Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Vállalkozási célelőirányzat
A gazdasági miniszter azért módosította a vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló rendeletét, hogy a támogatás feltételeit összhangba hozza a Széchenyi-terv céljaival, illetve egyszerűbbé tegye a vállalkozások támogatásának az eljárási rendjét.
A módosítás szerint a szerződéskötés feltétele, hogy – ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik – a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott 5 millió forint összeget meghaladó támogatás esetén
- a természetes személy, a mikro- és kisvállalkozás, a költségvetési szerv, valamint az egyház és a közalapítvány olyan közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tegyen, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott ingatlanra vagy ingó dologra a támogatási összeg mértékéig – a zárójegyzőkönyv jóváhagyásáig – a minisztérium javára jelzálogjogot jegyezzenek be,
- egyéb, a rendelet alapján támogatásban részesíthető személynél pedig a támogatási program lezárásáig, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére, kedvezményezettként a minisztériumot megjelölő, visszavonhatatlan, legalább az odaítélt támogatással azonos összegű bankgarancia álljon rendelkezésre.
A rendelet 2001. augusztus 17-én lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően meghirdetett pályázatokra is alkalmazni kell, ha a támogatási szerződés megkötésére a támogatási döntés kedvezményezettjével még nem került sor.
[22/2001. (VIII. 9.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról]
Jövedéki törvény
2001. augusztus 15-én megváltozott a jövedéki törvény végrehajtási rendelete. A rendelet a borászati melléktermékek megsemmisítéséről, a melléktermékkészlet alakulásáról, a termékmérleg és a pincekönyv vezetéséről szól.
[30/2001. (VIII. 2.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról]
Hulladékok jegyzéke
Megjelent, de csak 2002. január 1-jén lép hatályba a hulladékok jegyzékéről szóló KöM rendelet. A hulladékok jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, amelyben külön szerepelnek a veszélyes hulladékok. Hulladék csak a keletkezési tevékenység szerinti főcsoportba és ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint. A hulladékok külön jogszabályban előírt nyilvántartását és bejelentését – a 2001. évre vonatkozó bejelentések kivételével – 2002. január 1-jétől kezdődően a rendelet mellékletében megadott kódszámokkal kell készíteni.
[16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről]
Cégbejegyzési eljárás
Jogi képviselő
2001. szeptember 1-jétől változott a cégbejegyzési eljárás. Ezután a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatvány mellékletében fel kell tüntetni a bejegyzést kérő jogi képviselőjére vonatkozó adatokat (név, cím, e-mail, telefonszám, annak a kamarának a megnevezése, amelynek a jogi képviselő a tagja és a kamarai nyilvántartási szám) is.
A befolyásszerzés feltüntetése
A korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülése esetén a nyomtatványon fel kell tüntetni a jelentős részesedést szerző [a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 289. §], illetve az uralkodó tag (Gt. 290-291. §) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) és a befolyás fajtáját (jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító). Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az alapítással történő irányításszerzés esetén is.
Végrehajtás
A cég elleni végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés elrendelése esetén a cégjegyzékben fel kell tüntetni a végrehajtás elrendelésének időpontját, a végrehajtás ügyszámát, valamint a végrehajtást elrendelő bíróság jelzőszámát. Ha biztosítási intézkedésre kerül sor, a cégjegyzékben annak is szerepelnie kell, hogy a biztosítási intézkedés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 193/A §-án alapul. Ha a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalására kerül sor, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a tagra (részvényesre) vonatkozó cégjegyzék rovatszámát, a vagyoni részesedés lefoglalásának időpontját, a végrehajtási ügy számát, valamint a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és szolgálati helyét.
Ha a követelést a végrehajtás során kielégítik, a cég elleni végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés megszüntetését a végrehajtó, más esetben pedig a bíróság közli a cégbírósággal (pl. intézkedik a végrehajtható okirat visszavonása, megsemmisítése iránt, korlátozza vagy megszünteti a végrehajtást). A vagyoni részesedés lefoglalásának megszüntetését a végrehajtó vagy a bíróság közli a cégbírósággal.
Hiteles másolat
A létesítő okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegéről, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóról készített hiteles másolatért, illetve az egyéb cégiratok másolatáért a cégbíróságon oldalanként 50 Ft összegű költségtérítést kell fizetni.
A cégeljárás nyomtatványai közül a végrehajtói irodára vonatkozó nyomtatványok 2002. január 1-jétől alkalmazhatók.
[10/2001. (VII. 27.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet módosításáról]
Vidékfejlesztés
2001. július 28-ától hatályos az új vidékfejlesztési célelőiányzat felhasználásáról szóló FVM rendelet.
Támogatás
A rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe
- az ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok megvalósításához,
- az ökológiai gazdálkodásra való átállás és a gazdasági tevékenység komplex fejlesztéséhez,
- a vizes élőhely fejlesztéshez kötődő beruházásokhoz (beleértve az árterületeken időszakosan vagy állandóan vízzel borított területeken, a rendszeresen vagy tartósan belvízzel sújtott mezőgazdasági területeken megvalósuló fejlesztéseket),
- a külterjes gyepgazdálkodás megkezdéséhez, fejlesztéséhez kötődő beruházásokhoz,
- a sajátos gazdálkodási módszerek bevezetéséhez az aszályos területeken,
- az egyéb környezetkímélő, tájfenntartó mezőgazdasági tevékenységekhez,
- a helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek és ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés fejlesztéséhez,
- a hagyományos kézműipari kismesterségek fejlesztéséhez,
- a nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének fejlesztéséhez,
- a falusi és agroturizmus fejlesztéséhez,
- a falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok megvalósításához,
- a vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez.
A támogatást belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok és társulásaik, társadalmi szervezetek, illetve belföldi egyéni vállalkozók vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők, belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek, illetve ezek integrációi vehetik igénybe.
A pályázat – főszabályként – az olyan kedvezményezett települések területén megvalósuló fejlesztésekre nyújtható be, amelyek közigazgatási területén az állandó lakosok száma 2000. január 1-jén 120 fő/km2 vagy annál kevesebb, vagy az állandó lakosok száma pedig 10 000 fő vagy annál kevesebb (kedvezményezett települések).
A nem kedvezményezett településen megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás bizonyítottan a kedvezményezett települések fejlődését szolgálja, és bizonyíthatóan a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program keretében vagy ahhoz illeszkedve valósul meg. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhető támogatás. A vállalkozások számára az állami forrásokból együttesen nyújtható támogatás felső határánál az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) rendelkezéseit figyelembe kell venni.
Pályázat
A pályázatokat az Ámr. 83. és 84. §-ában, valamint a rendeletben foglalt kiegészítések figyelembevételével, a pályázati felhívásnak megfelelő tartalommal, kizárólag a pályázati egységcsomagban kiadott formanyomtatványokon lehet benyújtani.
A pályázatokat az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztályához tartozó illetékes Regionális Vidékfejlesztési Irodához kell benyújtani. A regionális irodák címét, elérhetőségét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Pályázati díjként az igényelt támogatási összeg 5 ezrelékét – de legalább 5000 forintot és legfeljebb 50 ezer forintot kell befizetni az FVM 10032000-01220191-59000002 számú, a Vidékfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai elnevezésű fejezeti számlára. A befizetési bizonylaton fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (VFC pályázat-2001) és az ÁHT 229892 azonosító számot. Ha a pályázat elutasítása kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt történt, a fejezeti számlára beérkezett pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül vissza kell utalni.
A 2001. és 2002. évi forrásokra a pályázatok benyújtása 2002. szeptember 15-ig folyamatos (személyesen a határidő utolsó napján 18.00 óráig vagy postán legkésőbb a határidő utolsó napján még be lehet adni a pályázatot). A pályázat benyújtási időpontjának a hiánytalan (vagy megfelelő hiánypótlással ellátott) pályázat beérkezésének dátumát kell tekinteni. A 2001. szeptember 15. után benyújtott pályázatok a rendelkezésre álló források függvényében a 2002. évi forrásra benyújtottnak minősülhetnek. Hiánypótlásnak csak egyszer, a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül van helye.
A pályázatok elbírálásakor a következő szempontokat veszik figyelembe:
- a fejlesztés összhangban van-e a támogatási célkitűzéssel,
- a fejlesztés szükséges-e és indokolt-e,
- a megvalósítás ütemezése és költségvetése reális-e,
- a fejlesztés megvalósításáért felelős menedzsmentet megszervezték-e,
- a fejlesztés gazdaságilag, környezetileg és működésileg fenntartható-e (eredményei és időtállósága szerint),
- a fejlesztésnek hatása van-e a foglalkoztatottságra,
- illeszkedik-e a kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiához.
A támogatásokról a miniszter a pályázat benyújtását követő 60 napon belül dönt. A pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű vagy mértékű támogatás is megítélhető. Ebben az esetben a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a pályázó – a csökkentett támogatás arányában – módosíthatja az eredeti pályázat műszaki tartalmát és/vagy a vállalt foglalkoztatott létszámot. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozó a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles megvizsgálni, és a támogatásról dönteni, különös tekintettel a tervezett fejlesztés megvalósíthatóságára és életképességére. A módosítással a szerződéskötési határidő meghosszabbodik.
A rendelet mellékletei a 2001. és 2002. évi vidékfejlesztési célelőirányzat pályázatos rendszerű támogatása szempontjából kedvezményezett településeket, a regionális vidékfejlesztési irodákat és illetékességüket, és az aszályos településeket tartalmazzák.
[50/2001. (VII. 20.) FVM rendelet a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól]
Légszennyezettség
A levegő szennyezettsége egyre nagyobb hazánkban. A közelmúltban környezetvédelmi miniszteri rendelet született a légszennyezettség vizsgálatáról, értékeléséről, a légszennyezettség méréséről, a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzéséről, ennek dokumentálásáról, a diffúz források vizsgálatáról és a minőségügyi követelményekről.
[17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról]
Zajkibocsátás
Részben 2002. január 3-ától, részben Európai Uniós csatlakozásunkkor lép hatályba az a kormányrendelet, amely az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeit és megfelelőségük tanúsítását szabályozza. Nem terjed ki a rendelet hatálya
- azokra a nem gépi hajtású tartozékokra, amelyeket önállóan hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe, kivéve a kézi betontörő és fejtőkalapácsokat, illetve a hidraulikus fejtőkalapácsokat;
- az olyan berendezésekre, melyeket elsődlegesen áruk vagy személyek közúti, vasúti, légi vagy vízi úton történő szállítására terveztek, valamint az olyan különleges tervezésű és konstrukciójú berendezésekre, melyeket katonai, rendőrségi vagy veszélyhelyzetben történő felhasználásra terveztek.
Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló események kapcsán bemutatható olyan berendezés is, amely nem felel meg e rendelet követelményeinek. Ebben az esetben azonban ezt a tényt és azt, hogy nem hozható forgalomba vagy helyezhető üzembe addig, amíg nem tették alkalmassá e rendelet előírásainak való megfelelésre, jól látható feliraton jelezni kell.
[140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról]
