A korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az átalakítás nyomán mintegy 100 szakmát töröltek, miközben jó néhány új szakmát vettek fel a listára, s így most összesen – a korábbi csaknem kilencszázzal szemben – 787 államilag elismert szakma szerepel a jegyzékben. Másik jelentős változás, hogy a szakmákat négy szakterületre, s ezen belül 21 szakmacsoportra osztották, és az idén szeptembertől már nem szakmák, hanem e besorolás szerint történik a szakképző iskolákba a felvétel.
A 21 szakmacsoport négy olyan szakterületet alkot – humán, műszaki, gazdasági-szolgáltatási és agrár -, amelyek már az általános iskolában alapvetően orientálhatják a szülőket, a pedagógusokat és a gyerekeket a pályaválasztáskor. Azzal pedig, hogy valamennyi konkrét szakma egy-egy nagyobb csoportba tartozik, a tanulók lehetőséget kapnak a későbbi szakmaváltáshoz, továbbképzéshez, és ezáltal javul a szakmák mobilitása, átjárhatósága.
A meghatározott négy szakterülettel különböző feltételek és követelmények párosulnak. Az "A" jelű szakmák több munkakör betöltését teszik lehetővé, ezáltal biztosítják a nagyobb foglalkoztatottságot, javíthatják a szakma piaci versenyképességét. Az általában több munkakör betöltésére jogosító szakképesítések megszerzése elsősorban a közoktatás keretében történik, hiszen ez hosszabb képzési időt igényel, és emiatt iskolai rendszerű oktatást feltételez. Ilyen szakmák például az agrárkereskedelmi menedzserasszisztens, a műszaki-informatikai mérnökasszisztens, a jogi asszisztens vagy a külkereskedelmi üzletkötő.
A "B" jelű csoportban találhatók azok a szakmai kvalifikációk, amelyek nemcsak az OKJ-ban szerepelnek, hanem külön jogi szabályok is vonatkoznak rájuk. Ezeket – uniós szóhasználattal – regulált szakmáknak minősítik. A meghatározott munkakörök betöltésére jogosító szakképesítések megszerzését jogszabály vagy nemzetközi szerződés írja elő. Ezeket jellemzően az iskolarendszeren kívül oktatják és meglehetősen specializáltak. Ilyen szakma például a földügyi számítógépes adatkezelő, a vállalkozásszervező vagy a munkaerő-piaci menedzser.
Külön, a "C" csoportban jelennek meg a rövid ciklusú, általában néhány hónapos képzéssel megszerezhető, speciális kvalifikációkat nyújtó szakmák. Ezek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető, általában egy adott munkakör betöltésére jogosító szakképesítések a munkaerő-piaci igények gyors kielégítését szolgálják. Általában ráépíthetőek az iskolai rendszerre, és beszámítják a korábban megszerzett ismereteket. Ilyen szakma például a számítógép-kezelő, -használó, a varrómunkás vagy az épületszigetelő.
A szakképzés jelentős köre – jelenleg mintegy 130 szakma – iránt a gazdaság nem fogalmaz meg igényt. További mintegy 60 szakma esetében mérlegelés tárgya a képzés csökkentése vagy megszüntetése. Ezek a szakmák tartoznak a "D" jelű szakmacsoportba. A képzési jegyzék tehát a tényleges igényeknek megfelelően rugalmasan változik.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalatok új igényekkel jelentkezzenek, olyan szakmákat viszont, amelyek iránt két éven belül nincs kereslet, törlik a jegyzékből. Az új szerkezetű képzési jegyzék gyakorlatilag egymásra építi a rokon szakképesítéseket, ily módon rugalmasan követhetők az új technológiák és a változó munkaszervezési módszerek által támasztott igények, gyorsan át lehet terelni a rendelkezésre álló munkaerőt a hatékonyabb ágazatokba.
| A szakképesítések száma szakmacsoportonként |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
| Szakmacsoportok | Szakképesítések köre | Összesen | |||
| A | B | C | D | ||
|
1. |
23 |
9 |
7 |
0 |
39 |
|
2. |
6 |
3 |
1 |
0 |
10 |
|
3. |
7 |
1 |
2 |
0 |
10 |
|
4. |
49 |
22 |
0 |
7 |
78 |
|
5. |
45 |
42 |
4 |
20 |
111 |
|
6. |
41 |
13 |
1 |
3 |
58 |
|
7. |
11 |
1 |
2 |
0 |
14 |
|
8. |
10 |
5 |
2 |
7 |
24 |
|
9. |
22 |
4 |
2 |
5 |
33 |
|
10. |
15 |
1 |
1 |
12 |
29 |
|
11. |
10 |
3 |
2 |
5 |
20 |
|
12. |
4 |
0 |
2 |
8 |
14 |
|
13. |
9 |
0 |
0 |
0 |
9 |
|
14. |
10 |
0 |
3 |
0 |
13 |
|
15. |
9 |
9 |
2 |
0 |
20 |
|
16. |
11 |
3 |
1 |
0 |
15 |
|
17. |
28 |
41 |
11 |
0 |
80 |
|
18. |
9 |
10 |
1 |
0 |
20 |
|
19. |
20 |
19 |
3 |
5 |
47 |
|
20. |
33 |
35 |
38 |
0 |
106 |
|
21. |
21 |
9 |
4 |
3 |
37 |
|
Összesen |
393 |
230 |
89 |
74 |
787 |
| Szakterületek és szakmacsoportok | ||
|---|---|---|
| Szakterület- csoport |
Sorsz. | Szakma |
| Humán | 1. | Egészségügy |
| 2. | Szociális szolgáltatások | |
| 3. | Oktatás (oktatás, pedagógia) | |
| 4. | Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc, képző- és iparművészet, színművészet- bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés) |
|
| 19. | Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar) |
|
| Műszaki | 5. | Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás) |
| 6. | Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) |
|
| 7. | Informatika (szoftver) | |
| 8. | Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) | |
| 9. | Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő) |
|
| 10. | Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) |
|
| 11. | Faipar | |
| 12. | Nyomdaipar | |
| 13. | Közlekedés (közlekedéstechnika közlekedés-üzemvitel) |
|
| 14. | Környezetvédelem-vízgazdálkodás | |
| Gazdasági- szolgáltatási |
15. | Közgazdaság |
| 16. | Ügyvitel | |
| 17. | Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) |
|
| 18. | Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus) |
|
| Agrár | 20. | Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) |
| 21. | Élelmiszeripar | |
| Országos képzési jegyzékben szereplő új szakképesítések | ||
|---|---|---|
| Szakképesítés megnevezése | Képzési idő | |
| évfolyam, ill. óraszám |
elmélet/ gyakorlat |
|
|
Állattenyésztési gépkezelő |
300 |
30/70 |
|
Állattenyésztő (az állatfaj megjelölésével) |
1500 |
40/60 |
|
Általános állattenyésztő |
2 |
40/60 |
|
Bőrgyártó |
2 |
40/60 |
|
Cipőkészítő |
2 |
40/60 |
|
CAD-CAM tervező, dok. kez. inf. |
2 |
50/50 |
|
Csecsemő és kisgy. nevelő-gond. (i) |
2 |
60/40 |
|
Dohánykertész |
1500 |
40/60 |
|
Egészségügyigyakorlat-vezető |
1500 |
60/40 |
|
Élelmezési menedzser |
1200 |
50/50 |
|
Élelm.-ipari technikus (szakt. megj.) (i) |
3 |
50/50 |
|
Erdésztechnikus (i) |
3 |
50/50 |
|
Faipari technikus (i) |
2 |
70/30 |
|
Faipari termelésszervező (i) |
2 |
40/60 |
|
Fémforgácsoló |
2 |
40/60 |
|
Fémipari anyagtechnikus (i) |
2 |
70/30 |
|
Földmérő és térinformatikai technikus (i) |
2 |
50/50 |
|
Fűrészipari gépkezelő |
200 |
30/70 |
|
Gazda I. (i) |
3 |
40/60 |
|
Gazda II. (i) |
2,5 |
35/65 |
|
Gyermek- és ifjúsági felügyelő I. |
1 |
60/40 |
|
Gyermek- és ifjúsági felügyelő II. |
1 |
60/40 |
|
Gyógysz.-gyártó és min. bizt. assz. |
500 |
70/30 |
|
Hangszerkészítő és -javító (hangszer meg.) (i) |
3 |
20/80 |
|
Hő-, hangszigetelő és ipari bádogos |
2 |
40/60 |
|
Ifjúságsegítő (i) |
2 |
66/34 |
|
Informatikai hálózati rendszertelepítő |
2 |
30/70 |
|
Kazángépész |
450 |
70/30 |
|
Kosárfonó és fonottbútor-készítő |
2 |
30/70 |
|
Könnyűipari mérnökassz. (szak. megj.) (i) |
2 |
60/40 |
|
Környezetv. tech. (szak megj.) (i) |
2 |
70/30 |
|
Mezőgazdasági gazdaasszony I. (i) |
3 |
35/65 |
|
Mezőgazdasági gazdaasszony II. (i) |
2,5 |
35/65 |
|
Mezőgazd. gépjavító (tev. megj.) |
1000 |
40/60 |
|
Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megj.) |
500 |
40/60 |
|
Mezőgazdasági kovács (a tev. meg.) |
2 |
40/60 |
|
Pénzügyi-számviteli ügyintéző |
1,5 |
70/30 |
|
Szociális és gyermek-ifj. véd. ügyintéző |
2 |
60/40 |
|
Szőrme- és bőrkonfekcionáló |
2 |
40/60 |
|
Távközlési szaktechnikus (i) |
1 |
70/30 |
|
Temetkezési szolgáltató |
300 |
80/20 |
|
Üvegfúvó és üvegcsiszoló |
2 |
40/60 |
|
Vállalkozási ügyintéző |
1,5 |
70/30 |
|
Vegyész szakmunkás |
1000 |
60/40 |
(i) – kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés
Forrás: OM
