×

Csődbe jutott önfoglalkoztatók

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 42. számában (2001. július 15.)

 

Várhatóan az ősszel tárgyalja az Országgyűlés a kormány előterjesztését a jogi személyiség nélküli vállalkozások tulajdonosai és egyben dolgozói, köztük az egyéni vállalkozók, valamint a nem munkaviszonyban dolgozó társas vállalkozások tagjai és segítő családtagjai, röviden az önfoglalkoztatók szociális biztonságának megteremtéséről. Jelenleg az a furcsa helyzet áll fenn, hogy míg a kisvállalkozások csődje esetén alkalmazottaik munkanélküli-ellátásban részesülhetnek, a „főnököknek" nincs olyan jövedelmük, amely a megélhetésüket biztosítaná az újrakezdésig. Az előterjesztés több megoldási módot sorakoztat fel, de elsősorban az önkéntes önsegélyző munkanélküli-pénztárak megalakítását javasolja.

 

Az önfoglalkoztatók szociális kiszolgáltatottsága nem új keletű probléma, az elmúlt évtizedben többször sürgették megoldását az érintettek és érdekvédelmi szervezeteik, igazából azonban az utóbbi egy-két évben került a figyelem előterébe. 1999 májusában parlamenti interpelláció, majd törvénymódosító javaslat született a témában, szakértői munkacsoport alakult a kérdés elemzésére, a múlt év májusában pedig az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy készítsen tájékoztatót, előterjesztést a számára.

Kiszolgáltatottan

A piaci versenyben megrokkanó, vagy a versenyt más okból feladni kényszerülő kisvállalkozók munkanélküli-ellátásba történő bevonását talán a leghangosabban a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) szorgalmazta. Ennek, mint Antalffy Gábor ügyvezető elnök kifejtette, a többi között a multinacionális cégek példátlan mértékű terjeszkedése, az ezzel összefüggésben megsokasodott kisboltbezárások, csődök, valamint a felemelt minimálbérből adódó közteher-növekedések és azok következményei voltak az okai. Ugyanakkor a láthatáron lévő EU-csatlakozás is lépésre késztette a KISOSZ-t. Az önfoglalkoztató fogalma ugyanis valamennyi uniós tagállamban ismert, vállalkozók azokban az országokban is tönkremehetnek, viszont szinte egyik tagállamban sem maradnak valamilyen védelem nélkül.

Az érdekvédelmi szövetségben korántsem pusztán munkanélküli-segéllyel gondolták megoldani a problémát, hanem komplex program megvalósítását vetették fel. Ez eleve feltételezte az ellátás ideje alatt történő, az új vállalkozás beindításához szükséges átképzést, új szakképesítés megszerzését, majd ezt követően bizonyos újrainduló anyagi támogatást is. A KISOSZ Országos Tanácsa nem tudta viszont egyértelműen meghatározni, hogy a kötelező járulékfizetési, vagy az önkéntes pénztári rendszer lenne-e a jobb megoldás, ezért az év elején kikérték vállalkozóik véleményét.

A válaszolók döntő többsége szerint bármelyikük bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy munkanélküli-ellátás igénybevételére kényszerül, és kilencven százalékuk élne is ezzel, de az átképzés lehetőségével is. A vállalkozások megszüntetésénél azonban nem kizárólag az anyagi csőd játszhat szerepet, hanem számos más ok, például az önkéntes döntés a vállalkozási profil megváltoztatására. Az önfoglalkoztatók a munkanélküli-ellátás érdekében hajlandóak lennének az ehhez szükséges 3 plusz 1,5 százalékos mértékű munkaadói és munkavállalói járulékok megfizetésére is.

A „kötelező járulékfizetés" vagy az „önkéntes biztosítópénztár" nagy kérdésére a válaszolók kétharmada az előbbi mellett foglalt állást. Ám – tették hozzá – ha a kormányzat mégis az önkéntes pénztári forma mellett döntene, úgy ebben a vállalkozók jelentős állami szerepvállalást várnának el, és a szabályozásban többnyire a jelenlegi munkanélküli-járulék feltételeit fogadnák el. Mindenesetre a KISOSZ a javaslatait eljuttatta a Gazdasági Minisztériumhoz, és azokat figyelembe vették a kormány-előterjesztés összeállításánál.

Eltérnek a statisztikák

Sokan és sokféleképpen vizsgálódtak az utóbbi hónapokban az önfoglalkoztató vállalkozók helyzetéről, számos kérdésre azonban nem könnyű megtalálni a feleletet. Meglehetősen nagy a bizonytalanság például abban, hogy kiket fed ez a fogalom. Az nyilvánvaló, hogy – bár a gondok megoldását a KISOSZ példásan szorgalmazta – korántsem szűkíthető le a kör a kiskereskedőkre, a különböző szolgáltatókra, még ha ők meglehetősen népes és homogén csoportot képviselnek is.

A Kölcsönös Segélyegyleteket Támogató Alapítvány átfogó tanulmányában például – amelyet ugyancsak jól hasznosítottak a kormány-előterjesztés összeállításánál – több definíciót is megad, és az önfoglalkoztatók között említi többek között az egyéni vállalkozó kisiparosokat, az egészségügyi és szociális vállalkozást, az orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-állatorvosi és gyógyszerészi tevékenységet folytató természetes személyeket, az úgynevezett egészségügyi vállalkozókat is. Ugyancsak ebbe a körbe veszi a betéti társaságok bel- és kültagjait, az ügyvédi irodák, a gépjárművezető-képző, valamint az oktatói munkaközösségek tagjait, az egyéni gazdálkodókat, az őstermelőket és a segítő családtagokat.

Vannak, akik 3-400 ezerre, mások 1,2-1,3 millióra becsülik az önfoglalkoztatók számát. A reális szám azonban valahol a két szélső érték között középen, 5-600 ezer között lehet – mondja Czöndör Gyula, az alapítvány munkatársa, a program vezetője. Hangsúlyozza a feltételes módot, ugyanis ahány statisztika, annyiféle adat található. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 1998-as kimutatásaiban például összesen mintegy 850 ezer olyan vállalkozót tüntet fel, aki az önfoglalkoztató kategóriába sorolható, és ebből 392 ezer az egyéni vállalkozó. Ugyanabból az évből az APEH adóbevallási statisztika viszont már csak 225 ezer egyéni vállalkozóról „tud".

Megszűnő vállalkozások

Az önfoglalkoztatók munkanélküli-ellátása szempontjából azonban ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy évente hányan „dobják be a törülközőt". A statisztikák és a becslések – amelyek e tekintetben talán pontosabbak és jobban is használhatók – meglehetősen drámaiak. Az APEH adatai szerint 1996-ban például az egyéni vállalkozásoknak csaknem a negyede szűnt meg, mintegy 14 százalékuk év közben indult, és ennek 3 százaléka néhány hónapon belül abba is hagyta a tevékenységet. 1997-ben majd kétszer annyi egyéni vállalkozás húzta le a rolót, mint amennyi indult, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy a társas vállalkozások száma ugyanebben az időszakban folyamatosan emelkedett. Feltehető tehát, hogy sokan gazdasági megfontolásokból csupán formát váltottak.

Mindent összevetve az önfoglalkoztatók 5-7 százaléka megy évente ténylegesen tönkre – vonja le a következtetést a kutató, aki ezek után megadja az önkéntes önsegélyző munkanélküli-pénztár „receptjét" is. Eszerint: egy önfoglalkoztató vállalkozónak – aki, mint a többség, 40 ezer forintos minimálbér után fizet tb-járulékot, és ekkora jövedelem után is adózik –, nyilván legalább ekkora összeg után kellene a pénztárba is befizetnie a körülbelül havi 2 ezer forint tagdíjat. Ahhoz azonban, hogy ennek fejében – miként a munkanélküli a maga ellátási rendszerében – 9 hónapig részesüljön szolgáltatásban, legalább egyéves vállalkozói s legkevesebb kétéves pénztártagi múlttal kellene rendelkeznie. Ilyen feltételek mellett a pénztár biztonságos működése körülbelül 30-40 ezer pénztári tagot feltételez.

Állami segítséggel

Tóth László, a Gazdasági Minisztérium Foglalkoztatásstratégiai Főosztályának vezetője emlékeztet arra, hogy a 90-es évek elején a kormány már felvetette az önkéntes munkanélküli-pénztárak létrehozásának lehetőségét, sőt, 600 millió forintos (!) induló támogatást is felajánlott. A dologból akkor nem lett semmi. Néhány évvel később a pénztártörvény is kinyitotta a kaput az önszerveződés előtt, de míg nyugdíjpénztárak alakultak – fölös számban is –, munkanélküli-pénztár egy sem jött létre. Ma némileg más a helyzet, hiszen lényegesen több a tapasztalat. Közismertté vált például az is, hogy a jómódú nyugatiak körében is általánosak az önkéntes pénztárak, illetve a kiegészítő öngondoskodás különböző formái, s gyakran ott sem csupán ráadásként.

Legkorábban az őszi országgyűlési ülésszakon válhat a lehetőségekből valóság – véli a főosztályvezető. Kétségtelen azonban, hogy az önkéntes pénztárak megalakulásához nagy szükség lenne egy nagyobb összegű induló állami támogatásra. Félő ugyanis, hogy a pénztárba elsősorban a minimálbéres vállalkozók lépnek be, vagy azok, akik úgy érzik, előbb-utóbb be kell szüntetniük a vállalkozásukat, tehát viszonylag hamar rászorulnának a szolgáltatásra.

A szakemberek kiszámolták ugyanis, hogy ha a mintegy félmillió önfoglalkoztató vállalkozó ugyanolyan vagy hasonló arányban válna munkanélkülivé, mint a foglalkoztatottak, akkor – ahogy mondani szokták – nullszaldós lenne a rendszer. A számtani műveletekből azonban az is kiviláglott, hogy a pénztárak megszervezésében és fenntartásában az érintett érdekvédelmi szervezeteknek, így a KISOSZ-nak, illetve az Iposznak is lenne szerepe.

Támogatás a munkahelyteremtéshez
A munkaügyi ellátórendszer évek óta ismer és alkalmaz olyan eszközt, amely a munkahelyteremtés önfoglalkoztatási formáját hivatott segíteni, igaz, ez nem kapcsolódik a vállalkozás sikertelenségéhez, csődjéhez. Ellenkezőleg, annak kiteljesedését hivatott szolgálni, olyannyira, hogy a Munkaerő-piaci Alapból pályázat útján kapható legfeljebb egymilliós támogatás elnyerésének egyik feltétele éppen a meglévő saját erő, amely nem lehet kevesebb, mint a tervezett beruházás, fejlesztés értékének 20 százaléka. A vállalkozónak a visszatérítendő kamatmentes tőketámogatáshoz fel kell még mutatnia fedezetül megfelelő értéket, ingatlant, például egy évre szóló üzleti tervet, azonkívül három hónapos együttműködést az illetékes munkaügyi központtal. Nagy előnye ennek a támogatási formának, hogy időt hagy a projekt eredményes beindulásához, a kölcsön részletekben történő visszafizetését ugyanis a felvételtől számított 13. hónapban kell megkezdeni. A pályázatokat a munkaügyi központok az év elején írják ki, a beadási határidők azonban kéthavonként ismétlődnek, gyakorlatilag tehát folyamatosak. Az önfoglalkoztatók – többnyire kiskereskedők, iparosok, kisgépszerelők – élnek is a lehetőséggel, például csupán a fővárosban évente mintegy 80-100 pályamunkát adnak be, többnyire sikerrel. Az idén május végéig 24-en pályáztak a munkahelyteremtés önfoglalkoztatási formájához elnyerhető támogatásra.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem