×

A minimálbér-emelés hatása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 42. számában (2001. július 15.)

 

A minimálbér megemelésének hatásait és következményeit eltérően értékelik az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) helyet foglaló partnerek. Míg az első negyedév tapasztalatai alapján a kormány – többirányú vizsgálódás után – azt a következtetést vonta le, hogy a legkisebb bér havi 40 ezer forintra történő megemelését a munkaerőpiac nagyobb feszültségek nélkül befogadta, addig a munkaadók és a munkavállalók ezzel ellentétes tapasztalatokról adtak számot.

 

A kormányzat álláspontja szerint a fő foglalkoztatási trendek nem változtak, nem került sor tömeges létszámleépítésre. Noha a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a versenyszférában 24 százalékot meghaladóan nőtt – ami azt jelenti, hogy az első negyedévben közel 23 ezer fő vállalt ily módon munkát -, a kormány mégis úgy látja: a versenyszféra teljes létszámához viszonyítva így is csak 6,1 százalékos, azaz egy százalékpontos a részidősök arányának növekedése. Ugyanakkor – a kormányzati vélemény szerint – nem igazolódott az az aggodalom sem, hogy a nagymértékű minimálbér-emelés leértékelte volna a kvalifikált munkát.

Sok a színlelt szerződés

A Gazdasági Minisztérium (GM) saját hatáskörében elrendelt adatgyűjtése szerint a munkaügyi kirendeltségeken jelentkező – állásukat elvesztett – munkavállalók közül négyszázan minősítették saját helyzetüket úgy, hogy a minimálbér miatt veszítették el állásukat, azaz: a kormányzat szerint ez az arány sem jelentős.

Hasonlóképpen az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is végzett e tárgykörben – ez év március 15-éig – célvizsgálatokat. Ezek szerint az ellenőrzött közel 250 ezer munkavállaló négy százalékánál fedtek fel a minimálbérrel kapcsolatos szabálytalanságot. Mint lapunk korábbi, 5. számában már beszámoltunk róla, a legtöbb szabályszegést a szerződés nélküli, illetve a színlelt szerződéses foglalkoztatás körében tárták fel az ellenőrök. A legtöbb problémát a kis- és középvállalkozások körében találták, főleg a kereskedelemben és vendéglátásban. Ugyanakkor normaemeléssel is találkoztak az ellenőrök, azonban ezek tartalmi vizsgálata nem volt feladatuk.

Mindezen célvizsgálatok alapján a kormány szerint nem valószínű, hogy az év hátralévő részében – a minimálbér emelése miatt – drámai hatások érnék a munkaerőpiacot, s emiatt kormányzati intézkedések válnának szükségessé.

Ágazati különbségek

A szakszervezetek kettős aspektusból vizsgálták a béremelés hatásait. Egyfelől támogatták az emelést, hiszen az átlagkeresethez való közelítését – távlatosan – fontos célkitűzésnek tartják. Tapasztalataik szerint azonban azokban az ágazatokban van igazán eredménye az ez évi bérintézkedéseknek, ahol a kétszázalékos társadalombiztosításijárulék-csökkentés hatása meghaladta a minimálbér-emelés költségeit.

Ugyanakkor a bértárgyalások során már előre jelezték, hogy lesznek problematikus területek is a gazdaságban, például a kereskedelemben, a könnyűiparban, az egészségügyben vagy az építőiparban. De a bérek tekintetében eltérő a helyzet a vállalati méret, a tulajdonviszony s a területi elhelyezkedés szerint is. Különösképpen a kis- és középvállalkozások, a hazai tulajdonú cégek, illetve az ország keleti megyéi kerültek hátrányos helyzetbe a minimálbér erőteljes emelése miatt.

A munkavállalók felmérései azt jelzik: a béremelés elsősorban a kisegítő tevékenységűeket, illetve a szakképzetlen munkaerőt érintette. Igaz ugyan, hogy a munkaerőpiacon ez idáig nem kerültek felszínre drámai hatások, azonban a részmunkaidős foglalkoztatás átlagai mögött néhány ágazat esetében – mint a kereskedelemben, ruházati iparban vagy a mezőgazdaságban -, a részidős foglalkoztatás 30-40 százalékos mértékben növekedett az első negyedévben. Szakszervezeti vélemény továbbá, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás sok esetben színlelt szerződést takar, s a munkavállalót – részmunkaidős bérért – teljes munkaidőben foglalkoztatják. Tapasztalataik szerint sok helyen került sor normaszigorításra, az eddig meglévő bérpótlékok alapbéresítésére, illetve különböző juttatások megszüntetésére.

A bérskála összetorlódását jelzi ugyanakkor, hogy a meglévő bérmegállapodások tarifális részét a munkáltatók sorra felmondják, s így nehezebbé és körülményesebbé váltak a bértárgyalások.

Megtévesztő statisztikák

A munkaadók nem fogadják el a kormányzati helyzetelemzést és az ebből keletkező következtetést. Hiányolják, hogy az infláció alakulásának bemutatása nem kapott teret a kormányzati értékítéletben. Véleményük szerint, a gazdaságot érintő drasztikus beavatkozás nem "simulhat" el nyomtalanul, a gazdaság reagál a megváltozott helyzetre. Azonban ez a "reakcióidő" nem mérhető három hónap adatai alapján. Különösen értendő ez az év első három hónapjára. Minden bérelemzéssel foglalkozó szakember tudja ugyanis, hogy a január-február hónapok adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, például az előző év után történő bérkifizetések miatt sem. Ezért a munkaadói oldal óvatosságra int a béremelés messzemenő következtetéseinek levonását illetően.

Aggályos az is, hogy a megjelent statisztikák csak az öt fő feletti cégek adatait tartalmazzák, holott a mikroszférában okozza a legnagyobb gondot a minimálbér jelentős emelése, miközben éppen e területek nem szerepelnek sem az elemzésben, sem a statisztikában.

A munkaadók arra is felhívják a figyelmet, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésének jelensége a szezonális ágazatokban, szakmákban – így a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az idegenforgalomban s az építőiparban – csak most fog bekövetkezni.

Összetolt bérskála

A minimálbér tovagyűrűző hatása megmutatkozik abban is, hogy a bérskála összetolódik, komoly bérezési aránytalanságokat és feszültségeket okozva. Félő ugyanakkor, hogy azoknál a cégeknél, ahol a minimálbér-emelésen kívül volt mód arra, hogy a kvalifikáltabbak bérét is rendezzék valamilyen mértékben (noha ez biztosan nem érte el az 57 százalékot), ezt teljesítménynövekmény nélkül tették: a béraránytalanságok elkerüléséért. Csakhogy e kényszerű béremelés ronthatja a versenyképességet.

Az elmúlt év őszén folyó bértárgyalások alkalmával a munkaadók és munkavállalók közösen jelezték, hogy a nagymértékű minimálbér-emelés egyes ágazatokat, szakmákat ellehetetlenít. Ezért ezeken a területeken támogatás, kompenzáció szükséges.

A kormány nem találta indokoltnak ezt a jelzést, ennek ellenére a későbbiekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) tárgyalásokat folytatott, majd pedig a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületében megállapodás született arról, hogy az alap terhére egymilliárd forint összegben program indulhat. Ennek célja a gazdálkodó szervezetek járulékteher-többletének a részbeni átvállalása. A program nagyon szigorú feltételeket tartalmaz, és ki is zár egyes rétegeket a pályázati lehetőségből.

A munkaadók jelezték – és ezzel a munkavállalók is egyetértettek -, hogy a minimálbér-emelés kedvezőtlen gazdálkodási hatásainak részleges kompenzálására kiírt pályázatra nem fordított kellő figyelmet a kormányzat. A pályázatot nem a megfelelő módon hirdették meg, rövid határidőt (20 nap) szabtak az ajánlatok benyújtásra, meglehetősen bonyolult a kiírás: ennek csak nehezen tudnak megfelelni a cégek. A pályázaton való részvételből kizárták mindazokat, akik a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből ebben az évben – például munkanélküliek foglalkoztatására – már kaptak pénzforrásokat. Mindezek alapján a munkaadók kezdeményezik a visszásságok megszüntetését s a pályázati időszak meghosszabbítását. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis kevés gazdálkodó szervezet élt a lehetőséggel a rövid határidő és a komplikáltság miatt. A 2001. évi minimálbér-emelés kormányzati megítélése, a pályázaton való részvétel alacsony aránya messzemenő következtetésekre adhat okot.

Hogyan tovább?

Mint ismeretes, a Munka Törvénykönyvének tavaly őszi módosítása azt eredményezte, hogy a kötelező legkisebb munkabér mértékére vonatkozó döntést az Országos Munkaügyi Tanácsban szeptember 10-éig kell meghozni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy további 15 napos egyeztetésre van mód, ezután a kormány saját hatáskörében dönt. Az is ismeretes, hogy a kormány további 25 százalékos emeléssel havi 50 ezer forint összegű minimálbért tervez jövőre. A kormány a monitoring eszközeire és célvizsgálataira alapoz, mely szerint a gazdaság befogadta az 57 százalékos emelést, így meg lehet "lépni" a további 25 százalékot.

A munkaadók és a munkavállalók tárgyalásaihoz szükséges frissebb és teljes körű gazdasági statisztikák és bérelemzések jó esetben is csak szeptember elejére állnak majd rendelkezésre, amikor már a megállapodási időszak következik. A munkaadók tehát azt az álláspontot képviselik, hogy a kormány csak látszattárgyalásokra törekszik, legalábbis akkor, ha kellő időben nem bocsátja rendelkezésre a szükséges információkat, elemzéseket, vagy nem módosítja a Munka Törvénykönyve előírásait.

Geiger Éva
Keresetek a nemzetgazdaságban
Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkereset az idei év első negyedében 16,6 százalékkal nőtt. Dinamikusabb volt a növekmény, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban. Ehhez bizonyosan hozzájárult a január elsejétől megemelt minimálbér. A versenyszférában – az előző év hasonló időszakához viszonyítva – a keresetek januárban meghaladták a 120 százalékot, majd áprilisban 116,1 százalékra mérséklődtek.

Az Országos Munkaügyi Tanács év elején a keresetek növelésére 9,75-12,5 százalékos ajánlást tett. Az előzetes számítások a minimálbér növekedésének hatását – az átlagon belül – körülbelül 2,5 százalékra tették. Az I-IV. havi adatok közel 5 százalékponttal meghaladják az ajánlott mérték felső határát, igaz, az infláció is közel 2 százalékponttal magasabb volt, mint azt a munkaadók és a munkavállalók tárgyalásaik során megítélték. Az év további időszakában az átlagkereset növekedése feltehetően lassulni fog.

A nemzetgazdasági adatok szerint a versenyszféra több mint 4 százalékkal meghaladta az első negyedévben a költségvetési szférát, majd ez a helyzet áprilisban megfordult, s ennek megfelelően az I-IV. havi adatok kiegyenlítődtek.

A versenyszféra főbb ágazatain belül – ahol a minimálbér-emelés kötelező béremeléseket tett szükségessé – az első negyedév az átlagosnál magasabb átlagkeresetet eredményezett. Azonban ezekben az ágazatokban – immár az I-IV. hónap átlagában figyelve a folyamatokat – az átlagkereset növekedésének üteme csökkent. E területeken az alkalmazásban állók létszáma lényegesen nem változott, illetve csökkenés is tapasztalható, például a könnyűipari szakmákban 2,8 százalékpontnyi.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem