×

A tevékenységi kör gyakorlása

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 40. számában (2001. május 15.)

 

A cég a működése során általában nem mindig gyakorolja egyszerre az általa felvett összes tevékenységi kört. Egy APEH-válaszlevél szerint azonban az adóhatóság a valóságnak meg nem felelő adatok közlése miatt büntethet azzal az indokkal, hogy a cég olyan tevékenység megkezdését jelentette be, amelyet ténylegesen nem gyakorol. Cikkünkben ennek apropóján áttekintjük a tevékenységi körre vonatkozó bejelentési kötelezettség szabályait és az adóhatóság ezzel kapcsolatos jogosítványait.

 

A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) egyebek mellett az alapító tagoknak (részvényeseknek) meg kell határozniuk a gazdasági társaság tevékenységi körét is. Ezen belül a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni a Központi Statisztikai Hivatal által megadott és 1998. január 1-jétől hatályos 9008/1997. (SK 7.) KSH-közlemény szerinti számjellel és az ahhoz tartozó szöveges meghatározással – azaz hétköznapi nyelven szólva a TEÁOR szerint.

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve (a tagok gyűlése, a taggyűlés, a közgyűlés) a tevékenységi kör megváltozásáról dönt, az azt tartalmazó szerződésmódosítást elegendő a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalni, ez a cégadatváltozás nem igényli a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítását.

Bejelentés a cégbírósághoz

Az általános szabály szerint mind az alakulást – ezen belül az alakuláskor meghatározott tevékenységi kört –, mind pedig a tevékenységi körre vonatkozó adatváltozást (is) az annak megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a társaság székhelye szerinti cégbíróságnak. Megjegyezzük, hogy a tevékenységi kör változásának bejelentése illetékmentes, s közzétételi költségtérítést sem kell érte fizetni.

Cégjegyzék

Tekintettel arra, hogy a tevékenységi kör valamennyi cég esetében a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kötelező tartalmi eleme, és ezt az adatot a cégbírósághoz be is kell jelenteni, a cégbíróságok által vezetett cégjegyzék – mint közhiteles nyilvántartás – a gyakorolni kívánt tevékenységeket – 1998. június 16-tól, azaz a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálybalépésének napjától fő- és egyéb tevékenységre bontva – valamennyi, a Gt. hatálya alá tartozó szervezet esetében tartalmazza.

A cégbíróság értesítési kötelezettsége

A cégbíróság – 1998. június 16-tól – a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen

  • a cég bejegyzéséről,
  • törléséről,
  • székhelyének megváltoztatásáról,
  • a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról,
  • a cégeljárás megszüntetéséről, illetve
  • a bejegyzési kérelem elutasításáról

a Céginformációs Szolgált útján, úgynevezett on-line formában – hivatalból értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Korábban a fenti adatokat az érintett cégeknek kellett bejelenteniük az adóhatósághoz.

A cégek bejelentési kötelezettségei az adóeljárásban

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó adójogi rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza, összhangban az előzőekben ismertetett szabályozással.

Adatbejelentés az alakuláskor

Az Art. szerint az adózó a cégbírósági bejelentkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenti az állami adóhatósághoz:

  • a könyvvezetés módját, az iratőrzés helyét – ha ez utóbbi nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
  • a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját;
  • a jogelőd adóazonosító számát;
  • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát.

Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenységhez engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz.

A változások bejelentése

A társaságoknak a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az előírt nyomtatványon – közvetlenül kell bejelenteniük az állami és az önkormányzati adóhatósághoz az adókötelezettségüket érintő olyan változásokat, amelyekre nem érvényesül a cégbíróságnak az adóhatósággal szembeni értesítési kötelezettsége.

Az adókötelezettséget érintő változás különösen

  • az alakuláskori bejelentési kötelezettséggel érintett, az előzőekben felsorolt adatok változása (a könyvvezetés módja, a jogelőd adóazonosító száma stb.), továbbá
  • az adózó végelszámolásának elhatározása, valamint
  • az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.

Az adóhatóság ellenőrzési jogköre

Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az adózó teljesítette a kötelezettségét, vagy felhívja őt a hiba, hiányosság megszüntetésére, szükség esetén adóigazgatási eljárást indít. Ellenőrzésre az adóigazgatási eljárásban is lehetőség van.

Az ellenőrzés irányai

Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen

  • a bejelentésre,
  • a bevallásra,
  • a bizonylati rendre,
  • a könyvvezetésre,
  • a nyilvántartásra,
  • az adatszolgáltatásra, továbbá
  • a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását.

Ellenőrzési cselekmények

Az általános megbízólevél alapján az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a vállalkozási tevékenységet folytató adózónál az adóhatóság alkalmazottja

  • próbavásárlásra,
  • leltárfelvételre, illetve
  • az adókötelezettségét érintő tények, adatok és körülmények vizsgálatára jogosult.

Beléphet az üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet.

Ki jogosult a szankcionálásra?

A fenti rendelkezések egybevetéséből tényként állapítható meg, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos bejelentést (változásbejelentést) a cégek 1998. június 16-tól már nem közvetlenül az adóhatósághoz, hanem a cégbírósághoz teszik meg. A tevékenységi körrel kapcsolatos adatszolgáltatás az adóhatósággal szemben a cégbíróság kötelezettsége. Ezért, amennyiben az adott társaság a bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségét elmulasztja, úgy megítélésünk szerint annak szankcionálására – törvényességi felügyeleti eljárás keretében – a cégbíróságnak van jogköre, hiszen a mulasztás közvetlenül nem az adó-, hanem a cégeljárásban – az adott társaság cégügyében – történt.

Az adóhatóság jogköre

A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az adóhatóság az előzőekben ismertetett ellenőrzési jogkörében ne vizsgálhatná, hogy egy vállalkozás valóban gyakorolja-e a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységeket, avagy sem. Amennyiben azonban azt állapítja meg, hogy a bejelentett tevékenységeket, illetve azok egy részét a társaság huzamosabb idő óta nem gyakorolja, csupán arra van lehetősége, hogy a cég székhelye szerinti cégbíróságnál – a Gt. erre irányuló felhatalmazása alapján – kezdeményezze a céggel szembeni törvényességi felügyeleti eljárást.

Engedélyköteles tevékenységek

Más a helyzet az engedély, jóváhagyás, záradék alapján folytatható tevékenységekkel, ugyanis amennyiben a cég ilyen tevékenységet (is) végez, az arra vonatkozó engedély, jóváhagyás, záradék megszerzését az Art. szerint 15 napon belül az előírt nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatóságnak. Amennyiben ezt a kötelezettségét a társaság elmulasztja, úgy természetesen az adóhatóság emiatt bírságot szabhat ki a céggel szemben, amelynek összege 200 ezer forintig terjedhet. A bírság kiszabására – témánk szempontjából – akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha a társaság hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal teljesíti, illetve egyáltalán nem teljesíti a bejelentési, a változásbejelentési vagy az adatszolgáltatási kötelezettségét.

A tevékenységi kör rendszeres felülvizsgálata

A gyakorlatban problémát jelenthet, hogy milyen hosszú az az időtartam, amelynek eltelte után a társaság által nem gyakorolt tevékenységet törölni kell a társasági szerződésből (alapító okiratból, alapszabályból), különös tekintettel arra, hogy a cég nem a tevékenység megkezdését, hanem az általa gyakorolni kívánt tevékenységeket tünteti fel a társasági szerződésében és jelenti be a cégbíróságnak. Ebben a tekintetben elfogadható az az adóhatósági álláspont, hogy célszerű évente felülvizsgálni a tevékenységi kört – hiszen évente legalább egy alkalommal az éves beszámoló elfogadása miatt amúgy is össze kell hívni a társaság legfőbb szervét –, és a következő egy évben, illetve ennél hosszabb időszak alatt előreláthatóan mellőzött tevékenységeket tanácsos törölni. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy ez a társaságok vonatkozásában nem jár anyagi teherrel, mivel az ilyen változásbejegyzési eljárásért sem illetéket, sem pedig közzétételi költségtérítést nem kell fizetniük.

A cégbíróság törvényességi felügyelete

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

  • a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást,
  • a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé,
  • a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok által kötelezően előírt adatot,
  • a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, valamint
  • ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A felsorolásból egyértelmű, hogy ha a társaság nem tartja be a létesítő okiratába foglaltakat, például nem gyakorolja az abban feltüntetett tevékenységeket, a jogsértés – esetlegesen éppen az adóhatóság megfelelő szervének kezdeményezésére indult – törvényességi felügyeleti eljárás keretében orvosolható, a mulasztás pedig szükség esetén a Gt. rendelkezéseivel összhangban a cégbíróság által szankcionálható.

Az eljárás megindulása

A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, a határidő elmulasztása miatt igazolással sem lehet élni. Az 1 éves – jogvesztő – határidő irányadó a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásra is.

Az eljárás kezdeményezésére jogosultak

A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti

  • az ügyész,
  • a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője,
  • a kamarai taggal szemben az illetékes kamara tisztségviselője, valamint
  • aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

A fentiek alapján az adóhatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt, azonban saját hatáskörében nem szankcionálható jogsértések miatt – az egyéb feltételek megléte esetén – a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.

Szankcionált mulasztások

Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem küldte meg 30 napon belül a cégbíróságnak, illetve a Céginformációs Szolgálatnak azokat az iratokat, amelyeknek benyújtására jogszabály kötelezi, illetve észleli, hogy a cég nem tett eleget a jogszabályban meghatározott bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségének – így például nem kéri az általa nem gyakorolt tevékenységek törlését –, a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségét meghatározott határidőn belül teljesítse. Teljesítés hiányában a cégbíróság alkalmazhatja a Gt. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket.

Intézkedések

A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság indokolt esetben – az arra okot adó körülmény súlyától függően – a következő intézkedést hozza:

  • írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
  • a céget 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
  • a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti a határozatot, és szükség esetén új határozat meghozatalát írja elő,
  • a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,
  • meghatározott időre felfüggeszti a cég működését, avagy végső esetben
  • a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.

A cégbíróság a fentiekben meghatározott intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.

Megítélésünk szerint a cikkünk tárgyát képező mulasztás miatt a törvényes működés a cégbíróság felhívására – végső esetben a céggel szembeni bírság hatására – helyreáll. Elgondolkodtató az is, hogy napjaink bizonytalan gazdasági helyzetében – amelyben a vállalkozások jelentős része úgynevezett kényszervállalkozás, amely (ha megfelelő feltételekkel rendelkezik) minden megbízást kénytelen elvállalni, ezért általában az általa ténylegesen gyakorolt tevékenységektől lényegesen többet tüntet fel a társasági szerződésben – egyáltalán szükséges-e a tárgyalt – igazán nem kirívó és a gazdasági életben bizonytalanságot sem okozó – mulasztás kapcsán az említettektől súlyosabb szankció alkalmazása, s az adóhatóság gépezetének mozgósítása.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem