Távoktatás, távtanulás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

A tudásalapú társadalom „iskolareformot" vár

Megjelent A Munkaadó Lapja 44. számában (2001. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A távoktatás, mint a felnőttképzés egyik lehetséges modellje Magyarországon is ígéretes fejlődés előtt áll. A kezdeti kísérletek után egyre több intézmény nyújt korszerű ismereteket ebben a formában, a munkavállalóknak pedig mind nagyobb hányada ismeri fel, hogy a munkaerő-piaci esélyeik javításához nélkülözhetetlenek az új szakismeretek. A távtanulás - különösen az informatika fejlődésével - minden tekintetben képes kiszolgálni a korszerű ismeretszerzés iránti igényeket.

 

Az informatika forradalma a hazai oktatást és a szakképzést sem kerülte el. A változások immár világossá tették, hogy az egyéni érvényesülés záloga nem lehet más, mint a folyamatos tanulás: legalábbis azok számára, akik lépést akarnak tartani a fejlődő világgal. Alaposan megváltozott a szakképzés funkciója, szerepköre és belső struktúrája, melynek fő irányait a piac diktálja. Az úgynevezett nyitott képzés és a távoktatás elsősorban a felnőttek továbbtanulását teszi lehetővé, azt célozva, hogy a munkavállalók - a piacgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva - konvertálható szaktudásra tegyenek szert.

Minőségi mérce

Zarka Dénes, a műegyetemi Távoktatási Központ munkatársa szükségesnek tartja, hogy legelőször is tisztázzuk a távoktatási képzési forma jellemzőit. A magyar oktatási rendszerben ugyanis még csak most van elterjedőben a nyitott szakképzés, és számos téves információ látott napvilágot.

Gyakorlatilag a hiány teremtette meg a kínálatot, így e területen is megkezdődött a verseny - mondja Zarka Dénes. Előbb különböző külföldi egyetemek kihelyezett tagozatai adtak lehetőséget a távoktatás igénybevételére, később azonban a hazai oktatási intézmények is felzárkóztak. Ezen a területen az első perctől kezdve komoly minőségi követelmények fogalmazódtak meg, a partnerek szisztematikusan ellenőrizték - és ellenőrzik - az oktatók és a konzulensek felkészültségét. Független vizsgabizottságok tevékenykednek, s nagy hangsúly helyeződik a tananyag állandó fejlesztésére és bővítésére is, mely munkában a hallgatók észrevételeit is figyelembe veszik.

Kötöttség nélkül

A távoktatásra, illetve a nyitott szakképzésre egyaránt jellemző, hogy az ebben részt vevők majdnem minden kötöttség nélkül sajátítják el az ismereteket, a tudás ellenőrzése pedig a folyamat végén történik meg. A nyitott szakképzés elsősorban tovább- és átképzési forma, amely alkalmas arra, hogy a munkavállaló ugyanolyan rugalmasan követhesse a piaci változásokat, mint ahogyan ezekhez a munkaadó a saját piaci és gazdaságossági érdekei szerint igazodik.

A távoktatásba, illetve a nyitott szakképzésbe bekapcsolódók - legyenek azok oktatók, tanulók, vagy akár az új értékek felhasználói - új szemléletet kénytelenek elsajátítani. Ennek lényege, hogy a rendszer főként a felnőtteket célozza, és munka melletti továbbtanulásra alkalmazható. Ez érezhető a tanulmányi rend kialakításában is, de főként abban, hogy a hallgató minél előbb képessé válik az új ismeretek hasznosítására.

Domináns elemek

Benedek István és Nagy Kálmán hosszú évek óta foglalkozik a távoktatás és a nyitott szakképzés magyarországi struktúrájának megteremtésével s ennek tanulmányozásával. Az ő meglátásuk szerint e képzési módnak két eleme dominál. Az egyik az úgynevezett „egyedüllét", vagyis az a körülmény, hogy a képzésben részt vevő nem lehet klasszikus értelemben „diák". Nyilvánvalóan nem lehet az, hiszen munka mellett, a saját szellemi, fizikai erejére hagyatkozva vesz részt az oktatásban, még akkor is, ha tanulmányait időről időre ellenőrzik. Ebben a rendszerben már nincsenek jelen a szigorú és számon kérő szülők, s az előremenetelt nem honorálják érdemjegyek. A felnőtt diák maga tervezi meg előrehaladását, és kizárólag a saját felelőssége, hogy mikor és mennyi időt fordít a minőségi tanulásra. A tapasztalatok szerint azonban a sikeres emberek bátran és következetesen használják ezt a munkaformát, vállalva az intézményi központ által felállított szabályokat (és költségeket), nem utolsósorban pedig a követelmények teljesítését.

A rendszer másik lényeges eleme az úgynevezett oktatócsomag, melyet az intézményi központ biztosít. E csomagnak - sok minden mellett - tartalmaznia kell a tankönyveket, a tanulmányi szabályzatot s a vizsgarendet, de a szöveggyűjteményeket és a dolgozati feladatlapokat is. Ha a hallgató kézhez veszi az oktatócsomagot, nagymértékben egyszerűsödik az élete, hiszen nem kell a megfelelő ismeretek megszerzéséért könyvtárakban töltenie az idejét. Ráadásul biztos lehet abban is, hogy a vizsgakövetelmények kizárólag az oktatócsomagban közreadott tananyagra terjednek ki.

A távoktatás múltja
A távoktatás elsősorban Észak-Amerikában, Angliában és Ausztriában terjedt el, de népszerű Ausztráliában és Hollandiában is. Magyarországon a kilencvenes évek elején elsősorban ezekből az országokból érkeztek az első modellek, a felhasználók pedig - leginkább - a gazdaság privát szférájából kerültek ki.

1950-ben a Harvard Egyetemen dolgoztak fel különböző esettanulmányokat, mely munka a didaktikai eljárás alapja lett. A legújabb hírek szerint azt a 46 éves Lawrence Summers közgazdászt (egykori amerikai pénzügyminiszter) nevezték ki a Harvard rektorának, aki első, legfontosabb nyilatkozatában kifejtette, miszerint a távoktatás nem szorítja ki a tudós tanárokat az egyetemekről. Summers úgy véli, a tanulásban és az egyetemi oktatásban a szellemi színvonal a legfőbb cél, az internet pedig a versenyképesség javításának modern eszköze, tehát értelmetlen lenne az oktatásból kiszorítani.

Konzulensek vagy tutorok

A távtanulás - bár magányos elfoglaltság - azért mégsem jelent segítség nélküli munkát. A rendszerben igen fontos szerep hárul a konzulensekre vagy tutorokra, akiknek közreműködése külföldön - különösen az angolszász oktatási rendszerben - már régen alkalmazott gyakorlat. A konzulens, vagyis a tutor az a személy, aki összeköti a hallgatót az iskolaközponttal. Ő az, akihez a felnőtt diák a tanulmányok során felvetődő problémáival fordulhat. A tutorok a szakma kiváló művelői, akik főként mellékfoglalkozásként vállalkoznak e szerepkörre. Közreműködésükkel igazi szakmai műhelyek jöhetnek létre, hiszen a hallgató és a konzulens termékeny vitákat folytathatnak. E sajátos szakmai munka ugyanakkor a tutor számára is kihívást jelent, hiszen hozzásegíti tudása folyamatos fejlesztéséhez. A hazai gyakorlat szerint a tutorok besorolása szigorú feltételekhez kötött: egyebek közt ahhoz, hogy ők maguk is újabb és újabb teljesítményt nyújtsanak.

A tutorokkal többféleképpen lehet a kapcsolatot tartani. Nyilvánvaló, hogy a konzulens - aki maga is helytáll saját munkahelyén - képtelen lenne hallgatóival naponta találkozni és a megszokott iskolarendszerben működő módon konzultálni. A kapcsolattartás egyik módja tehát a telefonon történő konzultáció. Ennek időpontjait a tanrendben meghatározzák.

A másik kapcsolatteremtési lehetőség az internet használata. A távoktatással foglalkozó intézmények előszeretettel használják ezt a korszerű eszközt, amely arra is lehetőséget teremt, hogy egyszerre több hallgató is kapcsolatot tartson a tutorával, illetve egymás kérdéseit és problémáit is megvitassák.

Érdeklődő cégek

A Nyitott Szakképzésért Közalapítvány pályázati rendszert hozott létre a felnőtt szakképzésben, illetve a munkaerő-piaci tovább- és átképzésben alkalmazott kötetlen tanulási, távoktatási programok választékának bővítésére. Fábri György, a pályázatok értékelésében részt vevő szakértő közölte, 202 intézmény vett részt a pályázaton, s viszonylag élénk volt a magáncégek érdeklődése. De jelen voltak a közoktatási és a felsőoktatási intézmények és a szakképzők is. A benyújtott pályázatok témakörei közt nagy számban szerepelt az informatika, de felbukkant az érdeklődés az olyan hagyományos szakismeretek iránt is, mint a mezőgazdaság vagy az iparosszakma. A tananyagok többsége saját fejlesztésű, de sokan adaptáltak módszereket.
A pályázók többsége 10 millió forintot igényelt, ám akik perspektivikus részvételt terveznek a nyitott képzési piacon, 10-50 milliós támogatási forrást kérnek. Ezek a pályázatok piaci árakkal, bérekkel és kiadásokkal számolnak, és hosszú távon gondolkodnak.

Tanulási stratégiák

Az élethosszig tartó tanulás szó szerint értendő, mégis több aspektusa vizsgálandó. A szakképzés szempontjából elsősorban a munkaerőpiacról kikerülőkre kell figyelni, akik csak a továbbképzés, illetve az átképzés segítségével kerülhetnek vissza a társadalmi körforgásba. De ott vannak a pályakezdők is, akiknek - az érvényesüléshez - a már meglévő alapképzettségüket kell tovább fejleszteni. S végül figyelni kell azokra is, akik életük kiteljesedését, az életminőség javítását várják a korszerű ismeretek megszerzésétől. Problémát jelent viszont, hogy a felnőtt már nem vagy csak alig képes rendszeres tanulásra, ezért a képzésben különös hangsúlyt kap az ismétlés és a gyakorlás. Nem árt tehát, ha a tananyag megfelelő passzusaiban „elrejtett" tematikákkal felújítjuk a már régen kódolt ismereteket, eredmény azonban csak akkor várható, ha a felnőtteknek olyan programcsomagokat kínálnak az intézmények, amelyeket ők valóban meg is akarnak tanulni.

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen koncepciók mentén alakítják ki az oktatócsomagokat. Sokan nem ismerik az új technológiákat, sőt, tartanak, félnek is ezektől. A tapasztalatok azt jelzik, ha erőszakos a tematika, az visszariaszthatja azokat, akikben nem elég erős az elhivatottság. Meg kell találni tehát azokat a formákat, amelyek a társadalom különböző felnőttrétegeinek kínál olyan távoktatási formákat, amelyeket el és be tudnak fogadni. Meg kell tanítani a tanulási stratégiákat, s olyan ösztönző módszereket kell kínálni, amelyek már-már „személyre szabottan" teszik eredményessé a tanulást.

A távoktatás és a munka összekapcsolása még mindig nem mondható általános gyakorlatnak. A fővárosban már nyílik alkalom erre, de a régiók meglehetősen nehézkesek. Korszerű gondolkodás szükséges ahhoz, hogy felismerjék, milyen lehetőségek rejlenek a perifériára szorulók életének rendezésére. Remek példa Somogy megye. Brunczvig Józsefné, a nemrég létrehozott Oktatási Továbbképző és Távmunka Intézet megyei irodavezetője arról tájékoztat, hogy például a mozgáskorlátozott emberek számára legtöbbször ez az a formáció, amely lehetőséget ad a munkavégzésre. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége hozta létre az intézetet, amely az új század kihívásainak eleget téve működik. Olyan adatbázissal rendelkezik, amely segíti, hogy - az internet használatával - egymásra találjon a munkaadó és a munkavállaló. Az intézet a közeljövőben három távképzést is indít: alapfokú számítógép-kezelői, angol nyelvismeretet adó és vállalkozói ismereteket tanulhatnak azok, akik számítógéppel rendelkeznek.

Hódít az on-line

Az on-line távoktatás, azaz a köztudatba már majdnem beépült e-learning az internet legígéretesebb alkalmazásai közé tartozik. Ez olyan lehetőséget teremthet, amely növeli a szakmai tudást, és erősíti a résztvevők motivációját. A multik már felismerték, hogy saját piaci helyzetüket erősíti, ha akciós termékekkel, különböző kedvezményekkel teszik lehetővé a lakosság széles körű bekapcsolódását az informatikán alapuló kommunikációba. Sokuk több milliárd (!) dollárt költ ezekre a programokra, s egyre több „tanulót" oktatnak internetes formában, abban a reményben, hogy a sikeres vizsga után potenciális termelőkké válnak a támogató munkaadónál.

Cisco Systems képesítés

Pokorni Zoltán - volt oktatási miniszter - jelentette be július elején, hogy az Oktatási Minisztérium 50 millió forinttal támogatja az úgynevezett Cisco Systems Magyarország Hálózati Akadémia képzési programjában részt vevő közép- és felsőoktatási intézményeket. Ez fontos állomása annak a koncepciónak, amelynek célja a tudásalapú társadalom kialakítása, s amelyhez nem kevés állami támogatás is társul. Lényege, hogy a Cisco Hálózati Akadémia keretében megszerezhető képzettség az országban államilag elismert, informatikaihálózat-telepítő szakképesítést ad. Ennek megfelelően bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe, ahol az első, távoktatás-alapú szakképzésként tartják számon. A Cisco Systems magyar leányvállalata már két éve tárgyal az Oktatási Minisztériummal, hogy a kormányzat érdeklődését is kivívja a szakképzett hálózattelepítők oktatására. A hosszas tárgyalás eredménye az aláírt szerződés, jelentősége pedig abban áll, hogy e speciális szakmakörben - az elkövetkező években várható - munkaerőhiányt így sikerül majd mérsékelni. Az eredményes kooperáció garanciája, hogy a Cisco Systems a világ 122 országában sikeresen működteti a Hálózati Akadémiát. Az oktatóprogram alapját a folyamatosan bővített, a távoktatásra kidolgozott tananyag képezi, amely heti másfél órás ütemezéssel rögzíti a szemesztereket. Ez a fajta képzés nyitva áll minden 16. életévét betöltött fiatal előtt. A hallgatók más tanulmányaik mellett is megszerezhetik a szakdiplomát, amellyel alkalmassá válnak a kis- és középvállalkozások rendszereinek megtervezésére, telepítésére és karbantartására.

Reformok előtt

Zachár László, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője szerint a XXI. század fejlett világában szükséges társadalmi tudástartalom és tudásszint elérése olyan kihívás, amely szinte automatikusan indokolja az „iskola", azaz a tanulás és a tanítás reformjának szükségességét. Ez pedig nem más, mint a „mit tanuljunk, hogyan, hol és milyen eszközökkel" kérdéseinek megválaszolása.

Az Európa Bizottság ezzel kapcsolatban már 1996-ban megfogalmazta a követendő irányt, mely szerint a tanítás és tanulás célja a tudásalapú társadalom elérése. A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a tanuló társadalom létrehozása az oktatási-képzési reformok bevezetését teszi szükségessé.

Magyarországon az egyik alapvető képzési feladat tehát a korszerű technikai és technológiai színvonalnak megfelelő ismeretek, készségek, jártasságok és munkavállalói tulajdonságok megszerzése. A másik fontos feladat pedig az eurokonform szakmai tudás elsajátítása, hiszen a munkavállalók nagy része ma már külföldi érdekeltségű vállalatnál dolgozik, s az Európai Unióhoz való csatlakozással arányuk csak növekedni fog. Ezért arra kell felkészíteni a hazai munkaerőt, hogy képes legyen elhelyezkedni az európai országokban is, amihez - a nyelvtudás mellett - korszerű szakmai képzettség is szükséges.

Csatasorban a cégek

A gazdaság új tendenciáit értékelve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzeti képzési terv kidolgozását javasolja, amelyben nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati igényekre és a vállalkozásoktól származó véleményekre. Parragh László, a kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nincs kellő utánpótlása a képzett munkaerőnek, s a szakképzés nem követi a gyakorlati igényeket. Ugyanakkor az ütőképes cégek már csak a speciális felkészültséggel rendelkező jelentkezők közül válogatnak. A kamara a megoldás reményében együttműködési megállapodást kötött az Oktatási Minisztériummal, javasolva - kezdő lépésként - egy középtávú nemzeti képzési terv kidolgozását.

E téma egyik szakértője Bihall Tamás, a BAZ megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki kifejtette: ma a vállalkozások - ha tanulók oktatására szerződnek - havi 6 ezer forinttal csökkenthetik adóalapjukat. Az iskolák azonban erre a célra egyénenként 60 ezer forintos normatív támogatásban részesülnek: ez az aránytalanság elfogadhatatlan. A felmérések ugyanakkor azt igazolják, hogy a különböző cégeknél megszerzett gyakorlattal a pályakezdők elhelyezkedési esélyei kétszer nagyobbak, mintha csak az iskolai képzésben vennének részt. A tanulók oktatásában fontos lenne tehát érdekeltté tenni a vállalkozásokat, ehhez viszont havonta legalább 30 ezer forintos adóalap-kedvezmény lenne szükséges.

Intelligens városok

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nyilatkozataiban számos alkalommal kifejtette: egy olyan európai nagyvárosnak, mint Budapest, csatlakoznia kell az úgynevezett intelligens városok köréhez. Ehhez azonban szükség van az úgynevezett elektronikus önkormányzat létrehozására, a netalapú városigazgatásra, amely a polgárok számára az ellenőrizhetőséget biztosítja. De fontos az informatikai lehetőségek szélesítése is, egyebek közt a távoktatás és távtanulás internetes szolgáltatásainak bővítése. A budapest.hu honlap korszerűsítésével az információkat egyre rendezettebben és célratörőbben adják át az érdeklődőknek. A főváros 1,2 milliárd forintot költ a közeljövőben az informatika fejlesztésére, s ebben az összegben nem kis részt jelent az a tétel, amely a távoktatás korszerűsítését tűzte ki célul.

Multimédia az oktatásban

Habár szinte minden oktatási intézménynek van már számítógépparkja, a tanintézetek mintha mégsem használnák ki kellően a multimédia nyújtotta lehetőségeket. Nagy érdeklődésre tartott számot ezen a nyáron a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen az a tanácskozás, amely a Multimédia az oktatásban címet viselte. Ezen a konferencián esett szó többek között a távoktatás és a nyitott szakképzés lehetőségeiről. Az előadók szinte kivétel nélkül az e-learning jelentőségét hangsúlyozták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nappali oktatás intézményei az érettségi megszerzése előtt alkalmat nyújthatnának a diákoknak arra, hogy a távoktatás rendszerében, az informatika segítségével a saját szintjüknek megfelelően haladhassanak az idegen nyelvek elsajátításában. Hogy erre nincs mód, annak - a szakemberek szerint - az az oka, hogy a pedagógusok többsége nem fordít figyelmet multimédiás programok és oktatócsomagok beszerzésére.

Elektronikus PhD-iskola
A műegyetemi Távoktatási Központ és az MTA Filozófiai Intézete közös kezdeményezésében létrejön egy olyan internetes szolgáltatás, amelyet az országban működő PhD-kurzusok számára ajánlanak. Ezzel nemcsak a különböző egyetemek kurzusairól adhatnának információkat, de a tantárgyak is felkerülhetnének az internetes oktatási felületre.

Ezzel a mintegy 350 hazai doktori program számára közös elektronikai felület lenne kialakítható. A nemzetközi tapasztalatok alapján fejlesztett képzés módszertana többféle funkciót láthat el. Egyelőre mintaképpen kattinthatnak rá a http:// www. internetto.hu/egyetem weblapra, ahol Nyíri Kristóf professzor kommunikációfilozófiai kurzusait követhetik nyomon. Külföldi példák a http://www. utexas.edu/world/lecture címen találhatók.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.