×

A számlakiállítás szabályai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 39. számában (2001. április 15.)

 

A számla, a számlát helyettesítő okmány, az egyszerűsített számla és a nyugta kötelező alaki és tartalmi követelményeit elsősorban az áfatörvény szabályozza, de erre vonatkozó új rendelkezéseket találhatunk a számviteli törvényben is. Cikkünkben a két törvényt összefüggéseiben tekintjük át.

 

Számla, készpénzfizetési számla vagy nyugta

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) szigorúan meghatározza, hogy a törvény hatálya alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatások mely eseteiben kell számlát, készpénzfizetési számlát, avagy nyugtát kiállítani. Főszabály, hogy az adóalany az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát köteles kiállítani. Számlát helyettesítő okmány a kötelező bizonylat abban az esetben, ha az ellenérték nincs pénzben kifejezve, illetve ha a teljesítés ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható. Ugyancsak számlát helyettesítő okmányt – és nem számlát – kell kiállítani az előlegfizetésnél. Ha a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel – csekkel, csekk-kártyával, hitellevéllel, hitelkártyával, terhelési kártyával, különböző utalványokkal – fizet, akkor kérésére egyszerűsített számlát lehet írni. 2001-től a törvény ilyen esetben lehetővé teszi, hogy a kibocsátó – döntésétől függően – számlát állítson ki azzal, hogy a teljesítés időpontja ilyenkor is a készpénzzel vagy készpénz-helyettestő eszközzel fizetés időpontja lesz. Ha a vevő nem kér egyszerűsített számlát, az adóalanynak nyugtát mindenképpen ki kell bocsátania.

A számla adattartalma

A számlán minden esetben szerepelnie kell

  • a sorszámnak,
  • a kibocsátó nevének, címének, adószámának,
  • a vevő nevének és címének,
  • a teljesítés időpontjának,
  • a kibocsátás keltének,
  • a fizetés módjának és határidejének, valamint
  • a termék, a szolgáltatás megnevezésének, besorolási számának olyan pontossággal, amely legalább szükséges az áfatörvény szerinti hivatkozás beazonosításához.

Ez az utóbbi szabály azt jelenti, hogy a 0 százalékos, a 12 százalékos és a tárgyi adómentes teljesítéseknél az áfatörvény 1. és 2. számú melléklete szerinti VTSZ- és SZJ-számokat kell feltüntetni, a 25 százalékos termékek és szolgáltatások közül a személygépkocsira, az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinre, valamint a távolsági és helyi személytaxi-közlekedésre vonatkozó hivatkozást kell mindenképpen ráírni a számlára. Más törvényi előírások teljesítése érdekében természetesen az egyéb 25 százalékos teljesítéseknél is föl lehet tüntetni a VTSZ- és SZJ-számokat.

A számlákon szerepeltetni kell ezeken felül

  • a termék, szolgáltatás mennyiségi egységét,
  • a mennyiségét,
  • az adó nélküli egységárat,
  • tételenként és összesen az adó nélkül számított ellenértéket,
  • tételenként és összesen a felszámított adó százalékos mértékét, az áthárított adó összegét, valamint
  • a számla végösszegét.

Szolgáltatások

Szolgáltatásoknál a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az adó nélküli egységárat akkor kell feltüntetni, ha az természetes mértékegységben kifejezhető. Így például tanácsadás esetén ezeket az adatokat akkor kell kitölteni, ha az ellenértéket óradíjban határozzák meg.

Egyszerűsített számla

Egyszerűsített számlánál az egységárat, az ellenértéket adóval növelten, a felszámított adómérték – 25 százalékos adómértéknél 20 százalék, 12 százalékos adómértéknél 10,71 százalék – szerinti részletezettségben kell feltüntetni.

Számlát helyettesítő okmány

A számlát helyettesítő okmány adattartalma megegyezik a számláéval, azzal az eltéréssel, hogy nemcsak a vevő nevét és címét, hanem adószámát is fel kell rá írni.

Nyugta

A legegyszerűbb bizonylat a nyugta, amely a sorszámot, a kibocsátó nevét, címét, adószámát, a kibocsátás keltét és a fizetendő összeget tartalmazza. Fontos, hogy a fentiek közül csak a számla, az egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmány tekinthető az adó áthárítását hitelesen igazoló dokumentumnak.

Számviteli előírások

Az általános forgalmi adóról szóló törvény általánosan rendelkezik arról, hogy a számlára, az egyszerűsített számlára és a számlát helyettesítő okmányra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy minden – az áfa hatálya alá tartozó – adóalanynak, függetlenül attól, hogy egyébként a számviteli törvény hatálya alá tartozik-e, vagy sem, be kell tartania a számviteli törvény szabályait a számlakiállításnál.

2001-től a számviteli törvény előírja, hogy a számla, az egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy, vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy – ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti vélelmezett képviseletet – aláírásával is igazolni kell. A két törvény rendelkezéséből az következik, hogy ez évtől a számla (számlát helyettesítő okmány, egyszerűsített számla) akkor jogosít az adó levonására, ha azt alá is írták.

Aláírás alóli mentesítés

A rendelkezés célját és gyakorlati alkalmazhatóságát is szem előtt tartva, a törvény alapján azok a gazdálkodók mentesülnek a számla aláírása alól, akik:

  • főtevékenységként végeznek szolgáltatást, s
  • a szolgáltatásról számítógépes úton, zárt rendszerben,
  • a számlázási rendszer által mért alapadatok alapján,
  • emberi beavatkozás nélkül,
  • folyamatosan,
  • nagy tömegben állítják ki a számlát.

Ilyenek jellemzően a közüzemi szolgáltatók, a telekommunikációs, az internetes cégek, a bankok, a biztosítók.

Ha az egyedi fogyasztási adatok összegyűjtése teljesen automatikusan – például elektronikus, avagy optikai módon – történik, akkor a számítógépes úton, zárt rendszerben, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben kiállított számlák hitelessége, megbízhatósága közvetlenül biztosított. Ebben az esetben nem kell aláírni a számlát, hiszen nemcsak a számlakiállítás, hanem a teljes munkafolyamat technológiailag zárt rendszert alkot.

Részleges mentesség

Ha a számlakiállításhoz szükséges alapadatok összegyűjtése áttekinthető, belsőleg szabályozott módon, de nem automatikusan történik, akkor a mért alapadatok számlázási rendszerbe vitelekor el kell végezni a hitelesítést. Ilyen hitelesítő eljárás lehet például az adatok összegyűjtéséért, illetve ellenőrzéséért felelős személynek az alapadatok átadásakor, ellenőrzésekor rögzített aláírása.

A folyamat ilyenkor két részfolyamatra bomlik, egyrészt az egyedi fogyasztási adatok előállítására és összegyűjtésére, másrészt a számla kiállítására, kinyomtatására. Az alapadatok összegyűjtését követően a számítógépes adatfeldolgozás és a számla-előállítás már szintén zárt rendszerben, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben történik. Az így kialakított számlázási rendszer egyedi aláírás nélkül is biztosítja a számlák hitelességét, megbízhatóságát.

Az aláírás formája

Az említett kivételektől eltekintve 2001-től minden adóalanynak alá kell írnia a számlát. Az aláírás formájára vonatkozóan azonban a számviteli törvény nem tartalmaz külön kritériumokat, nem írja elő az olvashatóságot, sem a teljes vezetéknév vagy a teljes név kiírásának kötelezettségét. Az aláírás olvashatóságának megkövetelése ugyanis ellentmondana a hitelesség követelményének, márpedig az aláírás célja éppen a számla hitelességének biztosítása. A számlában szereplő adatok valódiságáért felelős személyt éppen egyedi – nem feltétlenül olvasható – aláírása azonosítja egyértelműen. Ennek megfelelően az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni a szignót, a rövid aláírást, a kézjegyet is, ha az kétséget kizáróan alkalmas tulajdonosának egyértelmű azonosítására.

Amennyiben a számla aláírója egyben a cégjegyzésre jogosult személy, a számlán használt aláírásnak indokolt megegyeznie a közjegyző által hitelesített cégaláírási nyilatkozaton rögzített formával. Ha a bizonylat aláírására az erre jogosult testület, vagy a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy másokat is felhatalmaz, indokolt a számviteli politika részeként, belső szabályzatban rögzíteni ezeknek a személyeknek az aláírásait, azok formáját.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem