×

Kollektív szerződések

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 46. számában (2001. november 15.)
A hazai munkavállalóknak alig a fele tartozik valamilyen kollektív szerződés (ksz) hatálya alá, ami – uniós összevetésben – nem túl sok. Ugyanakkor a megállapodások tartalma sem felel meg a kívánalmaknak: jellemzően csak a Munka Törvénykönyve passzusait tartalmazza, s mellőzi a munkavállalók jogainak a helyi igényekhez igazodó szabályozását. Problémát jelent az is, hogy ágazati szinten különösen kevés megállapodás születik. Ennek oka abban keresendő, hogy a partnerszervezetek nehezen találnak egymásra, illetve hiányzik a megfelelő kormányzati ösztönzés is. A munkaadók és a munkavállalók helyi érdekegyeztetésének fejlesztése az uniós integráció miatt is szükséges. A tagországok gyakorlata e téren eltér egymástól, ugyanakkor – általában – a szervezettség mindkét oldalon nagyobb, mint Magyarországon.

ösztönözni kell a partnerek középszintű tárgyalását

Gyakorta kifogásolható a tartalom

A kormány, bár feladatának tekinti a kollektív szerződések jogi feltételeinek megteremtését, ám e szerződéseknek nem aláírója. Lehetőségei is korlátozottak abban, hogy az érintett feleket befolyásolja szándékaikban. Persze, ha a munkaadók és a munkavállalók konstruktív javaslatokkal állnak elő, akkor a kormányzat partner ezek megtárgyalásában s megvalósításában. A kormányzat számára ugyanis – mint minden korábbi kabinet számára is – fontos a munkabéke, így a kollektív szerződések létrejötte is támogatandó cél – foglalta össze a kormány álláspontját Herczog László, a Gazdasági Minisztérim (GM) miniszteri biztosa.

Jelenleg Magyarországon a munkavállalók közel 50 százaléka tartozik valamilyen kollektív szerződés hatálya alá. Ez az Európai Unió országaiban tapasztaltakhoz képest nem túl magas arány. Ám a kritikák megfogalmazása előtt több szempontot is vizsgálni kell. Egyrészt kiemelendő, hogy a rendszerváltást követően teljesen átalakult a magyar gazdaság, aminek következtében a jelenleg működő cégek túlnyomó része tulajdonképpen új vállalkozásoknak tekinthető. A nagy múltú vállalatok részben megszűntek, de legalábbis átalakultak. Másrészt e dokumentumok kidolgozására, aláírására a Munka Törvénykönyve szerint 1992 óta van lehetőség Magyarországon, így az elmúlt szűk egy évtized – úgy tetszik – kevés volt e rendszer kiforrásához.

A Gazdasági Minisztériumhoz beérkezett dokumentumok áttekintése alapján elmondható, hogy ezek tartalma sok esetben kifogásolható. A vállalatoknál, de még az ágazati szinten megkötött kollektív szerződésekre is jellemző, hogy gyakorta csupán átveszik a Munka Törvénykönyve passzusait, ahelyett hogy a helyi igények szerint szabályoznák a munkavállalók jogait. Kívánatos lenne például, hogy e dokumentumok tartalmazzák a munkáltatók és a szakszervezetek kapcsolatrendszerét, ezen belül a helyi viták rendezésének eljárási rendjét, rendelkezzenek arról, hogy adott esetben kérik-e harmadik fél közreműködését. A szerződésekben az adott vállalkozás hosszabb távú foglalkoztatáspolitikájáról, stratégiájáról sem esik szó. A hiányosságok közé sorolható továbbá, hogy az Mt. nem határozza meg pontosan az ágazati megállapodás fogalmát, erre csak utalást tesz.

A Horn- és az Orbán-kormány egyaránt próbálkozott azzal, hogy életre hívjon egy országos kollektív szerződést, amely a minimálbér mellett szabályozhatta volna, szabályozhatná például a munkaidő beosztását, a pihenőidőt és ezek díjazását. Erre azonban nem került sor, hiszen a próbálkozás megbukott, mert a szociális partnerek nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy miként határozzák meg az úgynevezett reprezentativitást. Ez pedig lényegi kérdés, hiszen ez alapján döntik el, hogy ki tárgyalhatja, ki kötheti meg mind a munkaadói szervezetek, mind a szakszervezetek részéről a kollektív szerződést. E vita mind a mai napig nem zárult le, ám pillanatnyilag is úgy tűnik: a szociális partnerek nem is kívánnak e témával foglalkozni. Ahhoz, hogy a szerződések megkötését szabályozni lehessen, szükség lenne a szociális partnerek újabb és újabb közös javaslataira. E nélkül nem lehet előrelépni.

A kormányzat megteszi, amit lehet. Ezt jelzi a középszintű érdekegyeztetés fejlesztését célzó PHARE-programhoz való kapcsolódás. Ennek eredményeképpen – mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon – várhatóan kiépül majd az a rendszer, amely megfelelő keretet teremt az ágazati szerződések megkötésére.

Hiányzik a cégek felhatalmazása

A ma Magyarországon érvényes helyi kollektív szerződések jelentős hányada olyan cégeknél köttetik, amelyek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tagvállalatai. Mindez azt mutatja, hogy vállalati szinten – ha van is tennivaló – lényegét tekintve működik a kollektív szerződések rendszere. Nagyobb baj az ágazati szinten tapasztalható. Az MGYOSZ saját eszközeivel és lehetőségein belül a munkabéke fenntartása érdekében segíti a ksz-ek megkötését tagszervezeteinél és tagvállalatainál – összegezi a jelenlegi helyzetet Geiger Éva, az MGYOSZ szakértője.

Az MGYOSZ már évek óta ösztönzi a kollektív szerződések megkötését, s ez nem újdonság. Bizonyítja ezt, hogy e kérdéssel először 1994-ben foglalkoztak, s ugyanebben az évben tagszervezeteik számára összeállítottak egy szakszervezeti partnerlistát is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével és az Autonóm Szakszervezetekkel kialakított kapcsolat ma is az egyik fontos eleme a szerződések megkötésének. Emellett különböző konzultációkat, találkozókat szerveztek a munkaadói és a munkavállalói szervezetek, valamint a cégek képviselőinek részvételével. A találkozókon nem csak a ksz-ek fontosságára hívják fel a figyelmet, de e dokumentumok tartalmi elemeivel is foglalkoznak. Erre a Munka Törvénykönyve jelentősebb módosításakor mindig szükség van: például a törvényben biztosított rugalmas munkaidővel csak akkor élhetnek a munkáltatók, ha ezt a kollektív szerződés is tartalmazza.

Talán e munka eredményének is tekinthető, hogy mára az MGYOSZ mintegy 6 ezer tagvállalata jelentős részénél létezik munkahelyi kollektív szerződés. Ebben szerepet játszott, játszik az is, hogy e cégek a nagy és középvállalkozások körébe tartoznak. Az MGYOSZ szerint sokkal inkább a kis cégeknél tapasztalhatók gondok, ahol a munkaadókat nehéz rászorítani bármiféle írásos megállapodásra, s szintén nem hajlanak erre – általában – a multinacionális cégek magyarországi érdekeltségei sem.

Ágazati vagy középszinten azonban már sokkal rosszabb a helyzet, bár az MGYOSZ érdekkörébe tartozó szervezeteknél – a gépipar, a könnyűipar, a nyomdaipar, az energetika vagy éppen a bútoripar területén – tradicionálisan létezik a kollektív szerződés; a sütőiparban, az idegenforgalomban, valamint a villamosenergia-iparban pedig az egész ágazatra kiterjesztették a szűkebb körben megkötött megállapodást. Mint Geiger Éva elmondta, az ágazatok esetében a munkaadói oldalon az a legnagyobb gond – ami gyakorta meghiúsítja a szerződések létrejöttét -, hogy a cégek nem adnak erre felhatalmazást a szervezetük képviselőinek. Nem ritka ugyanis, hogy egy-egy ágazaton belül igen jelentős a jövedelmezőségi különbség, s így amit egy gazdagabb cég megadhat a dolgozóinak, azt nem teheti meg egy gyengébben prosperáló vállalkozás.

Rendezetlen viszonyok

A mezőgazdaságban is kívánatos lenne a kollektív szerződés, ám ennek ágazati szinten nincsenek meg a feltételei. Először magát az agrárszektort kellene rendbe tenni, s csak ezt követően kerülhet sor a munkaadók és a munkavállalói partnerszervezetek ilyenfajta tárgyalásaira – vélekedik Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgazdasági titkára.

Az agráriumban meglévő jelentős feszültség oldása egyrészt megkívánná, másrészt az ugyanerre visszavezethető okok gátolják is az ágazati kollektív szerződés megszületését. Jelenleg – miután a mostani agrárpolitika nem kedvez a foglalkoztató mezőgazdaságnak – az ágazat nagyon rossz állapotban van. Ezt jelzi például, hogy míg nemzetgazdasági szinten a GDP 4,5 százalékkal növekedett, addig az agrárágazatban mintegy 3,5 százalékos GDP-csökkenés következett be. A bérszínvonal lemaradása e területen 30 százalék körüli, ugyanakkor a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nem rosszabb, sőt sok esetben jobb is, mint más ágazatokban. Ezt még tetézi – ami az ágazati ksz szempontjából is fontos -, hogy e területen igen jelentősek az országon belüli területi különbségek. Ilyen körülmények között ágazati kollektív szerződés megkötéséről nem lehet szó, hiszen ez eleve kudarcra lenne ítélve a mai helyzetben. Ennek ellenére a MOSZ-nak jó, szinte napi kapcsolata van a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetével, a MEDOSZ-szal.

A MOSZ számára – éppen az ágazat nagyon nehéz helyzete miatt – fontosak a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatok, ezért ösztönzi az üzemi szintű megállapodásokat. Erről azonban általában csak a nagyobb agrárcégeknél lehet beszélni. Leginkább a volt állami gazdaságok tartoznak e körbe, az egykori termelőszövetkezetekben is van példa megállapodásra, igaz, ez ritkább.

Az ágazatban jelenleg mintegy 250-300 ezer foglalkoztatottat tartanak nyilván, e létszám mintegy fele idénymunkás, a többiek állandó foglalkoztatottak. Bár pontos számok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint azonban ez utóbbi körnek mintegy egyharmada, fele tartozik valamilyen üzemi szintű kollektív szerződés hatálya alá.

Egymást keresik a szociális partnerek

Bár kétségtelen, hogy a munkavállalók és a gazdasági szervezetek számához viszonyítva kevés a megkötött kollektív szerződések száma, ám e probléma kezelése nem csak a szociális partnerek feladata lenne. A kormány ugyanis az elmúlt években határozottan törekedett arra, hogy úgymond "lenyomja" a szociális partnereket. Ez a törekvés talán határozottabban irányult a szakszervezetek ellen – vélekedik a kollektív szerződések s a társadalmi párbeszéd helyzetéről Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.

A kollektív szerződések mai helyzetét mind kormányzati, mind pedig munkaadói szempontból meg kell vizsgálni, s külön kell választani az ágazati és a helyi szerződéseket. Ha a középszintet helyezzük górcső alá, akkor elmondható, hogy míg a szakszervezeti oldalon hagyományosan működnek szervezetek, addig a munkaadói körben számos területen nincs partnerszervezet. E téren kívánatos lenne az előrelépés, már csak azért is, hiszen ma még csekély számban születtek ágazati, illetve a több munkáltatóra kiterjesztett kollektív megállapodások. Ebben azonban a kormánynak van felelőssége, hiszen feladata lenne, hogy saját eszközeivel elősegítse a partnerek egymásra találását.

Helyi szinten – ha direkt módon beleszólni nem is, de – ösztönözni lehet a vállalati megállapodásokat. Az Országos Munkaügyi Tanácsban a munkaadók és a munkavállalók már tárgyaltak arról, hogyan lehetne a cégeket felkészíteni és ösztönözni a szerződéskötésre. Sajnos gyakorlati eredményt nem sikerült felmutatni.

Bár a kormányzatnak ösztönözni kellene a megállapodásokat, azonban a Munka Törvénykönyve üzemi tanácsokra vonatkozó módosításával – amelyben (bizonyos helyzetekben) jogi lehetőséget kaptak e testületek a kollektív szerződés megkötésére – még nehezítette is a szakszervezetek helyzetét. Üzemi tanács által kötött ksz-ről eddig nincs tudomásunk. Tapasztalataink szerint egyébként egyre több helyen jönnek létre helyi szakszervezetek, ami akár azt is jelentheti, hogy idővel számítani lehet a megállapodások számának gyarapodására.

Ma még nem alakult ki egységes álláspont arról, szükséges-e országos szinten kollektív szerződés. Elképzelhető, hogy ez hasznos lenne, hiszen több olyan terület is van, amelyet a Munka Törvénykönyvében foglaltakon túl részletesebben is szabályozni lehetne. Első lépésben e dokumentum tartalmazhatná például a képzettségnek megfelelő bértarifarendszert; a munkaidő részletes szabályozását; a pihenőidő kiadásának szabályait s a munkaidő-csökkentés kérdéseit.

Tárgyalások vannak, eredmény még nincs

A közszféra a kollektív szerződések szempontjából sajátos helyzetben van, hiszen e területre számos korlátozás vonatkozik. Így a közigazgatásban, valamint a fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók esetében egyáltalán nem lehet szó kollektív megállapodásról, míg a közszférában ágazati szerződést sem lehet kötni. Mindez azt jelenti, hogy csak helyi szinteken lehet szó e sajátos védelemről, ám ott jelenleg nem rosszabb a helyzet, mint a versenyszektorban. Igaz, ez viszonylag alacsony lefedettséget jelent mindkét területen.

Mint Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke mondta, számukra a kollektív szerződések kérdése aktuális, hiszen a közelmúltban meghozott törvényi változás nyomán mintegy 20 ezer ember – műszaki, technikai alkalmazott – kikerült a köztisztviselői körből, és jelenleg már a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. Így ők ma nem részesülnek a korábbi védelemben, ezért a SZEF szorgalmazza az ágazati kollektív szerződések megkötését. Ám vita van abban, hogy a megállapodást melyik miniszterrel kössék, egyáltalán lehet-e egy tárcavezetővel – aki közvetetten munkáltató – kollektív szerződést kötni. Egyébként az ágazati megállapodás nem új kezdeményezése a fórumnak, hiszen már évek óta, a korábbi kormányok idején is próbálkoztak, igaz, eredménytelenül. A SZEF reményei szerint néhány hónapon belül eredményt tudnak elérni abban, hogy a jelenleg védelemben nem részesülő dolgozókat érintő ksz megszülethessen. Ám hosszabb előkészítő munka szükséges ahhoz, hogy a közszféra minden ágazatában, a közalkalmazottak és a köztisztviselők körében – a két törvény által kizárt területen kívül – megteremtődjék a megállapodások életre hívásának lehetősége.

Azt mindenképpen látni kell, hogy a közszférában – már ahol egyáltalán erre mód van – korlátozottak azok a területek, amelyekről rendelkezhet a ksz. Például anyagi ügyekben egyáltalán nem lehet semmiféle különmegállapodás, hiszen e téren a munkáltatókat kötelezi a költségvetési törvény. Ennek megfelelően a helyi dokumentumokban is például a munkaidő-beosztásról, a munkaszervezésről és a különféle szociális juttatásokról rendelkezhet a kollektív szerződés.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem