×

Késik a megállapodás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 38. számában (2001. március 15.)

 

A béregyeztetésekben jártasságot szerzett nagyvállalati menedzsment és a szakszervezetek tárgyalásai ha nem is minden vita nélkül, de gördülékenyen folynak. E körben a sztrájkfenyegetettséget is képesek higgadtan kezelni. A cégek tulajdonosait, vezetőit a hatékonyság kényszere szorítja, míg a munkavállalók a számukra megfelelő reálbér-növekedést kívánják elérni. A vállalkozások gazdasági helyzetén túl a tárgyalási pozíciók erőssége is meghatározza az elérhető béremelést és a (szociális) juttatásokat.

 

A Miniszterelnöki Hivatal és az ÁPV Rt. igazgatósága február közepéig még nem döntött az állami tulajdonú vállalatok idei béremeléséről, így e cégeknél a bértárgyalások nemigen haladnak előre. A mintegy 300 állami érdekeltségű vállalat közül február közepéig mindössze a Magyar Államvasutaknál kötött bérmegállapodást a szakszervezet és a menedzsment, a többi cégnél az államigazgatási késlekedés miatt felhatalmazás híján csupán előkészítő tárgyalások zajlanak. A korábbi kormányzati ígérettel szemben nem valósulhat meg minden cégnél a 12-12,5 százalékos bérfejlesztés, ugyanis a veszteséges vállalatoknál differenciálást tervez az ÁPV Rt.

Az OMT bérajánlása szerint az állami cégeknél – ha azt a vállalatok helyzete lehetővé teszi – 9,75-12,5 százalékkal emelkedhetnek a bruttó keresetek. Az egyezmény aláírója, Glattfelder Béla, a gazdasági tárca államtitkára kijelentette: az állami cégeknél a keresetajánlás felső határához közeli, 12-12,5 százalékos bérfejlesztésre számíthat a közel 290 ezer alkalmazott.

A legtöbb, 56 ezer embert foglalkoztató magyarországi vállalkozásnál, a MÁV-nál 8,75 százalékos átlagos béremelésről állapodtak meg a szakszervezetek és a cégvezetők, melyből 7,375 százalékot minden vasutas megkap, 1,375 százalékot pedig a munkáltató a minimálbér bevezetésére, teljesítményösztönzésre, illetve a pályakezdő fiatalok teljesítményének elismerésére fordít.

A Magyar Államvasutaknál a kormány által ajánlottnál kisebb mértéket az magyarázza, hogy a MÁV és a vasutas-szakszervezetek tavaly hároméves megállapodást kötöttek, s ez szabályozza többek között a béremelés mértékét is. A megállapodás értelmében 2001-ben is reálkereset-növekedés lesz a vasútnál, mert ha a számításkor figyelembe vett 6 százaléknál nagyobb lesz az infláció, akkor a különbözetet kompenzálják. Február elején a dolgozók már a megemelt bért kapták kézhez.

A bérmegállapodáson kívül egyezség született a teljesítménybér bevezetéséről a pályafenntartási szolgálatnál, valamint a kollektív szerződésben szabályozott fix összegű pótlékok és a kitüntetésekhez kapcsolódó jutalmak összegének felemeléséről is.

A szakszervezetek tájékoztatása szerint más állami tulajdonú vállalatoknál még nem kezdődtek meg az érdemi tárgyalások, mivel a menedzsment nem kapott felhatalmazást erre az ÁPV Rt.-től. Például a 24 Volán-társaságnál az eredeti 8,75-12,5 százalékos ajánlatnál kisebb mértékű bérfejlesztési javaslattal állt elő a menedzsment. A szakszervezetek javaslatára az alsó mértéket tíz százalékra emelték, azzal a megjegyzéssel, hogy nem biztos, hogy ezt minden társaság képes kigazdálkodni.

Az alkalmazásban állók havi bruttó, illetve nettó átlagkeresete*
 

Bruttó átlagkereset
Ft/fő

Előző év azonos
időszaka = 100,0%

Nettó átlagkereset
Ft/fő

Előző év
azonos időszaka = 100,0%

2000.
dec.
2000.
jan.-dec.
2000.
dec.
2000.
jan.-dec.
2000.
dec.
2000.
jan.-dec.
2000.
 dec.
2000.
 jan.-dec.

Mezőgazdaság, halászat

77 479

59 246

115,3

110,7

50 560

40 774

112,7

108,9

Bányászat

183 820

112 914

142,6

117,9

108 353

69 567

139,6

115,5

Feldolgozóipar

103 182

88 136

115,0

115,5

64 108

55 995

113,0

113,1

Ebből:

15-16 élelmiszeripar

105 264

85 001

119,2

115,7

65 396

54 348

116,9

113,2

17-19 textil-, ruházati

59 636

53 450

113,2

112,4

40 656

37 226

111,1

110,3

23-25 vegyipar

149 528

128 787

115,6

115,3

88 841

77 528

114,0

113,4

29-35 gépipar

113 137

98 028

113,8

116,0

69 631

61 555

112,0

113,5

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

157 060

119 539

122,3

114,3

92 323

72 490

119,5

112,2

Ipar összesen

108 375

91 108

115,6

115,0

66 843

57 560

113,6

112,7

Építőipar

78 647

64 259

112,8

113,2

50 518

42 658

111,2

111,2

Kereskedelem, járműjavítás

91 903

77 758

117,3

116,2

58 042

50 292

115,3

114,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

77 563

56 593

124,7

113,0

50 473

38 676

112,0

111,2

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

129 996

98 815

115,8

112,0

77 709

61 812

112,3

110,0

Pénzügyi tevékenység

230 411

189 444

114,5

114,6

132 848

110 259

113,4

113,6

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

137 799

101 019

120,1

113,0

83 554

63 040

118,3

111,3

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

175 011

103 428

116,5

111,3

102 954

63 916

114,7

109,6

Oktatás

116 032

81 204

117,7

111,4

69 621

53 003

114,7

109,3

Egészségügyi, szociális ellátás

89 239

68 307

117,5

115,6

56 715

45 983

113,0

112,0

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

118 135

79 820

120,6

112,1

72 153

51 647

118,1

110,2

Nemzetgazdaság összesen

115 805

87 645

116,5

113,5

70 763

55 785

114,1

111,4

Ebből:

versenyszféra

109 195

88 425

116,4

114,2

67 292

56 103

114,2

112,1

költségvetés

131 535

86 210

116,7

112,3

79 022

55 248

114,1

110,0

Forrás: KSH
* Az adatok forrása a legalább 5 főt (1998-ig a legalább 10 főt) foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási szervezet, valamint kijelölt nonprofit intézmények. A változást kifejező indexek számítása összehasonlítható adatok alapján történt.

Sztrájkfenyegetettség nélkül

A hatodik legtöbb dolgozót alkalmazó cégnél, a BKV Rt.-nél folytatott bértárgyalásokon megegyezés született arról, hogy januártól a 8 százalékra becsült idei inflációnál 1,5 százalékkal nagyobb mértékben emelkedik a cég mintegy 12 700 dolgozójának a bérszínvonala. A megemelt béreket már februártól kifizették.

A szakszervezetek és a cég vezetése egyetértettek abban, ha év közben egy százalékkal romlik az infláció, akkor korrigálják a béreket. Eszerint 9 százalékos inflációnál automatikusan másfél százalékkal emelik a bérszínvonalat.

A társaság vezetése az idén mintegy 20 milliárd forint bértömeget von be a bértárgyalásokba. Aba Botond vezérigazgató a tárgyalásokon hangoztatta: előrelépésnek tekinti, hogy az idén egy pillanatig sem volt sztrájkfenyegetettség a bértárgyalásokon. Úgy vélte, hogy a körülményekhez képest mindegyik fél elégedett lehet a megállapodással.

A megegyezés része az is, hogy a fizikai dolgozók, közülük is főként a járműszerelők a többieknél nagyobb bérfejlesztést kapnak. Ezzel a bérlemaradásokat, illetve az általuk végzett munkát kívánják jobban elismerni. A vezérigazgató hozzátette: a tavalyi év után, amikor reálszinten gyakorlatilag nem nőttek a bérek, az idén szükségszerű volt csekély mértékű emelésük.

Nagypál László, a buszágazat szakszervezeti bizottságának alelnöke is sikerként szólt a megegyezésről. Emlékeztetett arra, hogy engedtek a 3 százalékos reálbér-emelési követelésükből, s pozitívumként említette a fizikaiak részére elért többletemelést.

Január elsejei hatállyal, visszamenőleg 12 százalékos alapbérfejlesztésben részesülnek a kollektív szerződés hatálya alá tartozó társaságok munkavállalói a Dunaferr társaságcsoportnál – jelentette be Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A háromhetes béralku eredményeként aláírt megállapodás szerint nemcsak az eddig elért szociális vívmányokat sikerült megőrizni, hanem értékükben növelték is azokat. A munkavállalók aggódnak, mert az előkészítetlen privatizációval sokat veszíthetnek, mivel a jelenleg mintegy 9600 embernek munkát adó Dunaferr-csoportnál az országos átlagnál magasabbak az átlagkeresetek, a társaság pedig 14 havi garantált bért fizet.

Elmaradt bérkiegészítés

A kormány halogató magatartása következtében még februárban sem kapták meg a múlt évi tervezettnél magasabb infláció miatti 3 százalékos bérkiegészítést a pedagógusok. A bérkiegészítés várható mértéke a Területi Államháztartási Hivatalok adatai alapján az 1999. évi kereset három százaléka. A pedagógusok körében az elégedetlenség egyre nő, és nem oktalanul. Ha nem történik gyors előrelépés, áprilisban sem érkezik meg a pénz az érintettekhez.

A közoktatásban 1999-ben elindult folyamat tavaly megtorpant, a reálkeresetek csökkentek. Az ágazat nemzetgazdasági pozíciója romlott, és a 8. helyről a 10. helyre csúszott vissza. A gyors kifizetéssel egyfajta jóvátétel történhetne. A bérkiegészítés a közoktatás területén 238 ezer munkavállalót, azaz 146 ezer pedagógust és 92 ezer technikai dolgozót érintene. Költségvetési forrásigénye 7 milliárd forint, amely rendelkezésre áll. A Pedagógusok Szakszervezete szorgalmazza, hogy szeptemberben, pótköltségvetési döntéssel, a technikai dolgozók bérszorzója is emelkedjen, és a jelenlegi 1,05-ről 1,12-re nőjön. A szakszervezet egy, a későbbi években is alkalmazható keresetelszámolási és szükség esetén bérkiegészítési mechanizmus kidolgozását és alkalmazását is javasolja.

Keresetalakulás 1994-2000 (%)
Év ÉT (OMT)-ajánlás Tény bruttó kereset Fogyasztói árindex Reálkereseti index
átlagra maximumra Tervezett Tény

1994

117,0-119,0

121,0-123,0

123,4

116,0-122,0

118,8

+7,2

1995

nem volt

nem volt

119,7

120,0

128,1

-12,2

1996

119,5

124,0

123,2

120,0

123,6

-5

1997

117,5

122,0

121,8

117,0-119,0

118,3

+4,9

1998

113,5-116

116,0

118,3

113,0-114,0

114,3

+3,6

1999

112,0-115,0

-

115

110,0-111,0

110

+2,5

2000

8,5-11

-

113,5

6-7

109,8

+1,5

Megállapodás a villamosiparban

A villamosenergia-iparban február közepén aláírták az ez évi középszintű bér- és szociális megállapodást. Ezek szerint az idén 2,75 százalékos reálbér-növekedést hajtanak végre a társaságok. Az aláíró felek azt ajánlják a helyi szintű bértárgyalások részvevői számára, hogy – ha a cégek gazdasági helyzete engedi – az átlagkereset-fejlesztés mértéke feleljen meg az OMT ajánlásának, azaz 9,75-12,5 százalékkal emeljék a béreket.

A középszintű megállapodás megkötése nem volt zökkenőmentes. A villamosenergia-ipar ágazati bértárgyalásának harmadik fordulója is eredménytelenül zárult, így a szakszervezetek bejelentették a munkaügyi vitát. – A szakszervezeti oldal által elfogadhatatlan, mindössze 8 százalékos ajánlatot tettek az idei energiaipari béremelésre a munkaadók – mondta el Gál Rezső, a munkavállalói oldal szóvivője. Kifejtette: a munkaadók ajánlata nemcsak a szakszervezet 13,5 százalékos elvárásától, de még az Országos Munkaügyi Tanács ez évre vonatkozó 9,75 százalékos javaslatától is elmaradt. A munkaadók nem akartak elmozdulni az OMT által meghatározott 40 ezer forintos minimálbértől sem, holott az ágazati legkisebb bér mindig magasabb volt, mint az országos.

Ágazati egyeztetés a ruhaiparban

Az ágazati együttműködés fórumaként ideiglenes egyeztetőbizottságot hoztak létre a bőr-, a ruha- és a textilipar munkavállalói és munkaadói érdek-képviseletei – tette közzé a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete. Az alakulóülésen egyetértés volt abban, hogy az ágazat az Országos Munkaügyi Tanács országos béremelési ajánlásából kiindulva köti meg a helyi béralkukat.

A szakterület több munkavállalói érdekképviselete már eddig is kapcsolatot tartott fenn a Magyar Könnyűipari Szövetséggel, s ezt a fórumot kívánják teljesebbé tenni további szakszervezetek, munkaadói képviseletek jelentkezését várva.

TUDOSZ: legalább 10 százalék

Kuti László, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) vezetője elmondta: a 2001. évi béremelés a kutatók körében jelentős és pozitív hatású lesz, túlnyomó többségüknél várhatóan legalább 10 százalékos keresetnövekedést eredményez majd. A felsőoktatási oktatók és a kutatói szféra bérpolitikájában ez évtől azonos elvek valósulnak meg, ami megteremti a két terület közötti átjárhatóságot, s az intellektuális mobilitást és a minőségelvű fejlesztést szolgálja.

Az új bérrendszer szakmai előrejutást támogató jellege erősíti majd a kutatói mobilitást, amelynek jelei már most is érzékelhetőek. A felsőoktatási és az akadémiai intézmények mellett a más tárcákhoz tartozó kutatóhelyek esetében is biztosított a keresetnövekedéshez szükséges forrás. Az intézmények folyó évi költségvetésében szerepel a fedezet.

Minimálbér – korrekció
A minimálbér-emelés nyomán különböző iparágakban feszültségek alakultak ki – állapította meg a február közepén befejeződött felmérése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ezért olyan szabályozás bevezetését javasolja a kormánynak, amely lehetővé tenné, hogy az arra rászoruló vállalkozások támogatást kapjanak.

A korrekció szükségességét a területi kamarák bevonásával elkészült – négy megyében, ötszáz gazdálkodóra kiterjedő – felmérés eredménye is alátámasztja: a vállalkozások mintegy felénél okoz gondot a minimálbér kötelező megemelése. Különösen a mikro- és a kisvállalkozói szektorban, az élőmunka-igényes ágazatokban, az elmaradott térségekben működő foglalkoztatóknál, valamint a textil- és a bőriparban keletkeztek feszültségek. Azok a munkaadók is a problémás körbe tartoznak, amelyek a foglalkoztatotti létszám megtartását és bővítését – korábban – munkahelyteremtő támogatás pályázati feltételeként vállalták.

A kamara javaslata szerint a vállalkozások helyzetét a Gazdasági Minisztériummal (GM) közösen létrehozott munkacsoport tekintené át, s tenne javaslatot a megfelelő szabályozásra. Az MKIK elképzelése szerint a támogatás alapja és technikája a többletköltségek – egészség- és nyugdíj-biztosítási, munkaadói járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás – visszatérítése lehetne, amely a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészét terhelné. Az igényelt visszatérítés javasolt mértéke a többletteher száz, hetven, illetve ötven százaléka. A támogatáshoz a tervek szerint pályázat alapján lehetne hozzájutni, s legfeljebb három évre lehetne adni. V. É.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem