×

Visszamenőleges járulékfizetés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 40. számában (2001. május 15.)

 

A társadalombiztosítási jogszabályok gyakori változása miatt a kifizetőknek sok problémát okoz, ha a járulékalapot képező jövedelmeket visszamenőleges időtartamra kell elszámolniuk vagy kifizetniük. Cikkünkben példákkal illusztráljuk, hogy a visszamenőleges időtartamra járó járulékalapot képező jövedelem elszámolásakor mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni.

 

A járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (R.) szabályozza.

A késedelmes kifizetésnek két alapesete van. Az egyik, gyakrabban előforduló eset, amikor a munkáltató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján a járulékalapot képező jövedelmet (pl. túlmunkadíjat) nem az előírt határidőben fizeti ki a munkavállalónak, illetve amikor a járulékalapot képező jövedelmet visszamenőlegesen több hónapra – vagy évre – számolja el. A másik eset, amikor a járulékalapot képező jövedelmet a biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik csak ki a munkavállalónak.

Kifizetés a biztosítási jogviszony tartama alatt

2000-ben az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 207. §-ának (3) bekezdése alapján mind a társadalombiztosítási járulék, mind a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) tekintetében az eredeti esedékesség szerint kellett megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget.

Például, ha a foglalkoztató az 1998. január 1-jétől 1999. december 31-ig járó túlmunkadíjat 2000. május 5-én fizette ki, akkor

  • az 1998. évre jutó, járulékalapot képező jövedelmet 39 százalékos mértékű társadalombiztosítási, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási és 7 százalékos, magánnyugdíj-pénztári tag esetén 1 százalékos mértékű nyugdíjjárulék- (és tagdíj-) fizetési kötelezettség,
  • az 1999. évre jutó járulékalapot képező jövedelmet 33 százalékos mértékű társadalombiztosítási, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási és 8 százalékos, magán-nyugdíjpénztári tagnál 2 százalékos mértékű nyugdíjjárulék- (és tagdíj-) fizetési kötelezettség

terhelte.

A járulékfizetési felső határ 1998-ban 2490 forint, 1999-ben már 5080 forint volt. Ha a foglalkoztató 1999. október 1-jétől 2000. március 31-ig biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony alapján 2000. április 2-án – a teljesítést követően – fizetett ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor – mivel a járulékok mértéke nem változott – az 1999. október 1-jétől 2000. március 31-ig járó járulékalapot képező jövedelem után 33 százalék társadalombiztosítási, 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagnál 2 százalék – nyugdíjjárulékot (tagdíj) kellett megállapítani. A járulékfizetési felső határ kiszámításánál 2000-ben 5520 forintot kellett alapul venni.

A fentiekből látható, hogy a járulékalapot képező jövedelmeket időrendbe kell állítani, és annak az évnek a hatályos jogszabályát kell alkalmazni, amelyik évre, illetőleg amelyik időszakra vonatkozott a juttatás.

Változás 2001. január 1-jétől

2001. január 1-jétől változott – egyszerűsödött – az a rendelkezés, amely a járulékfizetési kötelezettséget a visszamenőleges időtartamra járó, járulékalapot képező jövedelmek tekintetében szabályozza. Az új szabályozás azonban több problémát is felvet.

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. §-ának (4) bekezdése a Tbj. 18. §-ának (5) bekezdését úgy egészítette ki, hogy a csökkentett mértékű járulékokat a 2001. január 1-jétől, illetőleg a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első ízben 2001, illetve 2002 februárjában kell megfizetni. A társadalombiztosítási járulék mértéke 2001. január 1-jével 31 százalékra, 2002. január 1-jétől 29 százalékra csökken, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 2001-ben 20 százalék, 2002-ben 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék pedig 11 százalék [Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése].

A 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §-ának (4) bekezdése szerint a 2000. évre járó jövedelmek (december havi bér, jutalom, 13. havi illetmény) után a 2000. évben érvényes járulékokat, a késedelmesen kifizetett jövedelmek után azonban a kifizetéskor irányadó szabályok alapján meghatározott járulékokat kell megfizetni.

2001. januári bérfizetés

A 2000. december havi bérrel együtt (a 2001. januári bérfizetésnél) kifizetett, visszamenőleges időtartamra járó jövedelmek és a 13. havi illetmény vonatkozásában még a 2000. december 31-éig hatályos szabályok szerint kellett a járulékfizetési kötelezettséget megállapítani.

2001. január 10-ét követő bérfizetés

2001. január 10-e után kifizetett járulékalapot képező jövedelmek után már a 2001. január 1-jétől hatályos járulékmértékek szerint kellett (kell) a fizetési kötelezettséget megállapítani.

Járulékfizetési felső határ

A visszamenőleges időtartamra járó, járulékalapot képező jövedelmeknél figyelni kell azonban arra, hogy a biztosítottnak csak a vonatkozó naptári év járulékfizetési felső határáig kell az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megfizetnie. A későbbiekben arra is figyelni kell, hogy 2001. január 1-jétől a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs, azonban a 8 vagy 2 százalékos mértékű nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van járulékfizetési felső határa.

Például, ha a foglalkoztató 2001. február 5-én fizette ki a 2000. január 1-jétől december 31-ig járó 500 000 forint túlmunkadíjat, akkor a járulékok mértékét már a 2001. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell megállapítani, de a járulékfizetési felső határnál a 2000. évi összeget kell figyelembe venni. Eszerint

  • a társadalombiztosítási járulék mértéke 31 százalék,
  • a nyugdíjjárulék mértéke 8 vagy 2 százalék (és tagdíj),
  • az egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.

A járulékfizetési felső határ évi 2 020 320 forint.

Amennyiben a biztosított jövedelme 2000. évben 1 800 000 forint volt, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) csak 220 320 forint után köteles megfizetni (a 2 020 320 forintból levonunk 1 800 000 forintot).

Prémium

Nehézséget okoz a 2000. évben elvégzett munka után, azonban csak 2001-ben kifizetett – vagy a jövőben kifizetendő – prémium utáni járulékok megállapítása is. Abban az esetben, ha a jövedelem megszerzésének eredeti esedékessége a 2001. január havi bérfizetési napot követő időpont (például 2001. február vagy április hónap), a kifizetett prémiumok után a járulékfizetési kötelezettséget mind a társadalombiztosítási, mind a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok tekintetében a 2001. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani.

A fentiek értelmében a 2001. évben járó prémiumok után

  • a társadalombiztosítási járulék mértéke a Tbj. 18. §-ának (5) bekezdése és 19. §-ának (1) bekezdése szerint 31 százalék,
  • az egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, amelynek járulékfizetési felső határa nincs [Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése],
  • a nyugdíjjárulék mértéke 8 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék (és tagdíj).

Fontos, hogy a 2001. évi járulékfizetési felső határt – 6020 forintot – is figyelembe kell venni [Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése].

Kifizetés a biztosítási jogviszony megszűnését követően

Főszabály, hogy a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni [a foglalkoztatottakra a Tbj. 20. §-a, a társas vállalkozókra pedig a Tbj. 28. §-ának (2) bekezdése vonatkozik].

A Tbj. nem konkretizálja, hogyan kell eljárni a biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok kifizetésekor vagy megállapításakor, ebből pedig több probléma is adódik a gyakorlatban.

A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése és a 27. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék alapja – kivéve az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét – megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a biztosítottnak is kell járulékokat (tagdíjat) fizetnie. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján, a biztosítás megszűnését követően kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet általánosságban társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli.

A 2000. évben kifizetett, járulékalapot képező jövedelmeknél az eredeti esedékesség szerint, a 2001. január 10-ét követően kifizetett, járulékalapot képező jövedelmek után pedig az új járulékmértékek szerint, az eredeti járulékfizetési felső határ figyelembevételével kellett, kell a járulékokat megfizetni.

Például, ha bírói ítélet alapján a foglalkoztató 1998. január 1-jétől 2000. június 30-ig helyreállított munkaviszony alapján fizet ki munkabért, akkor a járulékok mértékét szintén a 2001. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell megállapítani, de a járulékfizetési felső határnál az 1998., 1999. és a 2000. évi összegeket kell figyelembe venni (a járulékfizetési felső határ 1998-ban évi 1 565 850 forint, 1999-ben 1 854 200 forint, 2000. január 1-jétől június 30-ig 1 004 640 forint volt [182-t meg kell szorozni 5520-szal]).

A járulékok mértéke:

  • a társadalombiztosítási járuléké 31 százalék,
  • a nyugdíjjáruléké 8 vagy 2 százalék (és tagdíj),
  • az egészségbiztosítási járuléké 3 százalék.

Utolsó munkában töltött nap

Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem kifizetésére a biztosítás megszűnését követően kerül sor, és a kifizetett összeget nem kell visszatéríteni – például prémium vagy a közszféra részére kifizetett egyszeri keresetkiegészítésnél –, a járulékalapot képező jövedelem járulékfizetési felső határát az utolsó munkában töltött napon hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.

Például, ha a biztosított munkaviszonya 2001. január 15-én megszűnt, és ez volt az utolsó munkában töltött napja is, a részére késedelmesen – 2001. március 14-én – kifizetett végkielégítés után a járulékfizetési kötelezettséget a 2001. január 1-jén hatályos jogszabályok szerint kellett megállapítani, így a végkielégítés összegét 31 százalékos mértékű társadalombiztosításijárulék-, 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-, valamint a járulékfizetési felső határig, azaz (15 x 6020) 90 300 forintig 8 vagy 2 százalékos mértékű nyugdíjjárulék- (és tagdíj-) fizetési kötelezettség terheli.

Nyilvántartások

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a járulékalapot képező jövedelmeket vissza kell téríteni, a társadalombiztosítási nyilvántartások, különösen a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lapok (NYENYI-lapok) korrekcióját is el kell végezni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem