×

Személy- és vagyonvédelem

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 38. számában (2001. március 15.)

 

Az utóbbi években átrendeződött, mára pedig többé-kevésbé stabilizálódott a személy- és vagyonvédelem piaca. Annak ellenére azonban, hogy e szakmában – a törvényi korrekcióknak köszönhetően – tisztább viszonyok teremtődtek, még számos probléma vár megoldásra: így például a vagyonőrzés és a fegyverhasználat körüli anomáliák megszüntetése.

 

A túlnyomórészt magántulajdonú piacgazdaság kialakulásával mindinkább előtérbe került a vagyon- és személyvédelem. A múltban ennek a szakmának nem voltak erős hagyományai, annak ellenére sem, hogy úgynevezett rendészet – igaz, az előző társadalmi rend érdekeinek megfelelően és állami felügyelet alatt, de – már korábban is működött. A rendszerváltást követően ez a szakma is fejlődésnek indult. A termelőeszközök nagy része magánkézbe került, sokaknak lett fontos az objektumok védelme, a személy- és a vagyonbiztonság megteremtése. Eleinte – mint más szakmákban is – óriási káosz alakult ki a piacon, a gyors meggazdagodás reményében felkészületlen, a biztonságvédelemről vajmi keveset tudó vállalkozások kezdték meg működésüket. E kaotikus viszonyok rendezését az 1998. évi IV. törvénytől várták az érintettek. A törvény a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységen kívül rendelkezett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felállításáról is. E szervezet határozott arról, hogy egyéni és társas vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendőrség által kiadott engedély birtokában végezhető. Vörösmarti Mihály, a kamara elnöke kifejtette: a rendőrség akkor ad engedélyt a kérelmezőnek, ha az illető rendelkezik az e tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal, és tagja a kamarának. Ezenkívül azonban még számos más feltételnek is meg kell felelni, mint például a büntetlen előélet vagy a vállalkozás folytatásához szükséges anyagi és technikai háttér követelményének.

A kamara – önértékelése szerint – hároméves múltjához képest komoly eredményeket ért el. A szakmai kamarának jelenleg hatvanezer tagja van, de még mindig 10-15 ezerre tehető azon vállalkozók száma, akik tagsági igazolvány nélkül dolgoznak.

A szervezet értékelése szerint a biztonságvédelem három fontos ága különböztethető meg: a közpénzekből állami feladatot ellátó szervezetek tevékenysége, a társadalmi önszerveződések – például a polgárőrség – s az üzleti alapon működő biztonságvédelmi cégek munkája. A biztonságvédelem területén tevékenykedők kötelesek szakmai tanfolyamot elvégezni, s a tanultakról a Belügyminisztérium (BM) felügyelete alá tartozó vizsgabizottság előtt kell számot adni. A tanfolyam díja hatvanezer forinttól 150 ezer forintig terjed, a vizsgadíj 20 ezer, az igazolvány kiállítása pedig hatezer forint. Minimum ennyit kell tehát befektetnie annak, aki személy- vagy vagyonőrként kíván dolgozni.

Elismert hazai termékek
Az objektumok védelmére a munkáltató kiépíthet korszerű elektronikus riasztórendszereket, alkalmazhat 24 órás távfelügyeletet, igénybe veheti a fegyveres, kivonuló járőrszolgálatot. A nagy cégeknél már megszokott a kamerás és a beléptető biztonsági rendszerek telepítése. A magyar piacon többnyire a külföldön bevált biztonságtechnikai eszközök kerülnek forgalomba, pedig számos hazai fejlesztésű, jó minőségű eszköz is rendelkezésre áll. Létrehozták tehát a Biztonságtechnikai Berendezéseket Gyártók Magyarországi Egyesületét, amelynek elnöke Barta Károly. Az egyesület felügyeli a hazai exportképes gyártmányok bel- és külkereskedelmét. A magyar berendezések kedvező ára, magas minőségi színvonala ma már külföldön is egyre inkább ismertté válik. Nemzetközi piacon értékesítik például a Guard-Ware-Systems elnevezésű, mindössze néhány százezer forintba kerülő ujjlenyomat-azonosító rendszert, amely optimális védelmet biztosít.

Szakmai minimumok

A vagyonőrzés területén még mindig tapasztalhatók anomáliák. A munkaadók e feladattal megbízhatnak egyéni és a társas vállalkozásokat, azonban a gazdálkodó szervezetek saját alkalmazású munkavállalókat is alkalmazhatnak vagyonőrzésre. Ebben az esetben a vagyonőrzéssel megbízott munkavállalóknak nem kell működési igazolvánnyal rendelkezniük. Egy biztonságvédelemre szakosodott cég vagyonőreinek azonban kell az effajta működési engedély. A kamara célul tűzte ki, hogy eléri: minden esetben kötelező legyen a szakmai végzettséget igazoló okirat, hogy az e területen tevékenykedőkre egyforma szabályok – az említett IV-es törvény előírásai – legyenek érvényesek.

A biztonságvédelem eszközei között – speciális volta miatt – a legfontosabb a szakértelem és a jogosultság. Ez utóbbi azonban meglehetősen korlátozott, ugyanis a megbízó által a vagyonőrre átruházott jogkör a mérvadó, azaz: a vagyonőr a megbízó utasítása alapján szabályozhatja például, kik és hogyan léphetnek be a munkahelyre, vagy éppen kiutasíthat onnan személyeket.

Egyelőre még nem általános, hogy a megbízó előzetesen minden részletre kiterjedő, szakmailag pontos terv szerint határozza meg a feladatokat. Főként a kisebb vállalkozások azok, amelyek meglehetősen lazán körvonalazzák igényeiket, mondván: kell két ember és egy kutya. E területen fontos lenne a szakmai egyeztetés arról, hogy a munkaadó miként kívánja vagyonának védelmét megoldani. Azaz: milyen összeget szán erre a feladatra, milyen fenyegetettségű az objektum, illetve hány embert hány órában kíván foglalkoztatni, hogy optimális eredményt sikerüljön elérni.

Mivel véd a biztonsági őr?

Továbbra is neuralgikus pont a fegyvertartás, illetve -használat. Vörösmarti Mihály kifejtette: az eszköztárban szereplő, úgynevezett "jogi fegyver" azt jelenti, hogy a fegyvertartásra a biztonságvédelemmel foglalkozó szervezet kap engedélyt – pontosan meghatározva, hogy azt milyen szolgálati helyen alkalmazhatja –, a vagyonőr pedig csakis úgy viselheti, ha erre személyre szóló engedélye van a rendőrségtől. Vagyonőrzésre a jelenlegi jogszabályok nem engedik a fegyverhasználatot, a fegyver ugyanis életvédelmi eszköz, amelyet csakis jogos önvédelemre és végszükség esetén lehet használni. A vagyonőr azonban tarthat kábítósprayt és gumibotot, s lehet kutyája. Közterületen viszont csakis olyan eb "láthat el szolgálatot", amelyet a rendőrség speciális részlege levizsgáztatott. Magánterületen ez nem szükséges, de kötelező a szájkosár és a póráz. Az állat lényegében fegyvernek minősül, s a vállalkozó, illetve az, aki a kutyát "alkalmazza", felelős mindazért, amit az eb tesz.

Külön fejezetet érdemel a fegyveres biztonsági őrség. A vonatkozó, 1997. évi törvény kimondja: fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így például fegyveres biztonsági őrség védi a repülőtereket, a katasztrófa veszélyének kitett nukleáris, radioaktív, robbanás-, illetve tűzveszélyes, mérgező, az egészségre vagy a környezetre ártalmas anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet. Továbbá a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit, a kiemelt jelentőségű nemzeti kulturális értékeket, a közszolgálati televízió, rádió és a távközlési rendszerek központi létesítményét.

A kamara elnöke szerint a fegyveres biztonsági őrség esetében a törvény kimondja, hogy saját szervezésben kell a védelmet biztosítani, a gyakorlat szerint azonban többnyire külső céget bíznak meg a feladattal. Ez viszont sérti a piacgazdaságot és átcsoportosítja a fegyverhasználatra jogosultak körét.

Fegyvertartási törvény
A rendszerváltás óta többször is módosították a fegyvertartás szabályait. A törvényalkotók igyekeztek a megváltozott körülményeknek megfelelően engedélyezni és korlátozni a fegyvertartást, mégis, mintha egyre nagyobb lenne a káosz ezen a területen. Korlátozták az önvédelmi és a vadászfegyverek számát, de mindez nem vezetett kielégítő eredményre. A tervek szerint további szigorítások várhatóak. Lényegesen kevesebb fegyvertartási engedélyt adnak ki magánszemélyeknek, és csökkentenék a tartható fegyverek számát is. A leendő jogszabály kedvező lehet azoknak a rendőröknek, akik munkájuk mellett biztonsági őrként tevékenykednek, hiszen eszköztárukban ott van a szolgálati fegyver. A rendelettervezet azonban hátrányos helyzetbe hozza a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégeket, legalábbis azokat, melyek nem aktív rendőröket alkalmaznak. Előnyt jelent azonban a jövendő jogszabály azoknak a nagy állami cégeknek – közüzemek, Posta, Magyar Államvasutak stb. –, amelyek saját biztonsági szolgálata rendelkezhet fegyvertartással, sőt, külső vállalkozásokba is foghatnak. A BM szakértői még hezitálnak, a benyújtandó törvényjavaslat tartalmazza-e azt a passzust, miszerint a pénzszállítók egy meghatározott összeg fölött tarthatnak lőfegyvert. A vélhetően nemsokára a parlament elé kerülő törvényjavaslat komoly vitát vált ki, s több pontban tovább kell egyeztetni a vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozásokkal, valamint a szakmai kamarával.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem