztatta több alkalommal Kiss Péter munkaügyi miniszter.
E munkavállalókat nem védik az Mt. szabályai, s nem vonatkoznak rájuk például – a szabadsággal, a pihenőidővel kapcsolatos kitételek. A jelenlegi szabályozás szerint a szerződő feleknek a munkakörben, a munkavégzés helyében és a munkabérben kell megállapodniuk, ebből azonban még nem következik a jogviszony tárgya, illetve tartalma. Ezért az új Mt.-be bekerülne az a szabály, hogy a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk abban, hogy munkaviszonyt létesítenek.
Átjárható szerződések
A Met. módosításával ugyanakkor nőne az 1996 óta változatlan munkaügyi bírság mértéke is. Ezt a jogalkotók a munkavédelmi törvény legutóbbi módosításával megemelt munkavédelmi bírság összegével hoznák összhangba. Így a munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezertől hárommillió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint – a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli – újabb jogsértés esetén ötvenezertől tízmillió forintig terjedhet.
Az uniós jogharmonizáció keretében ugyancsak fontos kitétellel egészülne ki az Mt. Ezek szerint a munkavállaló kezdeményezésére a munkáltató köteles lenne hozzájárulni a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a határozatlan időre szóló munkaszerződés módosításához, ha a munkavállaló által betöltött munkakörrel azonos álláshely áll rendelkezésre. Ezekről az álláshelyekről egyébként a munkaadónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat.
Az előterjesztő Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szándéka szerint ezekkel a szabályokkal biztosítani lehet a munkaszerződések közötti átjárhatóságot. Ezt várja el az Európai Unió is. A munkaadó mindemellett mentesülne e kötelezettségek alól akkor, ha ezek teljesítése – jogos érdekére való tekintettel – nem várható el tőle.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a munka világát érintő törvénytervezetek több pontja vitatható.
"Nem értünk egyet azzal, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben a munkaügyi bírság első alkalommal kiszabható mértéke ilyen nagyságrendben nőjön" – mondta Geiger Éva, az MGYOSZ szakértője. – Méltánytalan lenne egy céget 10 millió forintos bírsággal sújtani csak azért, mert rosszul értelmezi a jogszabályokat. Egy kisebb vállalatot ekkora összegű büntetéssel tönkre lehet tenni – vélekedett a szakértő.
Rugalmas formák
Az MGYOSZ tiltakozik az ellen is, hogy a munkaügyi ellenőr átminősíthessen vállalkozói szerződéseket abban az esetben, ha ezek megítélése szerint munkaviszonyt álcáznak. A munkaadói szervezet véleménye szerint a szerződések átminősítése a bíróság dolga. Nem értenek egyet azzal az elképzeléssel sem, hogy az Mt. úgy módosulna, miszerint a munkáltató köteles lenne tájékoztatni a munkavállalót a betöltetlen teljes, részmunkaidős, illetve a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel betölthető álláshelyekről, s ha van ilyen, akkor a munkavállaló kezdeményezésére őt a hasonló munkakörből az üresbe áthelyezni, ezzel a munkaszerződés módosításához hozzájárulni. Ezzel szemben teljesen a munkaadó hatáskörébe kellene utalni a munkaszerződés módosításának kérdését – tolmácsolta az MGYOSZ álláspontját Geiger Éva.
A munka világát érintő változásokkal nem teljesen ért egyet a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) sem. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az a tendencia rajzolódik ki, hogy a nagyvállalatok inkább elbocsátanak, a kisebbek pedig munkaerőt szívnak fel. A foglalkoztatás bővítése érdekében tehát a kisvállalkozásokat kell erősíteni, egyebek közt azzal, hogy a munkaügyi kormányzat teret enged a rugalmas foglalkoztatási formáknak. Erre utaló jelek már vannak, ám amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi – vélekedett Antalffy Gábor ügyvezető elnök. Szerinte ugyanis hiába segíti az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését a kormányzat, ha ugyanakkor szigorítani akarja a munkaügyi ellenőrzéseket.
Egyezség az Mt.-rőlA szociális partnerek megállapodtak az Mt. módosításáról. Ezek szerint – egyebek közt – változik az előterjesztés azon része, mely eredetileg így szólt: a foglalkoztató – a munkavállaló kezdeményezésére – köteles átminősíteni a munkaszerződést. Ezzel szemben arról született megegyezés, hogy a munkaadó köteles mérlegelni a foglalkoztatott ilyen jellegű kérését, s azt két héten belül meg kell válaszolnia. Egyezség született arról is, hogy készenlét esetén a személyi alapbér 20, ügyelet esetén 40 százalékának megfelelő munkabér jár a dolgozónak. |
Munkaügyi ítélkezés
A színlelt vállalkozások kiszűrésével az a gond, hogy nehéz megkülönböztetni, melyik minősül a megrendelő részéről gazdasági pozícióval való visszaélésnek, és melyik szolgálja az alvállalkozó valós érdekeit. Ezért pontos definíciókat kellene meghatározni ahhoz, hogy ki lehessen szűrni a színlelt vállalkozásokat. Egzisztenciák kerülhetnek veszélybe akkor, ha például egy takarító kisvállalkozást azért büntetnek meg, mert vállalkozás keretében folytatja tevékenységét. Ha neki mint munkavállalónak nem sérülnek az érdekei, akkor nem indokolt az állami beavatkozás – érvelt Antalffy Gábor.
Védettebb munkavállalók
Véleménye szerint az is erősen megkérdőjelezhető, hogy a munkaügyi ellenőr egyáltalán jogosult-e a vállalkozói-alvállalkozói szerződések felülvizsgálatára, s azt követően eljárás kezdeményezésére. Szerinte a munkavállalóknak kellene kezdeményezniük, s a munkaügyi bíróságoknak kellene döntést hozniuk az ilyen jellegű vitás ügyekben, bár ehhez először fel kellene gyorsítani a munkaügyi ítélkezést.
Ellenzi a KISOSZ a munkaügyi bírság összegének emelését is. A szervezet álláspontja szerint aránytalanul nagy bírság sújtaná azokat a jóhiszemű gazdálkodókat is, akik a bonyolult adminisztrációs kötelezettségeknek nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Nyugat-Európában az ilyen jellegű ügyek mindössze egy hatósági figyelmeztetést, s nem pénzbüntetést vonnak maguk után. Egy tízmilliós, de még egy hárommilliós tétel is tönkretehet egy kisvállalkozást. Önmagáért beszél az a tény, hogy az adótörvények változtatásakor szóba került a kisvállalkozások éves bruttó árbevételének 10 millió forintban történő meghatározása.
Ugyanakkor tarthatatlan az is, hogy a munkaügyi hatóság a munkaadók számára nem hozza nyilvánosságra azt a tarifatáblázatot, amely alapján kiszabja a bírságot, s így kvázi szubjektív módon ítéli meg a büntetési tételt – fűzte hozzá Antalffy Gábor.
A szakszervezetek – ellentétben a munkaadói érdekvédelmi szervezetekkel – üdvözlik a változásokat. Gyimesi László jogász, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az uniós direktívák eleve munkavállaló-barátok, s így azok átvételével a dolgozók jól járnak, pozíciójuk erősödhet. "Nem hiszem, hogy a munkaadók hátrányba kerülnének a változások miatt, a jogalkotás a kiegyensúlyozás jegyében zajlik" – vélekedett.
Az uniós jogharmonizáció keretében a munkáltatói jogutódlásról szóló irányelvek is megjelennek az Mt.-ben. Ennek lényege, hogy a munkavállalók jogait garantálni kell akkor is, ha a vállalkozásokat, üzleteket vagy ezek részeit a tulajdonos másra ruházza át. Ez Gyimesi László szerint nem újdonság, a továbbfoglalkoztatás tekintetében eddig is védelmet kellett nyújtani a dolgozónak.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja szerint is erősödnek a munkavállalók jogai. Ugyanakkor nehezményezik, hogy – megítélésük szerint – lényeges pontok kimaradnak. Az MSZOSZ képviselői úgy vélik: a szakszervezeti vezetőket a jelenleginél jobban kellene védeni, mert azok a jogaik sem érvényesülnek, amelyeket a jelenlegi Mt. biztosít a számukra. Átirányítás, kiküldetés révén könnyű őket a munkahelyükről elmozdítani. A szakszervezet részéről hiányolják továbbá, hogy a munkaidő és a pihenőidő védelme nem valósul meg maradéktalanul, mindemellett előnyösnek ítélik, hogy a munkaszerződések közötti átjárhatóságot biztosítaná az új Mt.
Rövidebb munkahétA kormányzati és a munkavállalói oldal egyaránt számos alkalommal kinyilvánította a heti munkaidő csökkentésére vonatkozó szándékát, azonban az idei bértárgyalások keretében ezt a témát érdemben nem tárgyalták a szociális partnerek. A munkaadók szerint egyelőre nem időszerű a téma megvitatása, ám nem zárkóztak el a kérdéstől. A három oldal abban egyezett meg, hogy megkezdik, és május végéig lefolytatják a tárgyalásokat a munkaidőalap felülvizsgálatáról |
