Hátrányban a megváltozott munkaképességűek

A megváltozott munkaképességű, illetve a fogyatékos munkavállalóknak csak szerény hányada talál álláshelyet, foglalkoztatási kilátásaik az elmúlt időszakban nem javultak a kívánt mértékben. Érdemi változás akkor következhet be, ha – az állami szabályozók és a növekvő költségvetési források révén – a munkaadók érdekeltté válnak e réteg foglalkoztatásában és számukra újabb munkahelyek létrehozásában.

A rendszerváltást követően a fogyatékos dolgozók munkaerő-piaci helyzete is átrendeződött, ugyanis megszűnt a kötelező foglalkoztatásuk. A statisztikai adatok szerint Magyarországon a közel hétszázezer megváltozott munkaképességű állampolgárnak mindössze tíz százaléka dolgozik. A költségvetés az idén 18 milliárd forintot, jövőre 19 milliárdot irányoz elő a megváltozott munkaképességűek munkahelyteremtésére, ami a korábbiakhoz képest két-, illetve hárommilliárddal több. A Munkaerő-piaci Alapból rehabilitációs támogatás címén az idén és jövőre további 2,2-2,3 milliárd áll rendelkezésre, az szja-törvény pedig havi 1500 forint adókedvezményt biztosít a fogyatékos munkavállalónak.

Hűség a céghez

A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató cégek normatív állami támogatásban részesülnek, melynek összege a forgalomtól függően a minimálbér 130-280 százaléka között mozoghat – mondta Holler Lajos, a Magyarországi Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Országos Szövetsége (Memfosz) elnöke. Véleménye szerint – a kormány foglalkoztatási támogatásainak hatására – másfél-két év múlva újabb öt-öt és fél ezer fogyatékosnak lehet munkahelye. Tapasztalatok szerint a munkaadók közül egyre többen ismerik fel, hogy a megváltozott munkaképességűek is alkalmasak olyan termékek előállítására, melyek az exportpiacokon találnak vevőkre. Előny lehet az is, hogy ezek a dolgozók hűségesek a vállalathoz, s nem tartoznak a pályaelhagyók közé.

Öt évvel ezelőtt, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására alakult a Kun-Rehab Kft. Az 1150 embernek munkát adó társaság ügyvezetőjétől, Magyar Sándortól megtudtuk, a bérmunkára szakosodott cégnek országszerte tizenegy üzeme van – amelyek régióközpontokként működnek -, s a környéken élő fogyatékosoknak teremtenek álláslehetőséget. Három fő tevékenységi területük van: kindertojásokat, illetve Burago-modelleket szerelnek össze, s dolgoznak a Szamos Marcipán Kft.-nek is. Havi árbevételük eléri a 20-26 millió forintot. Dolgozóik bére tavaly – 7,5 órás napi munkaidő mellett – havi 26-27 ezer forint között mozgott. A minimálbér negyvenezer forintra emelése kemény terhet ró a cégre, a változásnak azonban más következményei is lehetnek. Az ügyvezető nem rejtette véka alá: attól tart, hogy a külföldi megrendelők – az olcsóbb munkaerő reményében – a tőlünk keletebbre lévő országokba viszik bérmunka-megrendeléseiket. A társaság dolgozóinak többsége törzsgárdatagnak számít, s minden üzemben a régi dolgozók – úgymond – kiszűrik maguk közül azokat, akik nem odavalók.

Támogatás beruházásra

A termelésének nyolcvan százalékát exportáló Szamos Marcipán Édesipari Termelő és Kereskedelmi Kft. alvállalkozóként nemcsak a Kun-Rehab Kft.-nek ad munkát, hanem pilisvörösvári üzemében, 1999 óta huszonkét megváltozott munkaképességű dolgozónak – csomagolóként alkalmazzák őket – biztosít munkalehetőséget. Hartung György ügyvezető elmondta, munkahelyteremtő beruházásra kaptak támogatást, s így nyílt lehetőség a létszám bővítésére. A Szamos Marcipánnál sok a kézművesmunka, a megváltozott munkaképességű dolgozók ennek elvégzésére kiválóan alkalmasak. Hozzátette, cégüknek nem jelent gondot a minimálbér változása.

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását vissza nem térítendő támogatás formájában a megyei munkaügyi központok is segíthetik. Ez ügyben – a közelmúltban – a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ hozott döntést. Mint Tamási Ildikó igazgató ismertette, az érintett személyek rehabilitációs foglalkoztatásának bővítésére, illetve a meglévő munkahelyek megőrzésére az idén 87 millió forintot szánnak. A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását vissza nem térítendő támogatás formájában segítik. Az erre szolgáló rehabilitációs alaprészbe az idén 101 millió forint jutott, azonban az előző évről áthúzódó ügyek miatt 87 millió forint odaítéléséről lehet dönteni. A munkahelyteremtést fejenként 1,5 millió forinttal, a meglévő munkahely megőrzését pedig 700 ezer forinttal támogatják az alaprészből. A támogatásban részesülő munkáltatónak vállalnia kell, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozót legalább három évig foglalkoztatja, akár részmunkaidőben is. A hamarosan nyilvánosságra kerülő pályázat várhatóan sikeres lesz, ahogyan az előző évben is – mondta az igazgató. Tavaly ugyanis a 89 millió forintos keretre 39 pályázat érkezett, együttesen csaknem 245 millió forintot igényelve épületvásárláshoz, illetve felújításhoz, továbbá műhelyek kialakításához, gép és haszongépjármű beszerzéséhez. A pályázók 165 új munkahely teremtését, illetve 17 munkahely megőrzését helyezték kilátásba. A bíráló szakbizottság 21 pályamunkát fogadott el, s a támogatás segítségével megkezdődött beruházások közül 18 már befejeződött. Összesen 88 ember foglalkoztatását vállalták a támogatottak, közülük 36-ot már felvettek, a többiek pedig áprilisban állhatnak munkába.

A Memfosz közelmúltban tartott konferenciáján Holler Lajos elmondta: a megváltozott munkaképességűek által előállított termékeket védjeggyel kívánják ellátni. A megkülönböztetett jelzésű áruk már az idén ősszel forgalomba kerülhetnek. A szövetség megkezdte honlapja feltöltését, melyen a tervek szerint egy virtuális áruház is helyet kap majd. Abban a munkáltatók elhelyezik saját termékeiket, ajánlhatják szolgáltatásaikat, s a regisztráció ingyenes.