×

Ágazati bizottságok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 40. számában (2001. május 15.)

 

A hazai érdekegyeztetés hiányzó láncszemének tartják az úgynevezett ágazati paritásos bizottságokat. A Gazdasági Minisztérium által – a szociális partnerek bevonásával – kidolgozott, és az Európai Uniónak benyújtott program azt szolgálja, hogy immár Magyarországon is megalakuljanak a munkaadói és munkavállalói szervezetek konzultációjának új fórumai. A bizottságok létrehozását a PHARE is támogatja.

 

Jóllehet, az utóbbi néhány évben nem halmozott sikert sikerre a hazai társadalmi párbeszéd, ennek ellenére az uniós tagságra aspiráló országok közül leginkább Magyarországon épült ki az Európában működő érdekegyeztetéshez hasonló mechanizmus. Viszonylag kiterjedt körben kötnek egyedi kollektív megállapodásokat, s komoly múltra tekinthet vissza az országos társadalmi párbeszéd.

Az ágazati érdekegyeztetés a 90-es évek első felében – hellyel-közzel – megindult, e fórumok azonban nem töltötték be azt a szerepet, amelyre hivatottak lettek volna, így működésük lassan-lassan érdektelenné vált. Kétségtelen, hogy ágazati kollektív szerződések már köttettek hazánkban, sőt immár a harmadik ilyen kontraktus kiterjesztése vár aláírásra az illetékes miniszternél, de európai mértékkel mérve még mindig nagy a lemaradás az ott elfogadott gyakorlattól.

Európai példa

Még az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) sem alakult meg, amikor 1955-ben már létrejött az ágazati közös bizottságok előfutára: a konzultatív bizottság az Európai Szén- és Acélközösség keretében.

1963-ban alakult meg az EGK-n belüli első ágazati bizottság, mely a farmerek és családtagjaik szociális problémáival foglalkozott, majd egymás után három, közlekedésben érintett ágazati bizottság alakult meg, amelyek létrejöttét a közösségi közlekedési akcióprogram kialakítása inspirálta.

A közös bizottságok feladata, hogy az Európai Bizottság (ez az EU "kormánya") jogalkotói, politikaformáló és végrehajtói munkáját véleményükkel segítsék, de elő kell mozdítaniuk a bizottságokban részt vevő szociális partnerek közötti közvetlen párbeszédet és tárgyalásokat is. A közös bizottságok ilyenformán jelzik az Európai Bizottság, illetve az Európa Tanács számára az adott ágazatban felvetődött problémákat, illetve vázolják az ágazat helyzetét, s lehetőség nyílik a munkaadók és a munkavállalók szövetségeinek megállapodására is.

A közös bizottságok bipartit jellegűek. Tagjaik az érintett ágazatban illetékes európai, de nem közösségi szintű ágazati, szakmai munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői. E szervezetek tagjai az egyes ágazatok nemzeti szervezeteinek képviselői.

Az ágazati közös bizottságok létrejötte jellemzően egy-egy kiemelt közösségi politikához kapcsolódik. Állítólag az Európai Bizottságnak a kezdetektől fogva szándékában állt az európai szintű bipartit munkaügyi kapcsolatok kiépítése, a kollektív tárgyalások előmozdítása európai méretekben, de ez kezdetben elég körvonalazatlan volt. A 60-as években még a jogi szabályozás sem tartalmazta kifejezetten a szerződéskötés lehetőségét, s maguk a szociális partnerek sem éreztek túlzott késztetést az európai szintű tárgyalásokra. Erre általában csupán akkor került sor, ha egy adott ágazatban az Európai Bizottság meghatározó fontosságú lépést tervezett. Ez azonban az egységes európai piac megteremtéséhez szükséges, illetve a munkaerő szabad áramlásához és a munkaerő-piaci mobilitáshoz kapcsolódó területekre korlátozódott. Ugyanez a tendencia érvényesült "felülről lefelé" is, azaz az Európai Bizottság is csupán akkor szorgalmazta a szociális partnerek közötti konzultációt, késztette ezeket különböző bizottságok létrehozására, ha a követendő gazdasági cél, az egységes belső piac megteremtése azt megkövetelte.

Közös iránymutatás

A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején két európai szintű ágazati megállapodást is kötöttek a farmerek és családtagjaik szociális problémáival foglalkozó közös bizottság keretei között. Az első heti 45 órában állapította meg a munkaidőt, míg a másik ezt a munkaidőkeretet kiterjesztette az állattartó ágazatra is. Ezek a szerződések meglehetősen korlátozott tartalmúak voltak, kevés gyakorlati eredménnyel, inkább csak közös iránymutatást jelentettek: tekintettel arra, hogy ebben az időben – a közösségi politikában – az egységes szociálpolitika még nem nyert polgárjogot.

Az 1974-es év fordulatot hozott. A szociális akcióprogrammal megkezdődtek az ágazati konzultációk, mivel kiemelt célként jelölte meg a munkaadók és a munkavállalók közötti, európai szintű párbeszéd és együttműködés létrehozását, és nem utolsósorban a szociális partnerek erőteljesebb bevonását az Európai Közösség gazdasági és szociális döntéseibe. Ekkor változott az ágazati bizottságok neve közös bizottságokra. Az átkeresztelés nem csupán szimbolikus, de tartalmi módosulást is jelentett, ugyanis a továbbiakban nemcsak szociális, hanem az ágazatot érintő minden jelentősebb problémával foglalkozni kezdtek. Ezzel egyidejűleg informális módon egyre több ágazatban kezdődött meg a párbeszéd a szociális partnerek között, mely konzultációk a későbbi intézményesülés csírái lettek.

1998 decemberében már kilenc ágazati közös bizottság működött. Ezek minden esetben a szociális partnerek kezdeményezésére alakultak meg. Működési szabályaikat, eljárási rendjüket maguk a szociális partnerek formálják. A folyamatos szakmai munka szervezését, koordinálását választott végrehajtó bizottság végzi. A közös bizottságok évente legalább egy plenáris ülést tartanak. Az Európai Bizottság képviselői – meghatározott számban – jelen vannak a plenáris ülésen, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

A közös bizottságok állásfoglalásokat, nyilatkozatokat fogadnak el, véleményt formálnak, de lehetséges megállapodások megkötése is: gyakorlatilag bármely olyan témakörben, amely az adott bizottság kompetenciájába tartozik, és amelyben az érdekelt felek (az európai ágazati munkaadói és munkavállalói szövetségek) egyezségre tudnak jutni. Ezek a megállapodások ajánlás jellegűek, azaz az aláírók felkérik a tagországok érintett szociális partnereit, hogy – a helyi szokásoknak és szabályoknak megfelelően – kezdjenek tárgyalásokat a kollektív szerződések megkötése érdekében.

Az ágazati bizottságok "első köre"
  • könnyűipar – kohászat
  • kereskedelem – építőipar
  • vendéglátóipar és idegenforgalom – közúti közlekedés
  • mezőgazdaság – vasút
  • vegyipar – vízellátás – helyi közösségi szolgáltatás
  • villamosenergia-ipar (energia) – élelmiszeripar (sütőipar)
  • gépipar – posta – távközlés

Kölcsönös bizalom

Az európai szintű megállapodásokat általában igen hosszadalmas tárgyalások előzik meg, annak ellenére, hogy maguk a megállapodások – értelemszerűen – csak keretjellegűek. A közös bizottságok megállapodásainak jelentőségét alapvetően az adja, hogy az elmúlt évtizedek alatt kölcsönös bizalom alakult ki a szociális partnerek között, és olyan – az ellenérdekű fél szempontjait is figyelembe vevő – véleményeket és javaslatokat továbbítanak az Európai Bizottság számára, amelyek a szociális partnerek közös álláspontját tükrözik akár a brüsszeli bürokráciával, akár a nemzeti kormányokkal szemben.

Lényegében a közös bizottságokhoz hasonló, de kevésbé rugalmatlan szerveződést jelentettek az informális munka- és vitacsoportok. Informalitásuk pusztán annyiban jelentkezett, hogy struktúrájukat nem rögzítették közösségi jogszabályok.

1999. január elsejétől a közös bizottságok, az informális munkacsoportok és a vitacsoportok megszűntek, s az Európai Bizottság által kimunkált egységes jogszabály alapján megalakultak helyettük az ágazati párbeszédbizottságok, melyek már azonos alapokon működnek. Megalakulásuk óta munkájuk nyomán már több dokumentum és megállapodás született.

Követendő minta

Az előzőekben vázoltak alapján világos, hogy rendezett ágazati munkaügyi kapcsolatok híján a hazai érdekképviseletek nem képesek betölteni azt a szerepet, amellyel az Európai Unió közösségi joga felruházza őket. A magyarországi ágazati szociális párbeszédnek alkalmassá kellene válnia kettős hivatásának betöltésére: a hazai kollektív tárgyalási rendszer s az ágazati kollektív szerződések színvonalának emelésére, illetve az európai ágazati szociális párbeszédben való hatékony részvételre.

Ezt a munkát segítheti elő az a PHARE-projekt, amelyet a Gazdasági Minisztérium – a szociális partnerek bevonásával – dolgozott ki és nyújtott be az EU-nak. A projekt célja, hogy a közeljövőben ágazatonként egy-egy ágazati bizottságot lehessen létrehozni, melynek működéséhez nemcsak az anyagi s a technikai háttér áll rendelkezésre, hanem az ágazati szociális partnerek is felkészülnek az adott intézmények megfelelő működtetésére. Intézményesített együttműködést kell tehát kiépíteni az adott ágazat munkaadói és munkavállalói szervezetei között az ágazati bizottság keretében, előmozdítva az ágazati szintű kétoldalú konzultációt és erősítve az egyeztetéseket. Ugyanakkor szorosabb együttműködést kell teremteni – európai szinten – a megfelelő ágazati párbeszédbizottságokkal.

Kapcsolatot kell létesíteni a tripartit konzultációs és az ágazati fórumok között, valamint az ágazati paritásos bizottságok és a munkahelyi szociális partnerek között. Mindezek érdekében bővíteni szükséges a kormány és a szociális partnerek párbeszéddel kapcsolatos adminisztratív kapacitását.

Akadozó dialógus

Mindezek megvalósításának szükségességét feltétlenül alátámasztja, hogy a szociális partnerek közötti bipartit együttműködés meglehetősen erőtlen mind az ágazati konzultáció, mind az ágazati kollektív szerződések terén. Ez utóbbiak kis száma és korlátozott köre a magyar szociális párbeszéd egyik legnagyobb hiányossága, amely a szabályozatlan piac fennmaradásához és az emiatt keletkező elfogadhatatlan piaci előnyök kialakulásához is hozzájárul.

Az ágazati szintű közvetlen konzultáció kialakítása, illetve megerősítése kettős célt szolgál. Egyfelől a hazai szintéren alapvető fontosságú, hogy az ágazati szociális partnerek megvitathassák az európai csatlakozás következményeit, illetve kidolgozhassák a szükséges megoldási javaslatokat. Arra is lehetőség nyílhat, hogy az ágazati szociális partnerek az ágazatot érintő politikákat – foglalkoztatási, szociális, makrogazdasági kérdéseket – vitassanak meg, különösen akkor, amikor az uniós szabályozás kerül napirendre. Megvitathatják a képzési, a rugalmas foglalkoztatási formákkal, a munkafeltételek alakulásával kapcsolatos kérdéseket, és nem utolsósorban a közösségi joganyagot. Ez feltételezi az országos fórumokhoz való erős kapcsolódást is.

Magyarország uniós tagságra való felkészülése elengedhetetlenné teszi, hogy a szociális partnerek bekapcsolódjanak a különböző EU-s ágazati bizottságok munkájába, és élni tudjanak a számukra biztosított lehetőségekkel.

A Magyarországon kialakítandó ágazati bizottságok száma a szociális partnerek igényétől és kapacitásától függ. Utóbbi fejlesztéséhez járulhat hozzá a PHARE-projekt. A bizottságok a szociális partnerek kérésére jönnek létre. Számuk a projekt végére várhatóan eléri a húszat. Minden ágazati bizottság munkáját titkárság segíti majd. A bizottságok tagjai felkészítő képzésben részesülnek, s jártasságot kell szerezniük az ágazati konzultációban és tárgyalásban, valamint a kollektív szerződéskötést illetően. Az ágazati bizottságoknak ugyanakkor kapcsolatot kell kiépíteniük és tartaniuk az EU tagállamaiban működő hasonló ágazati szervezetekkel, és tanulniuk kell a gyakorlatukból.

Tanulmány készül

A projekt megvalósításának sarkalatos pontja egy twining- (előcsatlakozási tanácsadó) szakértő alkalmazása, aki 18 hónapon keresztül bábáskodik majd az ágazati bizottságok megszületésénél. Ennek során helyzetelemzési tanulmány készül az ágazati párbeszéd jelenlegi jellemzőiről s az ágazati struktúrák kialakulását gátló tényezőkről. A tanulmány célja, hogy elemezze azokat a körülményeket, amelyek befolyással lehetnek a projekt végrehajtására, beleértve a munkaügyi kapcsolatok értékelését. A dolgozat alapjait célszerű hazai szakemberek közreműködésével elkészíteni.

A szociális partnerek részvételével akcióterv készül az ágazati bizottságok létrehozásáról. Ez magában foglalja a bizottságok felállításának ütemtervét, a bizottsági tagok kijelölésének módját, valamint a bizottsági iroda működési feltételeinek körvonalazását. A projekt egyik sarkalatos pontja a képzés, s az ahhoz szükséges tantervek, útmutatók, kézikönyvek kidolgozása, tanfolyamok megszervezése és megrendezése a szociális partnerek számára.

A kormány, ezen belül a Gazdasági Minisztérium – saját feladatainak meghatározása szerint – a katalizátor szerepét vállalja a programban. Technikai segítséget ad, irányítani szándékozik az intézményfejlesztést, támogatja a képzést, és az állandó bizottságoknak is segít majd az igazgatásban. A projekt költségeinek egynegyedét – társfinanszírozással – hazai forrásból kell előteremteni.

Bizottság a mozgósításra

A Gazdasági Minisztérium a szociális partnerek részvételével operatív bizottság létrehozását is kezdeményezte, ennek feladata lesz a szociális partnerek mozgósítása a bizottságok munkájával összefüggő feladatok megoldására.

A projekt sikerének alapvető feltételei közé tartozik azonban, hogy a kormány vállalja: a program lejártát követően is fenntartja, finanszírozza a működést. Még az anyagi feltételek biztosításánál is fontosabb a szociális partnerek bevonása azon politikai jellegű döntési folyamatokba, amelyek hatással lehetnek az ágazati szintű kollektív szerződések tartalmára!

A PHARE-projekt különféle változatait megtárgyalta az Országos Munkaügyi Tanács bér- és kollektív megállapodások bizottsága, majd a végleges változatot az Országos Munkaügyi Tanács plenáris és informális ülése is. A szociális partnerek észrevételeinek tekintetbevétele mellett elkészült az a lista is, mely azokat az ágazatokat tartalmazza, amelyekben "első körben" alakul majd ágazati bizottság. A kormány a programot benyújtotta Brüsszelnek.

Az európai ágazati párbeszédbizottságok keretében született fontosabb dokumentumok
Ágazat, tevékenységi terület Dokumentumok Év
Bőripar Közös nyilatkozat a képzésről, a munkaszervezés korszerűsítéséről, az ágazat imázsának javításáról és a Gyllenhammer-jelentésről 1999
Magán biztonsági szolgáltatás Memorandum (és kézikönyv) a közintézmények számára az őrző-védő szolgáltatást nyújtó cégekkel kötendő szerződésekről 1999
Magán biztonsági szolgáltatás Közös nyilatkozat az Európai Unió bővítéséről, a közép és kelet európai országok integrálásáról 1999
Szálloda, étterem, kávéházak Közös nyilatkozat a foglalkoztatás elősegítéséről az európai szálloda- és vendéglátó-ipari ágazatban 1999
Textil és ruházati ipar Közös nyilatkozat az ipari változásokat megfigyelő központ (Observatory) ágazati dimenziójáról 1999
Kereskedelem* Megállapodás az alapvető munkahelyi jogokról és elvekről 1999
Telekommunikáció* Keretmegállapodás a foglalkoztatásról 2000
Forrás: Industrial relations in Europe – 2000.; Highlights 1999.
* Saját kezdeményezés alapján kötött megállapodások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem