A szakemberek és a cégvezetők szerint is sikeres volt az üzemorvosi hálózat átalakítása, a piaci alapon szerveződött foglalkozás-egészségügyi rendszer életképes. A felmérések szerint csekély azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek nem gondoskodnak munkavállalóik egészségügyi ellátásáról.
Hat évvel ezelőtt kezdődött – a megváltozott gazdasági követelményekkel összhangban – az üzemorvosi rendszer gyökeres átalakítása. Erre azért volt szükség, mivel a nagyüzemekre épített üzemorvosi hálózat fenntartási költségeit korábban az állam viselte, s a magánosítást követően a finanszírozást már nem kívánta vállalni. Az új rendszerben a munkáltatók fizetnek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóknak a munkavállalók ellátásáért. Megfigyelhető, hogy – a piaci viszonyok kialakulásával összhangban – a szolgáltatók között is éles konkurenciaharc bontakozott ki.
Szigorú követelmények
Hat év történéséit elemezve megállapítható, hogy az átalakítás sikeres volt, az ellátott dolgozók száma növekedett – mondta Grónai Éva, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének főosztályvezetője. Korábban ugyanis az üzemorvosok csak a nagyobb, veszélyes vagy fokozottan veszélyes vállalatoknál működtek. Az 1993-ban megjelent munkavédelmi törvény ugyanakkor előírja, hogy a munkáltató valamennyi munkavállaló számára köteles biztosítani a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A cégek többsége kevesebb mint ötven főt foglalkoztat, ennek ellenére a vállalkozások túlnyomó része eleget tesz az előírásoknak. Elmondható, hogy a magyar foglalkozás-egészségügy európai színvonalú, s hazánk az ellátott dolgozók számát tekintve a kontinens rangsorában a második helyet foglalja el. A rendszerben 3400 orvos és 3600 ápoló dolgozik, akiknek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A mostani és a korábbi rendszer között markáns különbség, hogy míg a régi érában az üzemorvosok a gyógyításban is részt vettek, receptet írtak, táppénzre vehették a dolgozókat, addig a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok legfontosabb feladata a munkahelyi ártalmakból adódó betegségek megelőzése, az egészséges munkakörnyezet és körülmények kialakítása. A főosztályvezető kiemelte, hogy az alkalmassági szűrővizsgálatok elvégzése rendkívül hasznos, hiszen olyan betegségekre – például szív- és érrendszeri, magas vérnyomás, cukorbaj – derülhet fény, amiről korábban a dolgozónak nem volt tudomása. Grónai Éva szerint a következő lépés lehet, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot az egyéni vállalkozókra is kiterjesztik, ami különösen a mezőgazdaságban tevékenykedők számára lehet hasznos. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok ellenőrzését az ÁNTSZ végzi, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ritkán találnak olyan céget, mely nem biztosítja dolgozóinak a megfelelő ellátást. A hatályos kormányrendelet a munkavállalókat négy csoportba sorolja, attól függően, hogy milyen veszélyes munkahelyen dolgoznak.
Megtartott rendelők
A tapasztalat az, hogy azokon a munkahelyeken, ahol korábban is volt üzemorvosi rendelő, azt a cégek megtartották, s a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok ott helyben fogadhatják a dolgozókat, ami a munkavállalóknak is kedvező megoldás. A több mint 900 főt – hegesztőket, forgácsolókat, lakatosokat is – foglalkoztató Jászberényi Aprítógépgyár munkavédelmi vezetője, Rajhona Károly hangsúlyozta, hogy cégük veszélyes üzemnek számít. Ráadásul nagy a fluktuáció – sok az új felvételes -, így a foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos naponta, teljes műszakban ad szolgálatot. A cég még egy orvost is foglalkoztat, s a korábbi üzemorvossal – aki több évtizeden keresztül rendelt a gyárban – is szoros kapcsolatot tart. A szakmai stáb végzi az újonnan belépő dolgozók alkalmassági időszaki vizsgálatát, s a munkahelyi ártalmak kiszűrése érdekében – a munkavédelmi vezetővel közösen – rendszeres ellenőrzéseket tart az üzemben. Ha valamilyen sérülés, baleset történik a gyárban, az orvos természetesen elsősegélyben részesíti a bajba jutottat, s a dolgozókat a megfelelő szakrendelésre küldi. A munkavédelmi vezető kiemelte, hogy a cég vezetése nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozók egészséges munkakörülmények között dolgozzanak. Példaként említette, hogy légtisztító berendezésre mintegy százmillió forintot költöttek.
A Lencsehegyi Szénbánya Kft. ügyvezető igazgatója, Fehér Ernő elmondta, hogy a korábbi üzemorvosuk váltotta ki a vállalkozói praxist, s a régi rendelőben, hetente kétszer három-négy órában fogadja a dolgozókat. Munkakörtől függ, hogy a társaságnál kinek milyen időközökben kell szűrővizsgálaton átesnie, a leggyakrabban a bányamentőknek, évente egyszer. Az igazgató hozzátette, a foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak egy dolgozó után évente fejenként hatezer forintot fizet a cég. Mint mondta, az átállásnál a miniszteri rendeletben ajánlott összeget sokallotta, de mivel azóta az az inflációnál kisebb mértékben emelkedett, így azt már reálisnak tartja.
Zökkenőmentes volt az átállás a Halaspack Csomagolóanyag Rt.-nél is – tudtuk meg Bodrogi József vezérigazgatótól. A kiskunhalasi cégnél szintén a volt üzemorvosi rendelőben naponta egy órán keresztül várja a munkavállalókat a szakorvos. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a dolgozók így időt takaríthatnak meg, s ez a munkáltatónak és a munkavállalóknak is jó megoldás.
