×

A munkaerő minősége

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)

 

A hazai szakképzés s ezen belül a felnőttoktatás számos sebből vérzik – állítják a téma lapunkban megszólaló szakértői. A korábbi szakképzési rendszer összeomlása után mára még nem alakult ki az az új struktúra, amely a munkaerőpiac igényeihez igazodna, s kellő ismeretekkel felvértezett szakembereket adna a gazdaságnak. Anyagi források híján a vállalatok belső képzése – kivéve a nemzetközi cégeket – esetleges, ugyanakkor az állam sem vállal megfelelő szerepet a felnőttképzés megújításában. A változás annál inkább sürgető, mert a magyar gazdaság versenyképessége – s ezzel együtt az uniós csatlakozást követő piaci helytállása – a munkaerő minőségén múlik.

 

Átjárhatóság a szakmák között

A munkaerő minőségi fejlesztésének egyik jelentős állomása az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megújítása. Az OKJ csoportosításából következtetni lehet egy-egy szakma struktúrájára s ennek ismeretében a munkaadó is pontosabban lemérheti, milyen felkészültségű munkatársat képez vagy alkalmaz, és szükség esetén milyen más munkakörben foglalkoztathat – mondta Benedek András, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Az egyes szakmacsoportokon belül ugyanis pontosan meg van határozva, hogy elsajátításához milyen képzési időre, iskolai végzettségre, gyakorlatra, egészségügyi alkalmasságra stb. van szükség. "Szinte olyan ez a besorolás, mint egy telefonkönyv, a szakmacsoportok melletti számkódok tartalmazzák az elsajátításhoz szükséges követelményeket. Egy-egy szakmához általában 15-17 ilyen paraméter tartozik. A szülő, a pedagógus és a munkaadó egyéni adottságainak ismeretében orientálhatja a fiatalt a szakma kiválasztásában" – fogalmaz a helyettes államtitkár.

A szakmák újabb szelektálása, illetve továbbiak jegyzékbe vétele, a szakképzés mélyreható korszerűsítése nagyon időszerű volt, hiszen a szakértők véleményeiből és a munkaadók tapasztalataiból azt a következtetést vonta le a minisztérium, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz kezelni a szakemberhiányt. Az utóbbi évtizedben ugyanis jelentősen megváltozott a munkaerő utánpótlásának struktúrája. A szakmunkásképzés például még tíz évvel ezelőtt is döntően az általános iskolai végzettségre alapozott, az új képzési jegyzék viszont a szakképesítések 60 százalékánál már előírja az érettségit. Arról nem is beszélve, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépőknek már mintegy 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Az utánpótlás problémáiról szólva Benedek András kifejtette: a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején, a tömeges munkanélküliség korszakában olyan nagy volt a munkaerőpiacon a kínálat, hogy a cégek válogathattak, s nagy részük egyszerűen kivonult a szakmunkásképzésből. Ez a tendencia jellemző volt az 1996 utáni évekre is, amikor már az ország egyes területein és egyre több szakmában is bérverseny alakult ki a jó szakmunkásokért. Mégis, a cégek úgy gondolták: olcsóbb, ha magasabb bérért egymástól "elszipkázzák" a munkaerőt, mintha saját költségükre indítanának képzéseket. Ezt a folyamatot érzékelteti, hogy az üzemi munkahelyeken tanulók aránya (a felére csökkent létszám mellett is) a 10 évvel korábbi 19 százalékról napjainkra 7,2 százalékra zuhant.

A vállalatok most már kénytelenek tudomásul venni, hogy vagy "beszállnak" a szakmai képzésbe, vagy nem jutnak hozzá a képzett munkaerőhöz. Természetesen a szakmunkásképzés kedvezményekkel történő támogatása is fontos, ugyanakkor azonban vállalati érdek is a képzések elindítása. A kutatások azt bizonyítják, hogy a fiatalok mintegy 95 százaléka a szakmai képesítés elnyerése után szakemberként is anyavállalatánál marad, míg más esetekben ez az arány még a 60 százalékot sem éri el.

Az elavult szaktudás keveset ér

"Ha a vállalat versenyképes, akkor az ott dolgozó munkavállalók is azok" – jelentette ki érdeklődésünkre Orbán István, az EGIS Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kifejtette: az elavult szaktudás keveset ér, ezért a társaságok még annak árán is hajlandók piaci árat fizetni egy-egy jól képzett munkavállalóért, hogy tudják: a kiemelkedő fizetés bérfeszültséget okozhat a cégnél. "Ahol hiány van a szakemberekben, ott tudomásul kell venni, hogy annyiért lehet megvenni a munkaerőt, amennyiért a piacon kapható. Ha ez feszültséghez vezet az emberek közt, ezt el kell fogadni, hiszen a versenyképesség prioritás a cégeknél" – véli a vezérigazgató.

Az EGIS-nek egyébként saját belső oktatási rendszere működik, a termelésben és a minőségbiztosításban részt vevő dolgozókat folyamatosan oktatják. A munkavállalók szakmaspecifikus és általános, például nyelvi képzéshez is hozzájuthatnak – akár külső helyszínen is –, s részt vehetnek posztgraduális képzéseken. Orbán szerint még ma is "papírközpontú" a képzés, tehát gombamód szaporodnak azok az oktatási intézmények, amelyek papírok kiadásával foglalkoznak. Az EGIS a megfelelő munkaerő kiválasztásához többféle korszerű módszert alkalmaz: így nemcsak a bizonyítványokat mérlegelik, de használnak tesztet, pályázatokat, interjúkat is, hogy e módszerekkel a leendő kollégát minél jobban megismerjék. "Az, hogy valaki alkalmas-e a betöltendő állásra, végül mégis csak a gyakorlatban dől el, ezért mi is élünk a próbaidő jogintézményével" – szögezi le a vezérigazgató.

Kérdésünkre – ha az Unió munkaerőpiacai megnyílnak majd előttünk, nem félő-e, hogy a jól képzett magyar munkaerő tőlünk nyugatra keresi majd boldogulását – Orbán azt felelte: szerinte erkölcstelen lenne az EU részéről, ha "kimazsolázná" a magyar munkaerőpiacot, vagyis csak a kiválókat foglalkoztatná. Orbán attól tart, hogy a jól képzett fiatal magyar értelmiség elmegy majd külföldre dolgozni. "A mostani végzősök nem akarják szüleik pályakezdését követni a méltánytalan kezdő fizetésekkel, ezért inkább külföldön próbálnak majd szerencsét néhány évre. Már csak azért is, mert hazajöhetnek, ha már egzisztenciát teremtettek maguknak. Így viszont mi veszítjük majd el a legjobb embereinket a legfiatalabb éveikben" – jegyezte meg.

Szakszervezeti cél a dolgozók képzése

"A korábbiakhoz képest változott a szakszervezetek érdekfelfogása, mert míg azelőtt a munkavállalók bérére és a nekik járó szociális juttatásokra helyeztük a hangsúlyt, ma azt is nagyon fontos szempontnak tekintjük, hogy tagjaink hozzájussanak a munkahelyi képzéshez. Ma már valóban csak a life long, vagyis az élethosszig tartó képzés adhat biztonságot, hiszen a technológia állandóan változik, fejlődik" – jelentette ki Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke.

A munkavállalóknak életbevágó érdekük az is, hogy hozzájussanak a tanulási lehetőséghez, a korszerű nyelvismerethez. A Vasas Szakszervezet másfél éve felmérést is készített, ennek tanúsága szerint a multinacionális cégeknél komoly képzések folynak, hiszen nekik erre megvan a forrásuk. A tapasztalatok szerint a nemzetközi vállalatok elsősorban a vezetőket okítják, de ma már az alacsonyabb beosztású munkavállalókra is figyelmet fordítanak. Elsősorban a technológiai, illetve a humán erőforrás területen indulnak képzések, hiszen a korszerű munkastílusnak csak bizonyos (többnyire csapatmunkára is alkalmas) személyiség felel meg.

Hódi tapasztalatai szerint a belső képzés elsősorban a nagy és a közepes vállalatoknál jellemző: így "a Dunaferrnél, az Opelnál, az Audinál erre van fedezet" – mondja. A kis-, illetve a mikrovállalkozások viszont általában azzal vannak elfoglalva, hogy egyáltalán éljenek, megkapaszkodjanak, piacképessé tegyék magukat, így nincs erejük és pénzük dolgozóik továbbképzésére. Pedig ez számukra is hasznos lenne, hiszen ez esetben egy profilváltáskor nem kellene feltétlenül új szakembereket keresniük. A szakszervezeti vezető épp ezért úgy véli: az államnak is részt kell vállalni a felnőttképzésből, hiszen nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar munkaerő jól képzett legyen, ami szakmai, informatikai és nyelvtudást egyaránt feltételez. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar munkavállaló csak korszerű tudással használhatja majd ki az Unió nyújtotta bérelőnyöket.

A Vasas Szakszervezet területén egyre kevesebb cég képes a belső képzéseket finanszírozni, azonban a vasasok saját maguk is szerveznek felkészítéseket. Szakszervezeti tisztségviselőket képeznek, munkavédelmi oktatást is tartanak. A szakszervezet számára ugyanakkor az is fontos célkitűzéssé vált, hogy rászorítsa a munkaadókat arra: minden dolgozó kapjon tanulmányi szabadságot, ha tovább akarja képezni magát – akkor is, ha az oktatás nem teljesen illik a cég profiljába.

Hiányzik a mesterember-utánpótlás

"Az utóbbi években az egyre romló szakképzés nem nevelte ki azt az utánpótlást, amelyre szükség lenne, ezzel ellentétben az építkezéseket irányító műszaki és gazdasági szakemberek tudása nagyon magas színvonalú" – így foglalta össze véleményét a munkaerő minőségéről Wéber László, a Középületépítő Rt. vezérigazgató-helyettese. Úgy véli, a korábbi szakképzési rendszer összeomlása után – hiszen a rendszerváltás előtt ugyanez a cég 5-600 fiatal szakmunkással is foglalkozott, nevelte az utánpótlást – senki nem törődött érdemben a képzéssel, e funkciót állam és az önkormányzat is elhanyagolta. "Sajnos, a mesterállomány utánpótlása nem jó: nem képeznek ma jó ácsot, épületgépészt, kőművest, valahogyan alantas szakmává váltak ezek, pedig egyáltalán nem azok!" – mondta Wéber. Állítása szerint ezzel éles ellentétben az építkezéseket irányító művezetők, építésvezetők, vagyis a műszaki, gazdasági mérnökök – akik irányítói posztot foglalnak el – rendkívül jól képzettek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a nyugati nagy építőipari cégek magyar leányvállalatai többnyire egyetlen irányítót (általában ügyvezetőt) hoznak magukkal külföldről, s a továbbiakban a magyar mérnökök közismerten kiváló szakértelmére számítanak. Az uniós csatlakozás után várhatóan a nyugati építőipari konszernek még szívesebben jönnek majd hozzánk. Ezért (is) érthetetlen, hogy a mesteremberek képzése messze elmarad a műszaki értelmiségiekétől, hiszen egy jó ács vagy kőműves éppúgy megtalálhatná a számítását a csatlakozás után, mint egy kitűnő mérnök.

A Középületépítő Rt. saját munkavállalói továbbképzésével folyamatosan törődik: a művezetők és a gazdasági szakemberek munka melletti tanulását támogatják. Ez főként azt jelenti, hogy besegítenek a tandíjba, illetve az érintettek tanulmányi szabadságra mehetnek. Emellett a cég maga is szervez továbbképzéseket: szeretné, ha a náluk dolgozók megismerkednének az új technológiákkal, illetve egy-egy új törvény megjelenése után a megváltozott körülményekkel. Mint Wéber László hangsúlyozta, a társaság szeretné megtartani saját jó szakembereit, ezért segíti őket, ha tudásukat fejleszteni kívánják.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem