Több az állástalan
Januárban nőtt az állástalanok száma – derül ki a munkaügyi központok összesített adataiból. Ezek szerint az év első hónapjában 24 292-vel több munkanélkülit regisztráltak, mint decemberben. Országosan a hónap végén 396 701 állástalant tartottak nyilván, 35 389-cel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyék között változatlanul jelentős az eltérés: míg a fővárosban 2,7, addig például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,8 százalékos volt a januári munkanélküliségi ráta. Az év első hónapjában összesen 38 819 álláshely maradt betöltetlenül.
"Deficit"a foglalkoztatottságban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatottság bővülése tavaly szerényebb mérvű volt, mint az azt megelőző évben. Éves átlagban a foglalkoztatottak létszáma elérte a 3,8 milliót, s ebből 3,7 milliónyian sorolhatók a munkavállalási korú népességhez. A foglalkoztatottság tekintetében az Európai Unió országaiban kedvezőbb a helyzet, jelzi ezt, hogy míg az EU államaiban – 1999-ben – a 15 és 64 éves népesség foglalkoztatási aránya átlagosan 62,1 százalék, addig Magyarországon – ugyanebben az évben – csak 55,7 százalék volt.
ILO-programok
A Nemzeti ILO Tanács – a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) anyagi és szakmai támogatásával – új, a munkaügyi kapcsolatok és a foglalkoztatáspolitika javítását szolgáló programokat indít. Ezek szerint sor kerül az ILO-egyezmények és -ajánlások lefordítására és megjelentetésére, valamint az érdekvédelmi tevékenység és a munkahelyi esélyegyenlőség javításának segítésére. Külön program indul az atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi tapasztalatainak megvitatására és hasznosítására, valamint – konferenciák keretében – a kollektív szerződések megkötését ösztönző módszerek áttekintésére.
Reálkeresetek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az elmúlt évben a reálkereset 1,5 százalékkal emelkedett, míg a bruttó nominális átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset pedig 11,4 százalékkal haladta meg a megelőző évit. Az adatok tanúsága szerint 2000-ben a versenyszférában 14,2, a költségvetési szférában 12,3 százalékkal nőttek a keresetek. A tavaly teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 87 650 forint volt. Az azt megelőző évben -1999-ben – a reálkeresetek 2,5 százalékkal nőttek, s a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 77 200 forint volt.
Pályázatok közzététele
Az elkövetkezőkben az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) is bekapcsolódik a Széchenyi-terv pályázati anyagának terjesztésébe, ily módon további hatvanegy helyen érhető el a dokumentáció. Az Iposz hálózatán kívül változatlanul hozzá lehet jutni a pályázati felhíváshoz a Regionális Fejlesztési Rt.-nél, a regionális fejlesztési társaságoknál, a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáinál, a munkaügyi kirendeltségeken, a Magyar Turizmus Rt. regionális marketingigazgatóságainál, valamint az ITDH-nál és regionális képviseleteinél.
Konjunktúraindex
A kisvállalkozások konjunktúraindexe februárban 47 százalékos értéket mutatott, egy százalékponttal kevesebbet, mint januárban – tette közzé felmérésének eredményét az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A megkérdezett cégek saját helyzetük megítélésében negatív körülményként értékelik a minimálbér-emelést, amelynek kedvezőtlen pénzügyi hatásai többletterheket jelentenek számukra.
Közmunkaprogram
A közmunkaprogramról két évre szóló megállapodást írt alá a szociális és családügyi, illetve a közlekedési és vízügyi tárca vezetője. A február végén kötött megállapodás értelmében az idei és a jövő évi költségvetésben a szociális miniszter egy-egy milliárd, míg a közlekedési miniszter 450-450 millió forinttal fedezi a pályázati rendszer további forrásigényét. A célpályázatra a Magyar Államvasutak (MÁV), a vízügyi igazgatóságok, valamint az állami közútkezelő közhasznú társaságok kapnak meghívást. A többletforrás révén – remények szerint – 3000-3500 ember vehet részt a programban. A munkavégzés május elsejétől október 31-ig tart, s a részvevők – havonta – minimálbért kapnak.
OMT-ülés
Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) február végi ülésén – egyebek közt – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló előterjesztés, a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) múlt évi tevékenységének beszámolója, az OMT 2001. első félévi munkaprogramja, valamint az "Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése" című PHARE-program tervezetének megvitatása szerepelt napirenden. A munkavállalói és a munkaadói oldal javaslatot tett továbbá a minimálbér-emelés hatásait nyomon követő monitoringrendszer felállítására, illetve – a következmények elemzése után – a kellő intézkedések foganatosítására. A munkaadói oldal egyben jelezte: örömmel fogadja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azon kezdeményezését, amely – a munkaadók korábbi javaslatát átvéve – a minimálbér megemelésének következményeit kívánja kompenzálni. Napirend előtt a munkavállalói oldal a Munka Törvénykönyve munkaidő-szervezési fejezetének időleges visszavonását javasolta a kormányzati oldalnak.
