A hazai vállalkozások mértéktartó derűlátással tekintenek ez évi kilátásaikra – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) közreműködésével készült felméréséből. A húsz főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek válaszai azt jelzik, hogy a gazdálkodók saját pozíciójukat és a magyar gazdaság helyzetét kevésbé optimistán ítélik meg, mint egy évvel ezelőtt.
A felmérésben részt vevő cégek – amelyek az összes foglalkoztatott mintegy 13 százalékát alkalmazzák – négy-öt százalékos termelésnövekedést, tíz százalék körüli inflációt várnak, és 13 százalékos beruházásbővüléssel számolnak.
Korlátozott tőkebevonás
A korábbi felmérésekhez képest a kereskedelem, a szállítás és a távközlés területén némileg erősödött a cégek – saját helyzetüket érintő – derűlátása, ellenben a mezőgazdasági termelők pesszimizmusa még a tavalyinál is erősebb. Jellemzően a többségi külföldi tulajdonú cégek a leginkább optimisták, de általában bizakodóak az ipari és az építőipari vállalkozások is. Figyelemre méltó azonban, hogy a termelés és a szolgáltatás bővítésének legfőbb akadályai évek óta változatlanok, e tekintetben csupán kisebb hangsúlyeltolódások regisztrálhatók. Ezt jelzi, hogy a keresleti korlát megőrizte vezető helyét", viszont a tőkehiány – amely 1997 óta egyre komolyabb gondja volt a vállalkozásoknak – mára már nem jelent a korábbiakkal azonos súlyú problémát. Ez részben összefügg a megindult gazdasági növekedéssel, illetve az expanzív, támadó stratégiák elterjedésével, miközben az is tény, hogy a fejlesztésekhez szükséges pótlólagos tőkebevonás feltételei gyakorlatilag az utóbbi időben sem javultak. A tőkehiány enyhítésére a leggyakrabban tervezett intézkedés a forgóeszközhitel felvétele, a fejlesztések elodázása, illetve a beruházási kölcsönök igénylése. A likviditási helyzet a megkérdezettek szerint az egy évvel korábbihoz képest némileg romlott: az ötven fő alatti és a belföldi magántulajdonú cégek az átlagosnál gyakrabban számolnak be likviditási nehézségekről: csakúgy, mint a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások.
A vállalatok számára meghatározó kapacitások kihasználtsága – a jelen felmérés szerint – nyolcvanszázalékos, amely két százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. E tekintetben az átlagosnál jobb kihasználtságról számoltak be a szolgáltatók és az ipari cégek, míg a várható kereslethez képest felesleges kapacitások létét jelezte a megkérdezettek 37 százaléka. Ugyanakkor a cégek egy része elégtelen kapacitásokról számolt be: ez a kör kilencszázalékos arányt képvisel.
Beruházási tervek
A felmérés rávilágít arra is, hogy a vállalkozások erőteljes, dinamikus beruházási terveket fogalmaztak meg 2001-re.
E téren az átlagosnál erőteljesebb törekvésekről számoltak be az ipari, illetve a kereskedelmi vállalkozások, miközben a másik véglet az agrárium, mely ágazatban a válaszadók a beruházások egyszázalékos csökkenésére számítanak. A korszerűség és a versenyképesség javítása céljából tervezett intézkedések közül kiemelkednek a piaci offenzíva erősítésére irányulók, így a marketingmunka és az értékesítési hálózatok fejlesztése. A válaszadók ugyanakkor nagy súlyt helyeznek a dolgozók képzettségének emelésére és az ösztönzési rendszerek javítására is.
A megkérdezettek 13 százaléka gondként említette a szakképzett munkaerő hiányát, ami elsősorban az ipari, illetve a többségi külföldi tulajdonú vállalatoknál jelent problémát. A teljes válaszadói kört (600 vállalkozás) érintően viszont igaz, hogy a cégek 33 százaléka tervezi a létszám bővítését, míg 29 százalékuk elbocsátásokat fontolgat.
Az előbbi csoport aránya – a mezőgazdaság kivételével – az összes nemzetgazdasági ágban meghaladja az utóbbiak arányát. A válaszok tanúsága szerint a legtöbb új állás az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató ágazatban keletkezik, s a legjelentősebb létszámfelvevők – immár hagyományosan – a külföldi tulajdonú cégek, illetve a kisvállalkozások. E kedvező foglalkoztatási várakozások azonban kizárólag a szakképzett munkaerő esetében érvényesek, a válaszokból kiderül ugyanis, hogy a szakképzetlenek kilátásai meglehetősen reménytelenek. A cégek e munkavállalói létszám határozott csökkentésére készülnek.
Offenzív vállalatok
A GKI jelentése rámutat arra is, hogy a határozottan támadó, a forgalom s a piaci részesedés növelésére irányuló vállalati stratégiák előfordulási aránya az elmúlt években meglehetősen hűen követte a gazdasági növekedést, azaz: az offenzív vállalatok előfordulási aránya a külföldi társaságok és az iparvállalatok közt a legnagyobb, míg arányuk meglehetősen csekély a mezőgazdaságban és a szállításban. Ugyanakkor az is kiderül a válaszokból, hogy a cégek ugyanazokat a – modernizációt leginkább segítő – gazdaságpolitikai lépéseket várják, mint korábban, nevezetesen: az adók és a tb-járulék csökkentését, az állami fejlesztési támogatások bővítését, a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatalát, illetve az adminisztrációs kötelezettségek mérséklését.
