×

Változtak a foglalkoztatási szabályok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 41. számában (2001. június 15.)

 

Éppen egy esztendeje, hogy a Munka Törvénykönyvének (Mt.) módosításáról viták zajlanak. A megszavazott változás immár tény, de a véleménykülönbségek továbbra is markánsak. A kormányzat az Európai Unió igényeire hivatkozik, és állítja: a változtatások a munkavállalók érdekét szolgálják. Hasonlóan gondolkodnak a munkaadók is, igaz, akad, amelyik nyíltan kijelenti: a mostani módosítás a versenyképesség megtartását is célozta, mégpedig úgy, hogy rugalmasabb foglalkoztatásra ad lehetőséget. A szakszervezetek viszont úgy látják, a változtatások többsége – főleg a jelentősebbeké – nem kedvez a dolgozóknak. Összeállításunk valamennyi nyilatkozója sajnálja, hogy a korábban szakmai vita mára politikaivá "fajult", s a félbeszakított tárgyalások miatt nem születhetett megegyezés a tárgyalófelek között.

 

Minden törvény annyit ér ...

Az az állítás, mely szerint a Munka Törvénykönyve mostani módosítása kedvezőtlen a munkavállalók számára, tényszerűen nem felel meg a valóságnak – nyilatkozta lapunknak Pál Lajos, a gazdasági miniszter megbízottja, aki a módosítás egész folyamatát végigkísérte kormányzati oldalról. A miniszteri megbízott rámutatott: a legtöbbet vitatott, a munkaidő szabályozásáról szóló fejezetben a munkáltató jogai szűkültek, ugyanis ahhoz, hogy rugalmasabb munkaidőben foglalkoztathassa a dolgozókat, kollektív szerződés szükséges. Ehhez viszont a munkahelyi szakszervezetnek is hozzá kell járulnia. "Arról is kellene beszélni, hogy jó pár olyan szabály szerepel a mostani módosításban, amely a munkáltatóknak hátrányos. Az esélyegyenlőség, illetve a terhes és kisgyermekes anyák foglalkoztatásáról szóló rész az eddigieknél több jogot biztosít a munkavállalóknak" – fogalmazott a miniszteri megbízott.

Azzal az állítással viszont egyetért Pál Lajos, hogy a törvény körüli vita sajnálatos módon átpolitizálódott, de ez nem a kormányzat oldaláról indult. "Véleményem szerint több bizottsági ülés, egyeztetés volt a szociális partnerekkel, az viszont igaz, hogy tavaly szeptember után nem folyt igazi párbeszéd a munkaadók és a munkavállalók képviselői között. Pedig a kormány nyitott volt arra, hogy az ezeken a kétoldalú tárgyalásokon születő egyezségeket elfogadja" – állítja a kormányzati oldal képviselője.

Érdeklődésünkre – mi a helyzet pillanatnyilag az Mt. korábban tervezett átfogó felülvizsgálatával – Pál azt felelte, ez a folyamat nem állt le, de tagadhatatlanul lassult, hiszen "sajnos a munka világát szabályozó törvény a választási kampány része lett".

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon valóban olyan fontos-e az Mt., hiszen egyre többször hallani, hogy a munkaadók gyakran visszaélnek fölényükkel, semmibe veszik a jogszabályt, az állásukat féltő dolgozók pedig még igazuk biztos tudatában sem mernek perelni, csak ha már az utcán vannak. "Természetesen minden törvény annyit ér, amennyit abból betartanak. Az Mt.-ből sok minden hatályosul. Emellett nagyon fontos, hogy erősítsük a munkaügyi ellenőrzést, és ebben a folyamatban a szakszervezeteknek is komoly szerepük van. Nem kellene például tűrniük, hogy sok munkahelyen egyáltalán nincs érdekvédelmi szervezet. Jó lenne, ha azért is küzdenének, hogy minél több munkavállalót védjen kollektív szerződés – ma csak minden második dolgozó élvezheti hazánkban ezt a védelmet" – szögezte le Pál Lajos.

Módosítás a jogharmonizációért

"A mostani módosítást alapvetően úgy tekintem, hogy az EU-hoz való csatlakozást, a jogharmonizációt szolgálja" – összegezte véleményét Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökségi tagja. Rolek úgy látja, a módosítás alapvetően növeli a dolgozók számára nyújtott garanciákat, hiszen kilenc átvett jogelvből nyolcnál egyértelmű, hogy a munkavállalóknak kedvez. Rendkívül megszigorodtak például a csoportos létszámleépítés szabályai, s a diszkrimináció ügyében is hasonló a helyzet. Rolek szerint még gondokat jelenthet a munkáltatók számára, hogy a most megszavazott módosításban már nemcsak a közvetlen (ez eddig is így volt), hanem a közvetett diszkrimináció fogalma is szerepel. A bizonyítási teher a munkáltatóké (mint korábban is), így ez esetleg problémákat okozhat számukra.

"A legbonyolultabb a munkaidővel kapcsolatos jogharmonizáció, ugyanis az uniós irányelv más fogalmakat használ, mint a magyar jog. Az uniós jogban a túlóra fogalmával nem találkozunk, ott – és most már nálunk is – az a szabály, hogy egy héten 48 óránál nem lehet többet dolgoztatni, míg a módosítás előtti Mt. ennél sokkal több munkára adott lehetőséget" – mondta lapunknak Rolek Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy valóban elősegíti-e az új szabályozás a rugalmasabb foglalkoztatást, és így növeli-e a versenyképességet, Rolek azt felelte, hogy nem. Véleménye szerint arról van szó, ha szolgaian átvettük volna az EU irányelveit, az ellehetetlenítette volna a munkáltatókat, a rugalmasságot elősegítő változtatások nem növelik, csupán fenntartják a versenyképességet.

Rolek szerint az Mt. érdekegyeztetése egy esztendeig tartott, ebből az első félévben lezajlott társadalmi párbeszéd szakmainak tekinthető, sok formális és informális fórumon találkoztak a szociális partnerek. Ennek eredményeként több kérdésben egyetértés alakult ki – bár ennél a törvénynél teljes, százszázalékos egyezség soha nem volt korábban sem. "Később politikai okokból felborult az egyetértés" – fogalmazott Rolek. Hozzátette: érdemes lenne az egész törvényt újból áttekinteni – ez a munka megindult, de most lelassult -, ám ez nem sürgető, hiszen az Mt. jelenlegi, módosított állapotában működőképes.

A vívmányokhoz kellenek a feltételek

Más nyilatkozókkal némileg ellentétben Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke úgy véli, a jelenlegi módosítás felkészíti hazánkat a csatlakozásra, s a korszerű piacgazdaság elemei most kezdtek beépülni a régi Mt.-be. Szűcs utalt arra a tényre, hogy a 780 ezer magyar vállalkozás közül csak 4-6 ezer a közepes méretű, néhány száz nagynak mondható (multinacionális) társaság működik nálunk, s 98,5 százalék a mikrovállalkozások aránya. Eszerint a kisvállalkozások a magyar GDP előállításában igen jelentős szerepet játszanak, ezért igenis rendkívül fontos a munkaidőkeret ügye. "Feltétlenül rugalmas munkaidőre van szükség. A szociális biztonság és a bérek miatti folyamatos életszínvonal-emelkedés feltételeit a termelés oldaláról is meg kell teremteni, nem tartható a szakszervezetek merev álláspontja, vagyis az, hogy minden régi vívmány maradjon meg" – jelentette ki az IPOSZ elnöke. Szerinte most az elsődleges feladat a munkahelyek védelme, s lényeges a betartható és finanszírozható törvényi szabályozás. Szűcs úgy érvel, nagy probléma egy kicsi üzemben, ha valaki hiányzik, a munkáltatók itt még azt is nehezen tudják megvalósítani, hogy a nyolc órán túli helyettesítést fizessék. (A helyettesítésért, más munkakörének ellátásáért a dolgozónak ezentúl csak akkor jár különdíjazás, ha így munkája meghaladja a napi nyolc órát.) "Ez pedig elkerülhetetlen, hiszen sok esetben a megrendelő igényéhez gyorsan kell alkalmazkodni, ha pedig a munkáltató nem tartja be a szállítási határidőt, kötbért fizethet, s esetleg ezután nem marad pénz munkabérre."

A pihenőidőről Szűcs úgy vélekedik, hogy "aki a szolgáltatószektorban a hét végén nem nyújt szolgáltatást, annak nem lesz kuncsaftja. Megváltozott a társadalom, a gazdaság, és aki ebben a társadalomban akar megélni, annak olykor hétvégén is dolgoznia kell" – mondta. Az IPOSZ elnöke kiszámolta: egy esztendőben 104 hétvégi nap, 20-30 nap szabadság, 13 munkaszüneti nap, átlagosan 15 nap betegszabadság van, ez több, mint a 365 nap egyharmada.

Az IPOSZ egyébként arra készül, hogy a kisvállalkozások mindenképp betartják a törvényt, de ehhez a munkavállalóknak is partnereknek kell lenniük. "Nem korszerű taktika a szakszervezetek részéről, hogy minden, ami jó a munkavállalónak, maradjon, hiszen a feltételeket is meg kell teremteni a vívmányokhoz."

A szabályozás egyébként minden tekintetben a változásokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Szűcs szerint elképzelhető, hogy a későbbiekben valaki egyetlen napon három munkahelyen is fog dolgozni, mindenütt csak három órát – mert ennyi ideig van szükség a munkájára.

Hiányzott a kellő tolerancia

Értékrendjükben a konzervatív kormányok – a világon mindenütt – sokkal közelebb állnak a munkaadói értékekhez, mint a szociáldemokrata kormányok. Ezért munkáltatói képviseletként természetesnek tartottam volna, ha a munka világára vonatkozó összes szabály megalkotásánál jobban támaszkodtak volna a munkaadók véleményére – mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Hozzátette: emlékszik és megértette, hogy a Horn-kormány idején sokkal nagyobb ambíció mutatkozott a kormányzat részéről a szakszervezeti érdekek megértésére, elfogadására. "Most nem érzékelte az ember, hogy a kormány előre konzultált volna a munkaadókkal, s ezt követte volna az érdekegyeztetés. Arra számítottam, hogy felhőtlen lesz a munkaadók és a kormány viszonya" – összegezte véleményét a főtitkár. Ennek ellenére a MOSZ nem érzi magát sikertelennek, de úgy látja, számára a legfájdalmasabb pont a társadalombiztosítás reformjával kapcsolatos kormányzati álláspont. A főtitkár nem érti, miért nem kezdte már meg a kormányzat a fix összegű egészségügyi hozzájárulás leépítését. "A nagy munkaigényű szektorok – és a mezőgazdaság ilyen – arányaiban több járulékot fizetnek más ágazatoknál, és az megpecsételi ezeknek az ágazatoknak a sorsát" – jelentette ki Horváth. A MOSZ számításai szerint az agrárszektorban a bérre visszavetítve 2,5 százalékponttal több egészségügyi hozzájárulást fizetnek a munkaadók, mint más ágazatokban. Ez a munkaerő-igényes szektorokat – a mezőgazdaságot vagy például a textilipart – igen nehéz helyzetbe hozza.

A minimálbér eddig soha nem tapasztalt mértékű (csaknem 57 százalékos) emelése és a fenti jelenség együttesen Horváth Gábor számára sikertelenséget jelent, hiszen a munkaadóknak a törvényesen fizethető legkisebb bér ügyében nem sikerült érdemi kompenzációt kiharcolniuk. "Számomra érthetetlen, hogy a konzervatív kormány nem volt toleránsabb ezekben a kérdésekben. Mindezt azért bocsátottam előre, mert ebben az összefüggésben jelenik meg a Munka Törvénykönyve módosítása, ezek a tényezők együttesen éreztetik hatásukat. Az Mt. módosításában valóban van néhány elem, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti elő, így az Mt. ez irányba mutató kilépést jelent a megcsontosodott rendszerből" – fogalmazott Horváth. A MOSZ főtitkára ezért pozitívan értékeli a változtatást, bár hozzáfűzi: ez a mezőgazdaságban nem hozott érdemi változást, a szektor jellege miatt.

Érdeklődésünkre Horváth azt is kifejtette: szerencsétlennek tartja, hogy a megállapodáshoz nem sikerült közelebb jutni, "sokkal több kompromisszumkészségre lett volna szükség a szakszervezetek részéről, együttműködésük nem volt megfelelő" – mondta.

Uniós igények mögé bújva...

Hihetetlen társadalmi értetlenség, tájékozatlanság és bizonytalanság övezi a Munka Törvénykönyve módosítását. Az előkészítésben érintett konkrét szereplők – a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány – közt egyfajta süketek párbeszéde folyt, illetve folyik – mondta lapunk érdeklődésére dr. Tálas Miklós munkajogász, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) jogi irodájának vezetője. "Régen rossz, ha egy ilyen, milliók mindennapi életét befolyásoló fontos törvény ügyében nem a tények alakítják a közvéleményt, hanem az a döntő, hogy ki állít valamit, s annak milyen médiahatalom van a kezében" – fogalmazott dr. Tálas. Szerinte az Mt. rendkívül bonyolult jogszabály, a mostani módosítást – hiszen csak a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben – eddig csak néhány jól informált jogász ismerhette, mégis se szeri, se száma az erről szóló ellentmondó nyilatkozatoknak. A nyilatkozók java része – politikusok, képviselők, újságírók – nem, vagy csak részben értve miről kommunikál, politikai beállítottsága szerint kommentálja a törvényt. A mostani módosítás egy grandiózus, mintegy kétszáz paragrafust érintő változtatás. A módosult paragrafusok jelentős része tartalmilag túlmutat az Európai Unió igényein, s valójában a munkavállalók foglalkoztathatóságának rugalmasabbá tételét, az ezzel kapcsolatos munkaadói kiadások csökkentését szolgálja. Ez a szakszervezetek szerint rontja a munkavállalói pozíciókat.

Dr. Tálas szerint egy kormánynak nem szégyene, hanem éppen kötelessége az ország versenyképességét óvni, növelni. Ezt a korábbi kormányok is megtették. Ha ez csak a munkavállalók eddiginél rugalmasabb foglalkoztatása segítségével történhet, ezt meg lehet beszélni a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Józan érveléssel, megfelelő, a versenyképességet nem rontó ellentételezésekkel sok mindent el lehet fogadtatni. "Ha ez a cél, erről kell beszélni, nem kell ködösíteni, az uniós csatlakozás igényei mögé bújni, s az állam által most szükségesnek ítélt kedvezőtlen változtatásokat a propaganda minden eszközével előnyösnek hirdetni" – fogalmazott dr. Tálas. Szerinte itt a baj: az Mt. ügye a valódi társadalmi párbeszéd hiányára, s annak az egész társadalomra hátrányos következményeire figyelmeztet. Ennél a módosításnál csak látszategyeztetés folyt. Kezdetben a kormányzati szakértők, később már a politikai többség állította – és állítja ma is -, hogy a munkavállalókra nyilvánvalóan hátrányos, az európai jogharmonizációhoz nem kapcsolódó változtatásokat is az EU-igények miatt kötelező megtenni, s az a dolgozóknak kedvezőbb. Ha pedig őszerintük kedvezőbb, akkor nem kell a szakszervezeteket meghallgatni, velük a módosításokról érdemben tárgyalni, s kellő kompenzációk mellett európai módon alkukat kötni. Mára ez a rossz gyakorlat érződik a szakmai berkekben is, ami ezek után már a kihirdetett törvény végrehajtását is akadályozni fogja. Ráadásul rövid távon nem is várható változás, hiszen választási kampánytéma lett a munkaügyi törvénykezés. Ez megingatja a törvényi szabályok stabilitása iránti bizalmat, ami szintén nem jó a munkavállalóknak.

A jogász szerint szomorú, ha több mint tízévi demokrácia után ide jutott az ország, hiszen a fenti "tünetek" egyfajta közbizalomvesztést is jelentenek, valami olyasmit, ami a taxisblokád idején volt tapasztalható. Az ügyvéd emlékeztetett: akkor is a józan érdekegyeztetés vezette ki az országot a válságból. Most is ez kellene; ennek az ügynek szerinte ez a fő tanulsága.

Kedvezőtlen pozícióban a munkavállalók

"Akárhogyan is nézzük, a mostani módosítás fajsúlyosabb változásai nem előnyösek a munkavállalóknak, bár kisebb jelentőségű dolgokban nekik kedveznek" – összegzi véleményét Czuglerné dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogi szakértője.

A dolgozóknak előnyös változások közt említi a szakértő a közvetett diszkrimináció fogalmának bevezetését, a csoportos létszámleépítés szigorodó szabályait, és a munkaviszony létesítésekor az eddiginél sokkal komolyabb tájékoztatást a nekik járó jogokról és juttatásokról. Ezek azonban a szakértő véleménye szerint nem ellensúlyozzák több lényeges körülmény negatív változását. A munkajogász szerint a helyettesítési díj megszűnése lényegében azt jelenti, hogy az érintettnek intenzívebben kell dolgoznia a korábbi munkájához képest, más munkáját is el kell látnia, és mindezt a többletszolgáltatást ugyanannyi pénzért végzi. Csak akkor juthat a dolgozó mindezért több bérhez, ha az, akit helyettesít, nála magasabb besorolású. Czuglerné szerint ez már csak azért sem jó szabályozás, mert nincs is minden munkahelyen besorolás. A törvény értelmezésével tehát előreláthatóan sok gond lesz, "félő, hogy aki jobb helyzetben van, annak az értelmezése lesz a nyerő" – véli. Arról már nem is beszélve, hogy sok új szabály annyira bonyolult, hogy abban még egy egyetemi tanárnak sem könnyű eligazodnia.

A szakértő szerint egy másik, a dolgozókat igen súlyosan érintő változtatás, hogy ezentúl nem kell beleegyezniük abba, ha a munkahely telephelye megváltozik. Ez az első ránézésre kissé kacifántos szabály azt jelenti, ha például a győri Danone áttenné székhelyét Székesfehérvárra (az a másik telephelye), a győri munkás köteles lenne ezentúl Székesfehérváron dolgozni, kivéve ha bizonyítja, hogy az új munkahely jelentős sérelmet okoz például családi életében. (Nem kell egyébként azonnal a Győr-Székesfehérvár távolságra gondolni, elég, ha elképzeljük, hogy a munkavállalót a Rákóczi úti irodából ripsz-ropsz Csepelre helyezik át, a cég másik telephelyére. Mindjárt másfél órával messzebbre kerül például a gyerek óvodájától...) Igazát azonban ilyen esetben a munkavállaló bíróság előtt bizonyíthatja, akkor is, ha az aránytalanság nyilvánvaló. Mindehhez eddig a dolgozó beleegyezését kellett kérnie a munkáltatónak, ezentúl azonban erre utasíthatja alkalmazottját. Az utasítás megtagadása pedig rendkívüli felmondással járhat, természetesen végkielégítés nélkül. Ez a szakértő szerint méltánytalan.

"Kiolvashatóan kedvezőtlen az éjszakai munka új szabályozása is" – teszi hozzá a munkajogász. Ez a fajta műszak ugyanis 22 órától másnap reggel 6-ig tart, új elem, hogy akkor jár érte pótlék, ha az éjszakai munka a két órát meghaladja. Czuglerné attól tart, a munkáltatók majd úgy rendezik át az éjszakai műszakot, hogy két órára szóló pótlékot megtakaríthassanak. Nagyon előnytelen a munkavállalóknak az is, hogy ezentúl a több műszakos munkarendben dolgozók számára az összevont heti 2 pihenőnap az eddigi 42 óra helyett 40 óra lett. "Szombat délután négytől hétfő reggel nyolc óráig pontosan 40 óra telik el, tehát a főnök akár szombaton is dolgoztathatja emberét (délután négyig), mégis kiadhatja az egybefüggő heti két pihenőnapot.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem