×

Célvizsgálat a minimálbér-emelésről

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 40. számában (2001. május 15.)

 

A minimálbér-emelést követően elsősorban a kisvállalkozói körben, illetve az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalható a foglalkoztatási szabályok gyakoribb megszegése – derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) februári és márciusi kifizetéseket ellenőrző munkaügyi célvizsgálata során. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) hasonló célból elvégzett felmérése azt tükrözi: bár az ágazatban jelentős elbocsátásokra nem került sor, azonban bővült a kényszervállalkozói kör, és nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás.

 

A közel hétezer munkáltatóra és csaknem 250 ezer munkavállalóra kiterjedő OMMF-vizsgálat szerint a munkáltatók többsége felkészült a minimálbér megemelésével kapcsolatos kormányrendelet végrehajtására. A felügyelők az ellenőrzésbe bevont dolgozók kevesebb mint négy százalékánál – országosan mintegy 110 ezer munkavállalót érintően – állapítottak meg szabályszegést. A kiskapukat azonban nem a nagyvállalatok keresik – ahol a magasabb bérek kifizetését különösebb megterhelés nélkül teljesítik -, hanem a kicsik és a közepesek.

Szerződés nélkül

Ezt a munkáltatói kört – különösen a legkisebbeket, a tíznél kevesebb dolgozót foglalkoztatókat – súlyosabban érinti a magasabb minimálbér, így igyekeznek kibúvó technikákat alkalmazni. Ezek sorába tartozik a részmunkaidős szerződésmódosítás, a normaemelés, illetve – a költségvetési szerveknél – a minimálbér "többlépcsős" kifizetése.

Az ellenőrök gyakorta, a szabályszegések 75 százalékában szerződés nélküli foglalkoztatást tártak fel – amikor a kötelező legkisebb bér kifizetése alól munkaszerződés nélküli foglalkoztatással bújtak ki a munkaadók -, de színlelt megbízási és színlelt vállalkozási szerződésekre is rábukkantak. Ha ez utóbbi esetek gyanúja felmerült, úgy a felügyelők többször is ellenőrizték az érintett munkáltatókat, nagy hangsúlyt helyezve annak feltárására, hogy a részmunkaidős munkavállalók tényleges foglalkoztatása megfelelt-e a szerződésben foglaltaknak. A vizsgált időszakban a részmunkaidős létszám mindössze egy százalékkal nőtt, azonban nem könnyű a színlelés bizonyítása. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött munkáltatók és a munkavállalók egyértelműen állítják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás tényleges, és nem a minimálbér kijátszását célozza: ebben a helyzetben a felügyelők csak a körülményekből következtethetnek a kikerülő taktikára. Mindenesetre az elkövetkező időszakban újabb vizsgálatokra kerül majd sor, legalábbis ezt ígérik az OMMF ellenőrei.

A célvizsgálat néhány esetben – elsősorban a konfekcióiparban – normaemelést is megállapított. E munkaadói döntésekre nagy valószínűséggel ugyancsak a megemelt minimálbér miatt került sor, azonban a munkaügyi ellenőrzés hatásköre nem terjedt ki a teljesítménykövetelmény tartalmi vizsgálatára. A felügyelők kizárólag azt ellenőrizték, hogy százszázalékos produktum esetén a munkavállaló keresete elérte-e a minimálbért.

Kétmilliárd kompenzációra
A minimálbér-emelés kompenzálására a kormány mintegy kétmilliárd forintot fordítana a Munkaerő-piaci Alapból. Bár az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának ez irányú javaslatát a kormány korábban elvetette, a kedvezőtlen tapasztalatok nyomán a Gazdasági Minisztérium elkészítette az erről szóló előterjesztést. Ezek szerint az állástalanságtól leginkább sújtott megyékből azok a vállalkozások pályázhatnának a forrásra, amelyek legalább húsz munkavállalót foglalkoztatnak, s ezt mérlegadataik indokolják.

Hátrányban a nők

Figyelemre méltó megállapítása a vizsgálatnak, hogy a nőket erőteljesebben sújtják a minimálbér-emelés kedvezőtlen következményei, mint a férfiakat. Míg az ellenőrzésbe bevont arány a férfiak és a nők körében 51/49, addig a szabálytalansággal érintettek aránya 42/58 a gyengébbik nem kárára. A célvizsgálat természetesen a minimálbérrel kapcsolatos szabálytalanságok mellett egyéb munkaügyi jogszabálysértéseket is feltárt. Ellenőrizték például a külföldi állampolgárok – szám szerint 1652 dolgozó – foglalkoztatásának jogszerűségét is, s megállapították, hogy 39 munkavállalót érintett – 2,4 százalékban – valamiféle jogsértés. Az ellenőrzést követően számos hatósági intézkedés is született, egyebek közt 80 millió forint munkaügyi bírság kiszabására tettek javaslatot az ellenőrök. A külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kirótt bírságok összege meghaladja a hétmillió, a szabálysértési bírságoké pedig a négymillió forintot.

Szabályszegések

A szabályszegés típusa

Az összes szabályszegésen belüli gyakoriság

Szerződés nélküli foglalkoztatás

74,7%

Színlelt megbízási szerződés

13,9%

Színlelt vállalkozási szerződés

2,0%

Egyéb*

9,5%

* Pl. színlelt részmunkaidős szerződés, írásban nem meghatározott munkabér, tisztán jutalékos bérezés, nem meghatározott teljesítménykövetelmény

Emelik a normát

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete – amely 193 vállalkozást és valamivel több mint 27 ezer munkavállalót vont be felmérésébe – ugyancsak a minimálbér-emelés következményeit kívánta áttekinteni. E vizsgálat megállapításai gyakorlatilag egybeesnek az OMMF azon tapasztalatával, mely szerint a kereskedelmi ágazat érzékenyen reagált a legkisebb bér kötelező megemelésére. A KASZ vizsgálata szerint bár az ágazatban nem következett be jelentős elbocsátás, azonban a részmunkaidős foglalkoztatás bővült. Jellemző, hogy az e módszert alkalmazó vállalkozások körében – átlagosan – a munkavállalók több mint 19 százaléka vált új részmunkaidőssé. E konstrukció nyilvánvalóan kikerülő technikaként funkcionál, s az esetek egy részében a munkavállalók a korábbi teljes munkaidőt ledolgozzák.

A vállalkozások jelentős köre a normát is korrigálni kívánja. Ez irányú szándékát a munkáltatók 31 százaléka jelezte, s közülük 15 százalék egyértelműen a teljesítmény növelésében látja problémáinak megoldását. Hasonlóképpen a bérszerkezethez is hozzányúltak a vállalkozások – a megkérdezettek több mint 41 százaléka -, s megszüntették, illetve alapbéresítették a jutalékot, a prémiumot, a műszakpótlékot, de több helyütt még az étkezési költségtérítést is. A minimálbér-emelés hatására az ágazatban megjelent a kényszervállalkozói jelenség is, igaz, egyelőre a vállalkozások mindössze hat százalékánál. E konstrukció bevezetése a boltok bérbeadásával párhuzamosan zajlik, s az eddigi boltvezetőket érinti, de a későbbiekben szélesebb körben is várható.

A KASZ felmérése azt is megállapítja, hogy a minimálbér-problémán túl általában is bizonytalanság tapasztalható a bérintézkedésekkel kapcsolatban. A megkérdezettek mintegy 25 százalékának elképzelése sincs a további javadalmazásról. Ugyanakkor elég nagy azoknak a minimálbérben nem érintett munkavállalóknak az aránya – mintegy 14 százalék -, akik egyáltalán nem számíthatnak béremelésre, sőt: néhány vállalkozás már most tervezi, hogy a 40 ezer forintos javadalmazást meghaladók bérkeretét csökkenti.

Példák a szabálysértésekre

Bács-Kiskun megyében a háziorvos munkáltató az orvosírnoki munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződését egyoldalúan kívánta módosítani napi hat óra időtartamra.

Nógrád megyében közalkalmazott munkavállalók illetményét a munkáltató úgy állapította meg, hogy egyéb pótlékokkal összevonta az alapilletményt, a kifizetett összeg így érte el a minimálbért.

Zala megyében a kereskedelmi bolthálózatot működtető vállalkozó kezdeményezte, hogy 3-4 eladót foglalkoztató üzleteiben a munkavállalók váltsák ki vállalkozói igazolványukat, és vállalkozóként végezzék tevékenységüket.

Hajdú-Bihar megyében egy varroda a múlt év végéig 226 főt foglalkoztatott, ebből 220 főt minimálbérrel. Január 1-jétől az új minimálbért 220 főnek nem fizette meg, és ezzel havonta kb. 5 millió forintot takarított meg, mert a felügyelő nem intézkedhet visszamenőleges hatállyal a kifizetés iránt.

Egy kft. 74, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója közül januártól 62 főt hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott, akik jelentős túlmunkát végeztek bérpótlék nélkül.

Egy kft. tolnai telephelyén 86 teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató nem határozta meg az időegység alatt elvégzendő munkát, így a teljesítménykövetelmény nem volt értelmezhető. Az érintetteknek kifizetett személyi alapbér nem érte el a minimálbér összegét.

Fejér megyében a kisebb településeken a munkaügyi ellenőrzés híre futótűzként terjedt, hatására több üzletet bezártak, illetve volt olyan munkáltató, aki ki sem nyitott.

Egy budapesti általános iskolában januárban 12 főt minimálbér alatt foglalkoztatott a munkáltató, mert a fenntartó nem hozott döntést az átsorolásokról. A januárra eső minimálbér-különbözetet március 1-jén visszamenőlegesen kifizették.

Egy fővárosi kft.-nél januárban az ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy öt munkavállalójának nem tudja kifizetni a nyolc órára eső minimálbért, ezért négy munkavállalót hat órában foglalkoztat. Az alkalmazottak ölelkező munkarendben dolgoztak úgy, hogy pihenőidőt nem kaptak, és túlmunkájukat sem fizették ki.

Egy budapesti bt. heti 16 órás részmunkaidőben foglalkoztatott négy dolgozójának havi 10 000 forintos bruttó bért állapított meg.

Egy őrző-védő szolgálatot ellátó kft.-nél a munkavégzés közben talált tizenkét munkavállaló 12 órás munkaidőről és 250-260 forintos órabérről nyilatkozott. Az eljárásban ügyvéd képviselte a munkáltatót, és bemutatta a megbízási szerződéseket. A szerződések leplezett munkaszerződések voltak, amelyeket havi 58 órás munkavégzésre kötöttek 8500 forint havi "megbízási díj" ellenében. A felügyelő megkereste a cég megbízóját, aki a területén dolgozó személyek munkaidejéről nyilvántartást vezetett, és megállapította, hogy a vizsgált időszakban a munkáltató a színlelt szerződésekkel 72 főt foglalkoztatott esetenként 300 órát is meghaladó munkaidoben.

Ülésezett a Gazdasági Tanács
Április elején tartotta negyedik ülését a két évvel ezelőtt létrehozott Gazdasági Tanács (GT). Ez alkalommal a kormány két témát tűzött napirendre. A részvevők egyfelől a konzultációs fórum továbbfejlesztését, a munka hatékonyságának javítására hivatott szervezeti és tartalmi változtatásokat, másfelől a gazdaság elmúlt évi eredményeit és 2001. évi kilátásait, az infláció várható mértékét tekintették át.

A Gazdasági Tanács ülésén általános egyetértés alakult ki a magyar gazdaság teljesítményének értékelésében. Mindenki elismeréssel szólt a növekedés elmúlt évi 5,2 százalékos üteméről és arról, hogy a dinamikus bővülés várhatóan ebben az évben is folytatódik.

A konzultációs fórum részvevői az infláció 8-9 százalékra prognosztizált mértéket nem vitatták. A szakszervezetek azt az igényüket fogalmazták meg, hogy az új inflációs prognózis ismeretében újra kell értékelni mindazon megállapodásokat, amelyeket az alacsonyabb inflációs ráta alapján tárgyaltak.

A Gazdasági Tanács továbbfejlesztésére egy stratégiai, illetve egy operatív bizottságot kívánnak létrehozni a résztvevők.

A megalakítandó stratégiai bizottság az átfogó, koncepcionális kérdésekkel, míg az operatív bizottság a napi gyakorlatban felvetődő, az egyes jogszabályok konkrét alkalmazását gátló problémákkal foglalkozhat majd. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) – amely a bizottságok létrehozására korábban javaslatot tett a kormánynak – a stratégiai bizottságban kívánja képviseltetni magát. Egyelőre abban állapodtak meg a felek, hogy egy olyan bizottságot hoznak létre, amelyik ezeket a változásokat előkészíti.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem