Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta sem valósulhatott meg igazi verseny a távbeszélőpiacon, hiszen ezen a területen a Matávnak és a helyi konceszsziós társaságnak nyolc évre szóló monopóliuma volt. A rendszerváltást követően viszont néhány éven belül versengés alakult ki a mobiltávközlés, az internetszolgáltatások, valamint az adatátvitel piacán.
Júniusban fogadta el az Országgyűlés a hírközlésről szóló törvényt, amely sokak szerint korszakos jelentőségű. A 2001. évi XL. törvény december 23-i hatálybalépése után átrendeződhet a hazai hírközlési, így a távközlési piac is.
A verseny nem magáért a versenyért van, hanem mert a versengés a legjobbat hozhatja ki a szolgáltatókból – vélekedett Esztó Péter, az Informatikai Kormánybiztosság főosztályvezető-helyettese. Ily módon csökkenhetnek az árak, javulhat az egyes szolgáltatások minősége, illetve bővülhet ezek köre. A júniusban elfogadott kerettörvény és az ahhoz kapcsolódóan elkészülő mintegy 30 végrehajtási rendelet mindegyike – a törekvések szerint – az információs társadalom fejlődését szolgálja.
Új fogalmak is megjelentek a törvény szövegében, mint az egyetemes távközlési szolgáltatás biztosítása, amely minden, jelenleg koncessziós joggal bíró társaságra nézve kötelező lesz. Ennek nyomán a jövőben mindenki jogosulttá válik arra, hogy elérhető áron vehesse igénybe a távközlési alapszolgáltatásokat. Megnyílik majd a távolsági, illetve a nemzetközi hívások piaca is. Abban az esetben, ha az előfizető szolgáltatót vált, a már "számára" kiépített rézvezetéket – költségalapon – bérbe adja majd a régi szolgáltató az újonnan választottnak. Az újonnan kiépített és a meglévő közti kapcsolat megteremtésére minden piaci résztvevőnek szüksége lesz, hiszen összekapcsolási lehetőségek nélkül igen keveset érnek a távközlési rendszerek. Igaz, az egy-egy hívás költségeként felszámítandó összeget ily módon meg kell majd osztani a szolgáltatók között. A jövőben több lesz a hatósági áras szolgáltatás, idesorolható például a távbeszélő-hálózati internetelérés vagy a vezetékes hálózatból kezdeményezett mobilhívás díja. A kapcsolódó előírás szerint az erre vonatkozóan megállapított díjaknak az elkövetkezendő időszakban egy bizonyos maximált ár alatt kell maradniuk. További korlátozás, hogy a távközlési szolgáltatónak az internethez köthető bevételének egy részét át kell adnia az internetszolgáltatónak.
Korszerű felügyelet
Tóth Tibor, a Vivendi Telecom Hungary liberalizációs vezető tanácsadója kiemelte, hogy a piac várt átalakulása mellett jelentős mértékben módosul a hírközlési szektor hatósági felügyelete is. Egy jól működő, kellőképpen nyitott piac esetén igen nagy szerepe lesz a jövőben a szakhatóságnak, hiszen a törvényi kitételeknek megfelelő cégek januártól akadálytalanul beléphetnek a szolgáltatók közé. A sok résztvevős piac újjászerveződött felügyeletének tevékenységével segítenie kell a szolgáltatások további dinamikus fejlesztését, valamint a jogos fogyasztói és szolgáltatói érdekek tartós érvényesülését egyaránt.
Vasváriné dr. Menyhárt Éva, a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatok és szabályozói ügyek ágazatának igazgatója szerint a szolgáltatók januártól elsősorban a vállalkozói réteget keresik meg ajánlataikkal. Elképzelhetőnek tartja azt is: az üzleti szférában viszonylag rövid időn belül érezhetővé válik majd némi árcsökkenés. Ezzel együtt a "listaárak" is elveszíthetik korábbi jelentőségüket, és a vezetékes piacon a különböző, egyedi igényekhez jobban alkalmazkodó "csomagok" jelennek majd meg.
Átgondolt döntések
Semmiféleképpen nem ajánlatos tehát elkapkodni egy-egy távközléssel kapcsolatos döntést, hasznos lehet alaposan áttanulmányozni a több helyről bekért ajánlatokat, és a kisebb árkülönbségek esetén a minőség, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (szerviz, hibaelhárítás stb.) figyelembevételével dönteni. A jövőt tekintve a vállalkozások működése szempontjából hangsúlyos: érdemes a telekommunikáció, illetve az informatika használatára építeni, gyakorlati tapasztalatok igazolják ugyanis az ilyen típusú váltások hatékonyságnövelő hatását.
